Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Akiket a mozdony füstje
Ellenállásba ütközött a MÁV reformja

Elbocsátásokkal, a személyszállítás szűkítésével és a teherszállítási üzletág eladásával vágna bele a kormány a MÁV reformjába. A szándékot nem övezi osztatlan lelkesedés, az egyik vasúti szakszervezet vezetője lapunknak nyilatkozva nemes egyszerűséggel primitívnek nevezte a tervezett lépéseket. A kormány hangsúlyozza: nyitottak a szakmai és társadalmi vitára.


Fotó: S. L.

A vasúti reform jegyében 2500 ember elbocsátását, 28 vasútvonalon a személyszállítás megszüntetését, valamint a teherszállítási üzletág, a MÁV Cargo értékesítését tervezi még idén megvalósítani a kormány. Ezt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter jelentette be, aki szerint az intézkedéscsomaggal mintegy 40 milliárd forintot lehetne megspórolni az adófizetők pénzéből. A MÁV ugyanis minden évben súlyos veszteségeket termel - idén 80 milliárdot -, és összesen mintegy 160 milliárd forintnyi költségvetési forrást igényel a működése. A létszámleépítéssel - az indoklás szerint - az állami társaság „vízfejét” csökkentik: a 4 vezérigazgató-helyettesi posztból 2 megszűnik, a 37 főosztályból 25, a 110 osztályból pedig 55 marad meg. Kóka szerint a személyszállítás szűkítése azért lényeges, mert a szóban forgó, összesen ezer kilométer hosszú mellékvonalakon az utasok kevesebb mint 2 százaléka utazik, és ez évente 6 milliárd forint veszteséget jelent a cégnek. A kieső vonalakon az utasokat volánjáratok szállítanák a jövőben. Ami a MÁV Cargo eladását illeti, a miniszter hangsúlyozta, hogy az ebből származó bevételt a vasúttársaság tőkehelyzetének rendezésére fordítják.
Az érintettek természetesen nem fogadták osztatlan lelkesedéssel a bejelentést. Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének vezetője már azt is sérelmezi, hogy a kormánydöntést megelőzően nem történt egyeztetés a vasúti szakszervezetekkel. Erre persze a későbbiekben még sor kerülhet, viszont nem biztos, hogy ez túl sok jót tartogat a kormány számára. Gaskó kilátásba helyezte ugyanis, hogy amennyiben a döntéshozók nem nyitottak kellően az érdekképviseletek érveire, akkor mindent megtesznek a „vétó” érdekében. Ebben vélhetően számíthatnak majd az érintett önkormányzatokra is, hiszen helyben nehéz „eladni”, hogy szűkülnek a tömegközlekedési lehetőségek. A szakszervezet első embere egyébként „primitív” reformnak nevezte a tervezett lépéseket. „Nem történik más, mint hogy két, párhuzamosan működő személyszállítási szolgáltatásból az egyiket fiskális okokból megszüntetik. Mindezt akkor, amikor Európában reneszánszát éli a vasút, köszönhetően annak, hogy előtérbe kerültek az energiatakarékossági és környezetvédelmi megfontolások” - mondta a szakszervezeti elnök.
Kérdés, hogy valóban fenn kell-e tartani az adófizetők pénzén azokat a vonalakat is, ahol gyakran hárman-négyen utaznak a járatokon. Gaskó szerint a megoldás nem a megszüntetés, hanem a fejlesztés, vagyis ha nem lelakott, büdös és lassú szerelvényeken kellene utazni, többen választanák a vasutat. „Ezért is aggályos, hogy a kormány, korábbi terveivel ellentétben, nem 1000, hanem 500 milliárd forintot tervez vasútfejlesztésre fordítani a 2007-ben megnyíló uniós forrásokból” - mondta. A létszámleépítéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány most azt a „vízfejet” igyekszik csökkenteni, amit az elmúlt években éppen ők építettek fel. „Ezzel együtt is szükség lenne persze változásokra, de azokat meg kellene előbb beszélni” - hangsúlyozta Gaskó István.
A fejlesztés mellett érvel Takács Dezső, Battonya polgármestere is. A határmenti település és Mezőhegyes közötti tizennyolc kilométeres vonalon a MÁV adatai szerint átlagosan huszonnyolcan utaznak egy szerelvényen. „Olyan nagy igény ma már valóban nincs a vasútra, mint korábban, amikor még százan is ingáztak naponta a mezőhegyesi cukorgyárba, de az elmaradott települések minden kormány által hangoztatott felzárkóztatását a vasúti személyszállítás megszüntetése biztosan nem szolgálná” - fogalmazott a polgármester. Mezőhegyesi csatlakozással egyébként Békéscsabára és Szegedre is el lehet jutni, igaz, utóbbi esetben csak Újszegedig, hiszen a második világháború alatt lebombázott vasúti hidat azóta sem építették újjá - az utasoknak így az utolsó kilométereket autóbusszal kell megtenniük. Az egyszerűbb közlekedés kedvéért sokan Lökösházáról indulnak, ahova autóval jutnak el - már aki teheti. Takács Dezső azt is elmondta, hogy az év elején a MÁV azzal kereste meg a környező településeket tömörítő kistérségi társulást, hogy egyeztessenek az uniós pénzből tervezett regionális, határon is átnyúló vasútfejlesztésről. A vasúttársaság állítólag már a temesvári vasúti igazgatósággal is tárgyalt az ügyben.
A Kóka János bejelentését követő „felhördülés” hatására a kormányzati kommunikáció érezhetően finomodott. Podolák György, az MSZP-frakció gazdasági munkacsoportjának vezetője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a szárnyvonalak megszüntetését „elképzelhetőnek” tartja, de „csak gazdasági számítások és társadalmi, politikai egyeztetések” után. Terveik szerint a felmerülő kérdéseket tételesen megtárgyalják majd a helyi önkormányzatokkal.