Mahmúd Ahmadinezsád elnök a napokban felavatta az araki reaktor nehézvizes
részlegét. Ezzel Teherán egy lépéssel közelebb került az atombomba
elkészítéséhez. Miközben Európa, Kína és Oroszország a diplomáciai eszközök
teljes skálájának kimerítését szorgalmazza, Amerika a szankciókat sürgeti,
Izrael pedig azt rebesgeti, hogy lehet, hogy az iráni válságot egyedül kell majd
megoldania. Irán mindeközben már közel egy éve következmények nélkül folytatja
az atomprogramot.

Fotók: AP
Az Irán középső részén található araki üzem évi nyolc tonna nehézvizet képes
kitermelni, de a teljesítmény akár tízszeresére is nőhet a közeljövőben. Ilyen
üzemeket alkalmazott India, Izrael, Pakisztán és Észak-Korea is. A nehézvíz a
maghasadáshoz szükséges, a plutónium mellékterméket pedig már fel lehet
használni a robbanófejek legyártásához. A plutónium előállításához szükséges
reaktor azonban még építés alatt áll. Ha a „nagyüzem” beindul, akkor Teherán évi
egy vagy két atombombát lesz képes legyártani. Egyes források szerint Irán
körülbelül öt évre lehet az atombombától. Közben az Iránban zajló hadgyakorlat
keretében egy nagy hatótávolságú rakétát is sikeresen tesztelt a hadsereg.
Az iráni vezetés továbbra is azt hangsúlyozza: a program békés célokat szolgál.
Arra, hogy a dúsítással felhagynak, még „Hamupipőke keresztanyja sem számítana”
- jegyezte meg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség egyik munkatársa. Teherán már
közel egy éve meglepően ügyesen taktikázik, és különösebb következmények nélkül
dúsít uránt. Köntörfalazó taktikájával sikerült semlegesítenie az európaiakat,
akik a közel-keleti elemzők szerint „imádják a párbeszéd és a tárgyalások
fogalmát” és komolyan azt remélik, hogy ezek megoldáshoz vezethetnek. Bár a
gyakorlatiasabb Amerika sürgeti a szankciók kivetését, Teheránnak az ENSZ
Biztonsági Tanácsát is sikerült megosztania: a nagy kereskedelmi partnereinek
számító Kína és Oroszország már éreztette, hogy a szankciókat nem támogatja,
mivel „a diplomáciai csatornákat még nem merítették ki”.
Az iráni vezetés nyilatkozatai azonban nem sok kétséget hagynak az ország
szándékai felől. Ali Laridzsani, az atomprogrammal kapcsolatos tárgyalások iráni
vezetője szerint: „Irán folytatja az urándúsítást. Akik szankciókkal fenyegetnek
bennünket, jól tudják, hogy az atomprogramunkra is nemzetközi szankciók
közepette tettünk szert. És ez a program most már visszafordíthatatlan.” Többen
úgy vélik: ha Iránnak sikerül atombombára szert tennie, az egész Közel-Keleten
végigsöpör majd a nukleáris fegyverkezés szele, és Teherán erejének
ellensúlyozása céljából Szaúd-Arábia és Törökország is hasonló programokba
kezdhet. Ha az amúgy is instabil régióban kitörne egy konfliktus a szemben álló
erők között, szinte lehetetlen volna megakadályozni, hogy átcsapjon egy
nukleáris háborúba.

Iráni rakétateszt: nem csak az atombombára koncentrálnak
Cipi Livni izraeli külügyminiszter szerint: „A világnak nem szabadna azzal
áltatnia magát, hogy Irán tényleg párbeszédet akar. Csak időt akarnak nyerni.
Ezt nem szabad megengedni. Szankciókat kell kivetni - minél előbb, annál jobb.”
John McCain amerikai szenátor pedig így nyilatkozott: „Szerintem a szankciók
csak az első lépést jelentik. Reméljük, hogy hatásosak lesznek, és reméljük,
hogy az irániak felhagynak a dúsítással. Én ezt egyébként nagyon kétlem, de
lépésről lépésre kell haladnunk.” Irán számára sokatmondó lehet az, hogy az ENSZ
mennyire valósítja meg a libanoni konfliktus kapcsán meghozott 1701-es számú
határozatát. Egyes elemzők szerint a jövőre nézve azonban két - nem túl rózsás -
alternatíva marad: vagy egy megelőző csapással valaki pontot tesz az iráni
atomprogram végére, vagy a világ néhány éven belül egy atomháború szélére
sodródik.