Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Egyre többen perlik az ügyészséget
Eddig 210 ügyben 5,5 milliárd forint a kárigény

Veszélybe kerülhet az ügyészség működőképessége, amennyiben az idén esedékes, 1 milliárd forint összegű kártérítési igényeket a bíróság megítéli - állapította meg az Állami Számvevőszék jelentése. A Legfőbb Ügyészség szerint eddig az igények töredékét kellett csak kifizetniük.

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az ügyészséggel szemben támasztott kártérítési igények mind számban, mind követelési értékben erőteljesen növekvő tendenciát mutatnak - ez 2005 végéig összesen 210 ügyet jelentett, 5,5 milliárd forint kárigénnyel. „A folyamatban lévő kártérítési ügyek magas száma (98), s ezek között a feltételezetten fizetési kötelezettséggel záruló esetek mégis arra figyelmeztetnek, hogy a költségvetést olyan (2006-ban akár 1 milliárd forint) nagyságrendű kiadások terhelhetik, amelyek a folyamatos működés feltételeit is gátolhatják” - állapította meg a számvevőszék, javasolva a szervezet kontrollrendszerének erősítését.
„A számvevőszék nyilvánvalóan a legrosszabb esetet feltételezte, de az eddigi tapasztalataink nem támasztják alá ezt a várakozást” - mondta megkeresésünkre Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője, kiemelve, hogy az eddig elbírált 1,5 milliárd forintos kárigényből mindössze 30 milliót ítélt meg a bíróság. Szerinte a jóslás kategóriájába tartozna, ha előre kikalkulálnánk a folyamatban lévő perek végeredményét. Kérdésünkre a szóvivő elmondta, hogy a két legjelentősebb ügyben 2 milliárd forint, illetve 100 milliós nagyságrendű a kárigény, de ezekben még első fokú ítélet sem született. Az előbbi esetben egyébként egy gazdasági társaság vezetői azért perlik az ügyészséget, mert az ellenük indult büntetőeljárás során elrendelt előzetes letartóztatásukat követően a cég csődbe ment.


Borbély Zoltán, Szikinger István

„Az elmúlt években szinte minden közintézménynél, így az ügyészségnél is emelkedett a kártérítési perek száma, hiszen az állampolgárok egyre inkább tisztában vannak a jogaikkal. Ugyanakkor a megítélt összegek általában töredékei az igényeknek - magyarázta Borbély Zoltán, hozzátéve, hogy az Állami Számvevőszék az ügyészség gazdálkodását egyébként takarékosnak és hatékonynak találta, csakúgy, mint az ügyészségi reformot. Kiemelte azt is, hogy folyamatban van az ügyészség kontrollrendszerének erősítése.
„A magyar igazságszolgáltatás és közigazgatás hiányosságai miatt a kártérítési perek sok esetben az egyetlen esélyt jelentik a károsultnak, hogy igazát kimondják” - véli Szikinger István alkotmányjogász. Mint lapunknak elmondta, a vagyoni kártérítési ügyeknél egyszerűbb a bíróság dolga, hiszen konkrét bizonyítékok alapján kell eldönteni, hogy jogos-e az igény. Az ügyészség esetében egyébként nemcsak a jogtalan kényszerintézkedések miatt, hanem akár indokolatlanul elhúzódó eljárás esetén is lehet perelni.
A nem vagyoni kártérítéseknél, vagyis a személyiségi jogi ügyeknél már bonyolultabb a helyzet. Szikinger István szerint a problémát az jelenti, hogy általában itt is bizonyítani kell a károkozást, ami mondjuk becsületsértés esetén nem könnyű. Szintén jellemző, hogy az ítéletben sokat nyom a latban a társadalmi helyzet: nem vagyoni kártérítés esetében egy miniszternek általában nagyobb összeget ítélnek meg, mint mondjuk egy munkanélkülinek vagy egy büntetett előéletű személynek.