Vissza a tartalomjegyzékhez

Göndör Ottó
Aberrált vénember
Iggy Pop, a Sziget legnagyobb sztárja

„Iggy Pop a nagy túlélő - mint egy régi autó” - olvasható az Oktatási Minisztérium Sulinet honlapjának ajánlóján. „Az egykori punkidol, a létező összes szenvedélybetegségtől függő Iggy Pop vezette csapat el nem évülő és még ma is érvényes muzsikájáról híres.” „Minden idők egyik legenergikusabb előadója.” Néhány szalagcím Iggy Pop augusztusi fellépését megelőzően a magyar sajtó háza tájáról. Ezek után meglehetősen izgalmas kalandozásnak ígérkezik a hangzatos dicshimnuszok mögé lesni, s felvillantani Iggy Pop negyvenéves zenei életművének legfontosabb állomásait és valódi arcát.

Iggy Pop, a Stooges zenekar frontembere James Jewell Osterberg néven látott napvilágot 1947. április 21-én Muskegonban, Michigan államban. Zenei karrierjét az Iguanas nevű középiskolai zenekarban kezdte, innen ered az Iggy elnevezés. A Michigani Egyetemet otthagyva Chicagóba költözött, hogy az ottani zenei világgal is megismerkedjen. A rövid ismerkedést követően a The Doors hatására megalapította a Stoogest, mikrofonra cserélve a dobszerkót. Ezt követően ráragad az Iggy mellé a Pop elnevezés, mivel egy koncert alkalmával teljesen leborotvált szemöldökével kívánt mindinkább hasonlítani kemoterápiával kezelt Pop nevű barátjára.
Annak ellenére, hogy tizennyolc nagylemeze közül egyik sem lett közönségsiker, a Stooges pszichedelikus prepunkja számtalan zenekarra és irányzatra volt nagy hatással - a Sex Pistolstól a Guns N’ Rosesig, a Red Hot Chili Pepperstől a Rage Against The Machine-ig, vagy akár Tom Jonestól Snoop Doggy Dogig. Innen ered másik beceneve, a „Punk keresztapa”. Mikor megkérdezték tőle, mégis mit ért ő az általa képviselt punk rockon, cinikusan így válaszolt: „A punk rock tulajdonképpen egy szó a dilettáns és szívtelen manipulátorokra, akik zenéjükkel elveszik az energiát, a testet, a szívet, a lelket, az időt és a gondolatokat a fiataloktól, akik mindezt oda is adják nekik. Ez a stílus a divaton, az elitizmuson, a sátánizmuson alapul és minden rohadt dolgon, ami a rock and rollban megtalálható. Az a szemét zörej, amit hallasz, egy csodálatos zenei géniuszt takar: engem. Miközben zenélek, nem érzek örömöt vagy fájdalmat, sem a testemben, sem a lelkemben.”
Énekstílusát a korai években a lázadás jellemezte, ezt követően egyre inkább narratív formát öltve átment a nihilista, urbanizációellenes mondókázásba, majd ismét visszakanyarodott a félelem, a zavar és a földön kívüli érzelmek birodalmába. Zenéjének üzenetét a következők szerint definiálta: „A zenénk üzenete ez: szörnyűek vagyunk, szörnyen barók és nyájasak, és ha bennünket hallgatsz, segítünk beilleszkedni a társadalomba.”

Társadalmi beilleszkedése a hetvenes évek közepén a Stooges feloszlásával kezdődött, Iggy súlyos heroinfüggőségének köszönhetően. Belőtt állapotában hol mogyoróvajban fetrengett meztelenül a színpadon, hol törött sörösüvegcserepekben, mint 1974-ben michigani koncertjén. Egy ízben orálisan közösült nézőközönsége előtt, és nyíltan propagálta a válogatás nélküli szexet.
Ő vetette be magát először a színpadról a közönség soraiba, igaz, egy alkalommal kórházban kötött ki a földet érést követő vállficamodással. Budapesti alternatív zenei körökben a mai napig tartja magát az a történet, miszerint Iggy a hetvenes évek közepén szíven szúrta magát egyik koncertjén.
Nem túl sok sikerrel ugyan, de 1975-ben bevonult elvonókúrára, majd egy neurofiziátriai intézetbe.
Pályáján David Bowie lökdöste tovább egy újabb nagylemezzel, de drogproblémái továbbra sem szűntek meg. Az újra összeállt Stooges búcsúkoncertjén a zenekar tagjai összeverekedtek egy motoros bandával, az incidens így tömegverekedésbe torkollott.
Egy időre kábítószerrel való visszaélés miatt Iggy Pop börtönbe került. Zenekarának basszusgitárosa, Dave Alexander 1975-ben alkoholfogyasztás közben meghalt. A folytatódó kábítószer-problémái ellenére David Bowie továbbra is támogatta őt, sőt magával vitte Berlinbe, ahol is társszerzőként és producerként közreműködött a The Idiot (Az idióta) és a Lust for Life (Életrevaló kéj) című szólóalbumain.
Szólókarrierjével párhuzamosan a színészetbe is belekóstolt. Tizenöt filmben szerepelt, olyanokban, mint például a Sex Pistols basszusgitárosának önpusztító szerelmi életét bemutató Sid és Nancy, a szürrealista Nyugati halott ember, vagy a Történetek a kriptából tévésorozat. Tizennyolc filmhez zenét is szerzett, olyanokhoz, mint például a kábítószeres kultuszfilmnek számító Trainspotting. Mozgásáról és alakjáról mintázták meg a Gyűrűk ura számítógépesjáték-változatának Gollum-figuráját, a Nike sportszergyár pedig zenéjével népszerűsítette termékeit a ’96-os olimpia alkalmával.
Még egy albuma jelent meg David Bowie pártfogásában, majd ezt követően a Guns N’ Roses és a The B-52’s tagjaival zenélt közösen. Két további szólóalbum után Iggy legutóbbi nagylemezén közreműködött a Green Day neopunk zenekar és az eredeti Stooges két életben maradt tagja is. Az album címadó Koponya-gyűrű daláról így nyilatkozott: „Olyan, mint az ősi, legprimitívebb Stooges hipnotikus rigmusok (»Koponya-gyűrűk, gyors autók, dögös csajok, guszta dolgok, koponya-gyűrűk, gyors autók, dögös csajok, guszta dolgok«).”
Iggy Pop augusztus 15-én adott koncertet Budapesten, a Szigeten. Az Index beszámolója szerint ezúttal sem fél oktáv terjedelmű hangjával, hanem előadásmódjával nyűgözte le értő közönségét. A hatvanadik évét taposó Iggyről már a negyedik-ötödik szám alatt lecsúszott a nadrág, s mint azt a tudósító fontosnak tartotta megjegyezni, a művészről feketén-fehéren kiderült, hogy nem az alsónemű-viselet élharcosa. A fentiek fényében igazán érdekes lenne tudni, mi az a korszakos érték, ami miatt Iggy Popot kiáltották ki - az adófizetők pénzéből százmillió forinttal támogatott - Sziget Fesztivál első számú csillagának.