Vissza a tartalomjegyzékhez


A túlélés a cél?
Botrányos körülmények között privatizálták a hatvani kórházat

Kis híján verekedésbe torkollott a hatvani Albert Schweitzer Kórház privatizációja. A magánosításról döntő szocialisták állítják, csak így menthető meg a kórház, az eladást ellenzők úgy vélik, törvénytelen és felesleges az ügylet.

Balogh László


Cser Ágnes és kórházi dolgozók tiltakoznak a magánosítás ellen

A hatvani kórház, akárcsak a város, négy megye határán fekszik. A 375 ágyas, 600 főt foglalkoztató intézmény vonzáskörzete jóval nagyobb, mint a város és a kistérség határa. Ötvennégy település 150 ezer lakosát látja el.
Az 1968-ban átadott betonépület jócskán magán viseli az idő nyomát. A nagy anyagi terhet és a hiányt a sok település közül egyedül viselő városháza szocialista többsége eldöntötte, változtat ezen.
„Muszáj a működési feltételek további biztosítása, és az évi 300 millió forint hiány pótlása, amire sem az állam, sem az önkormányzat nem képes a továbbiakban” - nyilatkozta a polgármester. A szocialista politikus szerint a magánosítás melletti legfőbb indok az, hogy enélkül a három Heves megyei kórház (egri, gyöngyösi, hatvani) néhány éven belül egri központtal összevonásra kerül, így Hatvan elveszítené kórházát.
„Nem akarok olyan város polgármestere lenni, ahol például a nők nem tudnak helyben szülni, mert nincs kórház” - fejtette ki Érsek, és emlékeztetett: nem várható el a súlyos anyagi terhekkel küzdő város önkormányzatától, hogy minden más fejlesztést alárendeljen a kórház működtetésének, és ne legyen semmilyen más területen fejlesztés. Véleménye szerint a jelenlegi folyamat elsősorban a betegekről szól, s csak utána a kórházi dolgozókról és a szakszervezetről.
Cser Ágnes, az említett szakszervezet, az EDDSZ elnöke - aki maga is jelen volt a kis híján tettlegességig fajuló városházi vita során - merőben ellentétes véleményen van: „súlyosan törvénytelen, ami történt” - nyilatkozta lapunknak.
Cser arra hivatkozik, hogy az MSZP kampánya arról szólt, soha nem látott méretű beruházásokra lesz lehetőség 2007 és 2013 között az EU-pénzekből, ezért érthetetlen a kórház magánkézbe adása: „Milyen érdekből mondanak le az uniós pénzekről, és adják oda ingyen a kórházat?”
A szakszervezeti vezető egyébként úgy tudja, a polgármester már júliusban - zártkörű ülésen - felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyalásokat kezdjen a HospInvest Zrt.-vel. Cser a végső döntés körülményeit is sérelmezi: „A polgármester augusztus 24-én elrendelte a zárt ülést, kiküldte az embereket a hivatalból, és biztonsági emberekkel vigyáztatta az épületet. Több órán keresztül várakoztattak az épület előtt. Én ilyet nem tudok elképzelni egy EU-s tagállamban. Vállalási összeg és egyéb kötelezettség nélkül eldöntötték, hogy átadják az intézményt.” A szakszervezeti vezető feljelentést kíván tenni az ügyben hűtlen kezelésért és csalásért is.


Érsek Zsolt

A Hetek kérdésére, hogy milyen megoldást tudna javasolni a csőd szélére került kórháznak, Cser Ágnes kifejtette: „A jogszabályi feltételrendszeren kell módosítani, ami ellehetetleníti az önkormányzatokat az intézmények megtartásában. Magyarországon a köz- és magáncégek együttműködése nincs szabályozva, ezt az Állami Számvevőszék többször kifogásolta. A nagytőke politikusok segítségével lobbizik, hogy megszerezze az utolsó nagy falatot, az egészségügy közfinanszírozási pénzét, plusz az EU strukturális beruházási pénzeit.”
Érsek Zsolt úgy érvel, hogy amennyiben korábban Cser felkereste volna őt - ami nem történt meg -, szívesen egyeztetett volna vele, noha erre nem kötelezi a törvény: „Amikor viszont megjelent Hatvanban, olyan hangnemben beszélt, hogy láttam, értelmetlen a vita” - mondta el a maga verzióját Érsek.
A minősített többséggel meghozott döntés ellenére vannak ellenvélemények az önkormányzati testületben is. Berényi Károly Lokálpatrióta-Fidesz-támogatású polgármesterjelölt nemmel szavazott: „Senki nem mondta, hogy ne lehetne magántőkét bevonni, de amikor minden törvényes eljárást megkerülve, gyorsított eljárásban, pályázat kiírása nélkül adnak egy kórházat magánkézbe, ezzel megsértik az államháztartási törvényt. Sérelmezzük továbbá, hogy volt egy másik tőkeerős ajánlattevő is, akit nem hallgattak meg” - tájékoztatta Berényi a Heteket. Az ellenzéki politikus úgy tudja, több mint félmilliárd forintot kellene befektetni a kórház működésébe, de erre a város nem kapott garanciát.
„Nincs bajom a HospInvesttel, de nem igaz, hogy a kórház anyagi helyzetét ne tudta volna kezelni Hatvan város önkormányzata.”
Szintén a pályáztatás elmaradását sérelmezi az Összefogás Hatvan Egyesület, melynek képviselői - noha koalícióban vannak a szocialistákkal - tartózkodtak a privatizációs döntésnél.