Vissza a tartalomjegyzékhez

Pénzes László
Eurózóna: csapás vagy megoldás?
Érvek és ellenérvek

Az euró 1999-es bevezetése óta folyamatos vita tárgyát képezi, hogy az európai gazdasági és monetáris uniós tagság a gazdasági fellendülés előszobája vagy ellenkezőleg, a tartós növekedés gátja.

Az ellenzők táborának érvei
Az egységes európai fizetőeszköz bevezetésekor három akkori uniós tagállam, Nagy Britannia, Dánia és Svédország jelezte, hogy meg kívánja őrizni monetáris függetlenségét.
Nagy Britannia: az „Öt gazdasági teszt” próbája. A Gordon Brown brit pénzügyminiszter által kidolgozott és 2003-ban publikált munka képezi a szigetország elutasításának alapját. A két első teszt megállapította, hogy az euróövezet tagországainak gazdaságai, Nagy-Britanniához viszonyítva nem elég rugalmasak ahhoz, hogy megbirkózzanak az esetleges válságokkal. A harmadik és a negyedik teszt eredményei kimutatták, hogy az euró bevezetése nem hatna vonzerőként a befektetésekre nézve, gátolná a tőkebeáramlást, és csökkenne London üzletiközpont-szerepe. Az ötödik teszt eredményei azt igazolják, hogy az angol fonttól vett búcsú nem teremtene új munkahelyeket, és nem garantálná a gazdasági stabilitást. Egy másik fontos érv a stabil brit nyugdíjrendszer, szemben a csőd szélén álló, több sebből vérző összeurópai intézményrendszerrel.
Dánia: a gazdasági növekedés etalonja. A 2000-ben tartott népszavazás alkalmával a dánok 53,2 százaléka mondott nemet az euró bevezetésére. Elemzők szerint jelenleg a dánok rendelkeznek a legmagasabb bruttó keresettel, és ugyanez a bér rendelkezik a legnagyobb vásárlóerővel is Európában. Így egyértelmű, hogy Dánia gazdasági mutatói az euró bevezetésével csak zuhanó ágba kerülhetnének.
Svédország: az elvek országa. A skandináv állam már 1997-ben, két évvel az euró bevezetése előtt jelezte, hogy nem kívánja bevezetni az egységes fizetőeszközt országában. Ezt a politikai szándékot a 2003-as népszavazáson a lakosság 55,9 százaléka elutasító szavazatával pecsételte meg.
A svédek még csak erőfeszítéseket sem tettek a bevezetés feltételeinek teljesítésére.


Forrás: MNB Látogatóközpont

A támogatók táborának érvei
Az újonnan csatlakozott államok, köztük Magyarország helyzete merőben más. Gazdasági elemzők szerint, minden negatív „mellékhatása” ellenére, az euróövezeti tagság hosszú távon 0,6-0,9 százalékponttal emelheti meg a magyar GDP-t. Az egyik érv a gazdasági szereplők és a háztartások tranzakciós költségeinek csökkenése a forint-euró átváltások megszűnése nyomán. Ehhez kapcsolódik az úgynevezett kockázati prémium megszűnése, ami elsősorban a hazai kamatokat terheli jelenleg. Ezenkívül a külkereskedelem és a turizmus megélénkülése, új befektetések vonzása, ezáltal új munkahelyek teremtése, valamint árstabilitás és átláthatóság képezik a makrogazdaságra gyakorolt pozitív hatásokat. A privát szférában ugyanez az Európában és azon kívül történő utazások pénzügyi vonzatát teszi rugalmasan kezelhetővé.