Vissza a tartalomjegyzékhez

Martin Melisko
Halál a magyarokra
Erősödő kisebbségellenesség Szlovákiában

A hét elején nyilatkozott először hivatalosan Robert Fico szlovák miniszterelnök a Szlovákiában az utóbbi időben fokozottan jelentkező nacionalista kirohanásokkal kapcsolatosan. Beszédében reagált Gyurcsány Ferenc hétvégi sajtótájékoztatójára is, amelyben a magyar miniszterelnök felszólította Ficót, hogy határolódjon el a magyarellenes fizikai és szóbeli megnyilvánulásoktól.

Fico erre a következőképpen reagált: elhatárolódik mindenfajta szélsőséges megnyilvánulástól, azt viszont nem engedi, hogy bárki is diktálja neki a tempót. Elmondta, hogy nincs szüksége felszólításokra, hogy azt mondja, „amit Bugár úr (a Magyar Koalíciós Párt elnöke) vagy Gyurcsány úr hallani akar...”. Nagyon sajnálja, hogy a magyar politikusok beleszólnak abba, hogy mit tegyen, és hogyan alakítson kormányt. A cseh miniszterelnök, Jiri Paroubek arra biztatta Ficót, hogy ne válaszoljon az efféle felszólításokra, mivel az események csak „bizonyos pártok politikai játékai”.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kormányba kerülése után megindult Szlovákiában a magyarellenes megnyilvánulások lavinája. Az eddigi esetek közül a legdurvább egy nyitrai magyar nemzetiségű lány megverése és megszégyenítése volt, akit azért vertek meg szlovák kopasz fiatalok, mert magyarul telefonált. Levették a pólóját, és ráírták, hogy „Magyarok, takarodjatok a Duna túlsó partjára!”. A lány ezután kórházba került, de azóta saját felelősségére hazaengedték. Fico erre az esetre úgy reagált, hogy ilyesmi a világ bármely pontján megtörténhet.
A következő egyértelmű provokáció a kassai futballstadionban történt, ahol egy helyi mérkőzés alatt egy 11 méter hosszú transzparenst feszítettek ki „halál a magyarokra” felirattal. A három fiatal tettest letartóztatták. A besztercebányai nyomozó azzal vádolta a fiatalokat, hogy támogatják azt a csoportot, amely korlátozza a kisebbségek jogait és az alapvető emberi jogokat. A rendőrségi szóvivő szerint a fiatalokra akár hároméves börtönbüntetés is várhat.
Szlovákia lakosságának több mint tíz százaléka magyar nemzetiségű, és személyes sértésnek vette a megnyilvánulást. Ján Slota, az SNS elnöke a következőt nyilatkozta az esetekkel kapcsolatosan: „Nem fogok ezekről nyilatkozni, mert mindazt, amit mondok, ellenem fordítják, miközben minden, amit a magyarok mondanak olyan, mint az Isten igéje.”
A Szlovák Nemzeti Párt parlamenti frakciójának vezetője, Rafael Rafaj nyilatkozata szerint a magyar politikai szereplők visszaélnek az etnikai feszültség témájával. „Szlovákia szemében a szálkát is kifogásolják, viszont a saját szemükben a gerendát, amely kilóg az internetes honlapjaikon, a futballstadionokban, a fáklyás menetekben, a magyar kormány nem veszi észre, és ezeket a hatóságok is figyelmen kívül hagyják.”
A legutóbbi eset, amely Szlovákiában is nagy média nyilvánosságot kapott, Szlovákia délnyugati részén történt, egy Galántához közeli kisvárosban. A kocsmai garázdálkodásként vizsgált esetről hétfőn este a TA3 szlovák hírtelevízió mutatott be képeket: a kórházban fekvő sértett azt állította, hogy azért verték meg, mert a támadók füle hallatára magyarul szólt a barátnőjéhez. A televízióban megszólaltatott Martina Kredatusová rendőrségi szóvivő nem erősítette meg, hogy az inzultus hátterében magyarellenes indíték állna.
A szlovák ellenzék, Mikulás Dzurinda pártja úgy gondolja, hogy a megnyilvánulásokat el kell ítélni, de nem szabad rájuk túl érzékenyen reagálni, és hangsúlyozzák, hogy Dzurinda nyolcéves kormányzása alatt ilyen atrocitásokra nem került sor.
A korábbi jelzésnek megfelelően a Magyar Koalíció Pártja (MKP) hétfőn a gyors egyeztetés szándékával postázta a szlovák parlament pártjainak azt a szövegtervezetet, amelyben kezdeményezi, hogy a törvényhozás pártjai közös nyilatkozatban ítéljék el a szélsőséges és erőszakos megnyilvánulásokat, a Szlovákiában riasztóan felerősödött magyarellenes hangulatot, és állapodjanak meg arról, vajon a parlament elé terjesztik-e a nyilatkozatot, vagy közös felhívásként nyilvánosságra hozzák - erősítette meg Bugár Béla, a kezdeményező magyar párt elnöke. Csáki Pál, az MKP elnöke az MTV egyik műsorában többek között arról beszélt, hogy ha a szlovák kormány nem határolja el magát egyértelműen a magyarellenes megnyilvánulásoktól, akkor az MKP európai fórumokhoz fordul, az Európai Parlamenthez és az Európai Bizottsághoz. Szlovákiában nem lehet diszkriminálni senkit, aki alkotmányos jogait használja, vagyis anyanyelvén beszél - hangsúlyozta az MKP politikusa.
Hogy miként alakul a magyar-szlovák viszony a következő négy évben, az a jövő kérdése, az új Fico-Meciar-Slota koalíció kezdeti időszaka mindenesetre nem túl pozitív képet vetít a jövőbe e két ország kapcsolatát illetően.