Ma még kevesek titka, hogy konkrétan milyen intézkedéseket dédelget az új
kormány, s milyen változások határozzák majd meg a következő éveinket.
Mindenesetre a miniszterelnök azt üzente, Magyarország legintenzívebb
reformkorszaka köszönt ránk.
Jelentős átalakulásra kell számítani az egészségügy finanszírozása, az
államigazgatás, az oktatás területén, és nem kizárt egyes adófajták felemelése
sem. Az MSZP hétvégi kongresszusán a kijelölt kormányfő ismertette a változás
menetrendjét. Eszerint "2006 a reform ideje, amikor nagy lépésekre kerül majd
sor. 2007-ben kiteljesednek a reformok, de 2008-ban már kevesebb változás
várható. 2009-ben majd azt mondják az emberek - tette hozzá Gyurcsány -, jó,
hogy ezeket a reformokat végrehajtottátok".
Kérdés, mennyire lesz fájdalmas az államháztartás rendbe tételét célzó
intézkedéssorozat.
Nem lehetnek illúzióink, az egészségügy finanszírozásának átalakítása az egész
társadalmat érinti. Rácz Jenő egészségügyi miniszter egy konferencián elmondta,
nem lehet úgy hozzányúlni egy ágazathoz, hogy az ne járna valamilyen
érdeksérelemmel. Ám a reform nem jelent feltétlenül olyan intézkedéseket,
amelyek mindenkinek keményen fájnak. A következő másfél évben jelentős
reformlépésekre kell számítani, a teljes átalakulás folyamata akár tíz évet is
igénybe vesz.
A tervek szerint tízezer pedagógus feleslegessé válhat
Első lépésként a biztosításalapú egészségügyi rendszer feltételeinek a
megteremtésére kerül sor. Így nagy valószínűséggel az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár zártkörű részvénytársasággá alakul át, hogy nagyobb
szabadsága legyen különböző egészségügyi szolgáltatások vásárlására. Ezen a
ponton megbukni látszik az SZDSZ programja, amely a több-biztosítós rendszer
bevezetését képviselte, mivel a szocialisták szerint először önmagában a
biztosítós rendszert kell kiépíteni, és azután lehet arról gondolkodni, hogy egy
vagy több lábon álljon. Az SZDSZ képviselői mindenesetre úgy nyilatkoztak,
elképzelhető, hogy 2008-tól megszilárdulnak a több-biztosítós modell alapjai.
Rácz Jenő elmondta, már elkészült az az informatikai rendszer, amellyel nyomon
lehet követni, kinek mennyi befizetése lesz, és milyen szolgáltatásokra
jogosult. A korábbi sajtóhírekre reagálva hozzátette, a kormányprogramba végül
nem került be a korábban híresztelt recept- és vizitdíj bevezetése.
Valószínűleg lesz azonban többféle biztosítási csomag. Az alapdíjat befizetők
alapszolgáltatásokat - például életmentő beavatkozás, szülés - kapnának, ám a
betegségek kezeléséhez vagy különleges, speciális igényekhez magasabb
kategóriájú biztosítási csomagot kell vásárolni. Ez a rendszer működik a
szomszédos Ausztriában vagy Németországban is. Az egészségügyi miniszter
kifejtette, az új finanszírozási rendszerben többet kell vállalniuk a terhek
cipeléséből azoknak, akik jobb módúak, és többet kell kapniuk azoknak, akiknek
nagyobb a szükségük. Részleteket nem árult el arról, mit takar a "többet
vállalni" kifejezés, ám sajtóhírek szerint havi ötezer forintos hozzájárulás
fizetése vár ránk.
A kormányfő internetes naplójában az ország előtt álló reformokkal kapcsolatban
kifejtette, hogy azok az egyes társadalmi csoportok számára óhatatlanul
érdeksérelemmel járnak. "A készülő reformok egyike-másika nyilvánvalóan érinti
majd azokat a hétköznapi életviszonyokat, amelyekhez hozzászoktak az emberek. Az
idén is növekednek a reálbérek, ám nem akkora mértékben, ahogy azt a korábbi
években megszoktuk. Ezzel együtt is muszáj egy sor változtatást megtenni, mert
ha nem tesszük meg, az nem egyszerűen bátortalanság, hanem előbb-utóbb károkozás
- írja Gyurcsány Ferenc. - Az előttünk álló esztendőkben Magyarország
legintenzívebb reformkorszaka következik" - teszi hozzá.
Fotók: Somorjai László
Az ügyvezető kormányfő szerint ahhoz, hogy az uniós forrásokat az ország
fejlesztésére tudjuk fordítani, az állam működését mélyrehatóan meg kell
változtatni "a nagy elosztórendszerektől kezdve az oktatáson át egészen az új
gazdasági preferenciák kijelöléséig".
Gyurcsány a reformok hevében új fogalmat dobott a köztudatba: az "országreform"
- mint kifejtette - államreformból és társadalmi reformból áll. Definíciója
szerint az államreform lényege az új társadalmi kultúra, amely felváltaná az
ötszáz éves "túlélési kultúránkat". Az államreform az államszervezet és az
igazgatás, valamint a közszolgáltatások reformjából áll majd. Kisebb létszámú
lenne az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok, kevesebb minisztérium és
bizottság működne, és szolidabb tiszteletdíjjal kellene beérniük a
képviselőknek, valamint átlátható lenne a pártfinanszírozás.
Szintén forró területnek számít az oktatás, ahol a kormány számos jelentős
változást készített elő. Bevezetné az utólagos tandíjfizetést: a több millióba
kerülő képzést a diploma megszerzését követően - legalább 2-300 ezer forintos
jövedelem esetén - havi 3-5000 forint fizetésével egyenlítené ki a friss
diplomás. Emellett a következő tanévtől kevesebb hallgató felvételét támogatná
az állam, elsősorban a bölcsészképzés területén. A legnagyobb felzúdulást a
tanárok kötelező óraszámának esetleges felemelése váltotta ki. Az elképzelés
szerint a pedagógusoknak a jelenlegi heti 20 helyett 24 órát kellene oktatással
tölteniük, bár ez korrepetálás vagy fakultatív óra tartása is lehetne.
Kormányoldalról az intézkedést a több ezerrel kisebb tanulói létszámmal
indokolják. Bár ez a lépés akár 10-15 ezer tanár elbocsátásával járhat, kérdés,
hogy az így megspórolt pénzt visszaforgatnák-e a pedagógusok béremelésébe.