Vissza a tartalomjegyzékhez

Lukács András
Chiraci fordulat

Kedden megkezdődött az ENSZ-közgyűlés New Yorkban, amelynek fő témája a közel-keleti helyzet, a régió instabilitása, illetve az iráni atomprogram. A közvéleményt azonban valószínűleg nem a jól ismert hivatalos vélemények érdekelték, hanem a közgyűlés előtt közvetlenül megkötött iráni-venezuelai „stratégiai szövetség”, valamint hogy találkozik-e az iráni elnök George W. Bushsal vagy Jacques Chirackal. Ez utóbbira maga az iráni elnök tett javaslatot, amikor levélben kérte a francia elnöktől a New York-i találkozót.

Chirac elnöknek sikerült főszereplővé válnia már az ENSZ-közgyűlés előtt. Hétfőn, elutazása előtt egy rádióadónak adott interjújában elzárkózott az iráni elnökkel való találkozótól, de ugyanebben a beszédben sikerült „felhigítania” az Iránnal szembeni törékeny egységet, mivel kifejtette: az iráni elnök Izraellel kapcsolatos nézetei miatt „a helyzet nem alkalmas a személyes dialógusra”, ugyanakkor „Irán nagy nemzet”. A francia elnök kifejtette, hogy nem híve a gazdasági szankcióknak, éppen ezért az iráni kérdéssel foglalkozó hat nagyhatalomnak nem volna szabad Iránt gazdasági szankciókkal fenyegetnie.
Stephen Hadley, George W. Bush biztonsági tanácsadója szerint a francia álláspont megváltozása nem hozta kellemetlen helyzetbe az amerikai diplomáciát, ennek megfelelően a szokásos fordulatok mellett az amerikai elnöknek az ENSZ-közgyűlés előtt elmondott beszéde nem tartalmazott újdonságot az iráni nukleáris programmal kapcsolatban.
Chirac véleményének megváltozása mögött belpolitikai okok is keresendők: a francia elnök ezzel is jelezte, hogy még ő alakítja a francia külpolitikát, üzenve a sarkában loholó Nicolas Sarkozynek, aki a múlt héten találkozott George W. Bush amerikai elnökkel. A találkozón kiderült, hogy Sarkozy szakítani kíván az elmúlt évek külpolitikai irányvonalával, és az említett kérdésekben az Egyesült Államokhoz hasonlatos nézeteket vall. A libanoni krízissel kapcsolatban a francia belügyminiszter kifejtette: „Izrael áldozat… meg kell nekik mondanunk, hogy velük vagyunk, de óvakodjanak az aránytalan reakcióktól.”
A francia elnöknek az ENSZ-közgyűlés kezdetére időzített nyilatkozata ajándékként esett Mahmúd Ahmadinezsád ölébe, aki a közgyűlésre így kettős diplomáciai sikerrel érkezett. Vasárnap ugyanis Hugo Chavez venezuelai elnök vendége volt, aki Amerika-ellenes kirohanásokkal tarkított beszédben biztosította az iráni elnököt támogatásáról, és azzal fenyegette meg az Egyesült Államokat, hogy egy Irán elleni agresszió esetén elzárja az olajcsapokat, így a hordónkénti olajár majd meghaladja a száz dollárt is.
Az iráni elnök felszólalásában azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy kényük-kedvük szerint használják az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ahol egyszerre játsszák el az ügyész, a bíró és az esküdtszék szerepét. Ahmadinezsád újra kifejtette, hogy Irán nukleáris programja békés célokat szolgál, szemben egyes országokkal, amelyek „visszaéltek a nukleáris technológiával, és nem békés célokra használták azt… hanem emberiség elleni bűntetteket is elkövettek”.