Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Világösszeesküvés Magyarországon
A rózsadombi paktum és az iregszemcsei ufó

Míg a nyugati világ behozhatatlannak látszó előnyre tett szert az összeesküvés-elméletek gyártásában, hazánk néhány nyugdíjas és megszállott ufókutató segítségével próbálja tartani a lépést. Néhány importkonspirációra és egypár saját gyártású összeesküvés-elméletre azért nekünk is futotta az elmúlt másfél évtizedben.

Cecil Rhodes 18. században élt angol üzletember élete vége felé egy titkos társaságot alapított a világ akkori leggazdagabb embereinek a részvételével. A cél egyértelmű volt: brit hegemónia az Egyesült Államok, majd az egész világ fölött, ezáltal egy - a világ központi bankjai által ellenőrzött - modern feudális világtársadalom létrehozása. Figyelem! A történet nem egy B-kategóriás hollywoodi film cselekménye, hanem a leginkább elterjedt összeesküvés-elméletek egyike. Ma már a világ legtöbb országában jelen vannak, így Budapesten is létezik kirendeltségük, tagjaik között számos befolyásos politikust, bankárt találhatunk - állítja leleplező írásában a téma hazai „szakértője”, Drábik János, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztője.
Az idős kutató a „Hálózatként” megnevezett szerveződés egyes tagjait is nagy biztonsággal azonosítja be. Coca-Cola, Pepsi, IBM, Newsweek vagy éppen a Citibank: mind-mind az új világrendet építik, persze Soros Györggyel az élen. Saját bevallása szerint a magyar szakértő úgy jutott e titkos információk birtokába, hogy besétált a titkos szervezet egyik épületének a kapuján, ahol három nap könyvtárazás után több bőröndnyi titkos fénymásolattal távozott.
Így derülhetett fény a szervezet magyarországi ténykedéseire is. A Hálózat legfontosabb hazai intézménye a Magyar Nemzeti Bank. A pártokat, és egyáltalán az egész magyar politikát, a mintegy 200 tagot számláló Magyar Atlanti Tanácson (MAT) keresztül vezeti a Hálózat. A MAT tagja többek között: Jeszenszky Géza, Bod Péter Ákos, Sugár András és még egy sor újságíró, nagykövet, bankár, miniszter, képviselő. Magyarországgal kapcsolatban a szervezet célja - állítja Drábik biztos sajtóinformációkra hivatkozva - a következő: összesen nyolcmillió lakosnak kell itt élnie, kétmillió gondosan megválogatott, szűk látókörű szakembernek és az őket ellátó hatmillió többinek. A cél elérése érdekében ösztönözni kell a „túl okos” magyarok kivándorlását, és például a kórházi ágyak számát is radikálisan csökkenteni kell.
A Hálózat-históriánál is több szál köti Magyarországhoz a tulajdonképpen teljes egészében magyar vívmánynak nevezhető következő összeesküvés-elméletünket: a „rózsadombi paktumot”. Bár sokan sokszor cáfolták hitelességét, a mai napig makacsul tartja magát a feltevés, hogy a rendszerváltás hajnalán - egész pontosan 1989. március 15-én - tizenhárom hazai és külföldi vezető egy budai villában titkos tárgyalásra gyülekezett. Magyar részről Antall József, Boross Péter, Göncz Árpád, Horn Gyula és Pető Iván politikusok mellett Paskai Lászlónak, a katolikus egyháznak és Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz vezetőjének nevét említi a dokumentum. Húsz pontban összefoglalt követeléseik elsődleges célja a szovjet politikusok hatalmának átmentését és az amerikai befolyás megerősítését célozta. A paktum a bevezető szöveg szerint úgy kerülhetett a széles nyilvánosság elé, hogy egy Angliában élő újságíró elküldte a szöveget egy németországi barátjának, aki a megdöbbentő árulás láttán rögtön továbbította a szélsőjobbos magyar zuglapokhoz.

A rózsadombi paktumnak egy második része is közkézen forog, amely egy szélsőjobboldali internetes lap hasábjain látott napvilágot 2003-ban, de akkor még öles betűkkel virított a címében, hogy kitalációról van szó. A gunyorosnak szánt iromány gyakorlatilag annyiban tért el az első változattól, hogy bizonyos szavakat kicseréltek benne, így lett a szovjetekből NATO, Amerikából Európai Unió, a kommunizmusból cionizmus. Később más honlapok is átvették a remek tréfát, ám idővel a „képzelt változat” szókapcsolat kikopott a címből, így a ma fellelhető verzió már komoly rajongó-elemző táborral büszkélkedhet.
Ami az Egyesült Államoknak Roswell, az a magyaroknak Iregszemcse. A Tolna megyei kis falu nevét az összes honi ufóvadász jól ismeri, mivel az oroszok állítólag itt lőttek le egy ufót a hatvanas évek elején. A magyar repülőcsészealj-vadászat kezdete az első világháború idejére datálható, de a gaz kormány nem hajlandó a népet az igazsággal szembesíteni, pedig csak a szovjet érában több tucat csészealjat figyeltek meg, és az észlelések száma azóta csak exponenciálisan növekszik. A magyar ufójelenések hitelességéhez kétség sem férhet: a témát feldolgozó havilapok egymást túllicitálva közlik a fotókkal gondosan dokumentált és a legszigorúbb titkosítás alá eső CIA-jelentéseket.