Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Forró nyár
Második reformkorszak

Ma még kevesek titka, hogy konkrétan milyen intézkedéseket dédelget az új kormány, s milyen változások határozzák majd meg a következő éveinket. Mindenesetre a miniszterelnök azt üzente, Magyarország legintenzívebb reformkorszaka köszönt ránk.
Jelentős átalakulásra kell számítani az egészségügy finanszírozása, az államigazgatás, az oktatás területén, és nem kizárt egyes adófajták felemelése sem. Az MSZP hétvégi kongresszusán a kijelölt kormányfő ismertette a változás menetrendjét. Eszerint "2006 a reform ideje, amikor nagy lépésekre kerül majd sor. 2007-ben kiteljesednek a reformok, de 2008-ban már kevesebb változás várható. 2009-ben majd azt mondják az emberek - tette hozzá Gyurcsány -, jó, hogy ezeket a reformokat végrehajtottátok".
Kérdés, mennyire lesz fájdalmas az államháztartás rendbe tételét célzó intézkedéssorozat.
Nem lehetnek illúzióink, az egészségügy finanszírozásának átalakítása az egész társadalmat érinti. Rácz Jenő egészségügyi miniszter egy konferencián elmondta, nem lehet úgy hozzányúlni egy ágazathoz, hogy az ne járna valamilyen érdeksérelemmel. Ám a reform nem jelent feltétlenül olyan intézkedéseket, amelyek mindenkinek keményen fájnak. A következő másfél évben jelentős reformlépésekre kell számítani, a teljes átalakulás folyamata akár tíz évet is igénybe vesz.


A tervek szerint tízezer pedagógus feleslegessé válhat

Első lépésként a biztosításalapú egészségügyi rendszer feltételeinek a megteremtésére kerül sor. Így nagy valószínűséggel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár zártkörű részvénytársasággá alakul át, hogy nagyobb szabadsága legyen különböző egészségügyi szolgáltatások vásárlására. Ezen a ponton megbukni látszik az SZDSZ programja, amely a több-biztosítós rendszer bevezetését képviselte, mivel a szocialisták szerint először önmagában a biztosítós rendszert kell kiépíteni, és azután lehet arról gondolkodni, hogy egy vagy több lábon álljon. Az SZDSZ képviselői mindenesetre úgy nyilatkoztak, elképzelhető, hogy 2008-tól megszilárdulnak a több-biztosítós modell alapjai.
Rácz Jenő elmondta, már elkészült az az informatikai rendszer, amellyel nyomon lehet követni, kinek mennyi befizetése lesz, és milyen szolgáltatásokra jogosult. A korábbi sajtóhírekre reagálva hozzátette, a kormányprogramba végül nem került be a korábban híresztelt recept- és vizitdíj bevezetése.
Valószínűleg lesz azonban többféle biztosítási csomag. Az alapdíjat befizetők alapszolgáltatásokat - például életmentő beavatkozás, szülés - kapnának, ám a betegségek kezeléséhez vagy különleges, speciális igényekhez magasabb kategóriájú biztosítási csomagot kell vásárolni. Ez a rendszer működik a szomszédos Ausztriában vagy Németországban is. Az egészségügyi miniszter kifejtette, az új finanszírozási rendszerben többet kell vállalniuk a terhek cipeléséből azoknak, akik jobb módúak, és többet kell kapniuk azoknak, akiknek nagyobb a szükségük. Részleteket nem árult el arról, mit takar a "többet vállalni" kifejezés, ám sajtóhírek szerint havi ötezer forintos hozzájárulás fizetése vár ránk.
A kormányfő internetes naplójában az ország előtt álló reformokkal kapcsolatban kifejtette, hogy azok az egyes társadalmi csoportok számára óhatatlanul érdeksérelemmel járnak. "A készülő reformok egyike-másika nyilvánvalóan érinti majd azokat a hétköznapi életviszonyokat, amelyekhez hozzászoktak az emberek. Az idén is növekednek a reálbérek, ám nem akkora mértékben, ahogy azt a korábbi években megszoktuk. Ezzel együtt is muszáj egy sor változtatást megtenni, mert ha nem tesszük meg, az nem egyszerűen bátortalanság, hanem előbb-utóbb károkozás - írja Gyurcsány Ferenc. - Az előttünk álló esztendőkben Magyarország legintenzívebb reformkorszaka következik" - teszi hozzá.


Fotók: Somorjai László

Az ügyvezető kormányfő szerint ahhoz, hogy az uniós forrásokat az ország fejlesztésére tudjuk fordítani, az állam működését mélyrehatóan meg kell változtatni "a nagy elosztórendszerektől kezdve az oktatáson át egészen az új gazdasági preferenciák kijelöléséig".
Gyurcsány a reformok hevében új fogalmat dobott a köztudatba: az "országreform" - mint kifejtette - államreformból és társadalmi reformból áll. Definíciója szerint az államreform lényege az új társadalmi kultúra, amely felváltaná az ötszáz éves "túlélési kultúránkat". Az államreform az államszervezet és az igazgatás, valamint a közszolgáltatások reformjából áll majd. Kisebb létszámú lenne az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok, kevesebb minisztérium és bizottság működne, és szolidabb tiszteletdíjjal kellene beérniük a képviselőknek, valamint átlátható lenne a pártfinanszírozás.
Szintén forró területnek számít az oktatás, ahol a kormány számos jelentős változást készített elő. Bevezetné az utólagos tandíjfizetést: a több millióba kerülő képzést a diploma megszerzését követően - legalább 2-300 ezer forintos jövedelem esetén - havi 3-5000 forint fizetésével egyenlítené ki a friss diplomás. Emellett a következő tanévtől kevesebb hallgató felvételét támogatná az állam, elsősorban a bölcsészképzés területén. A legnagyobb felzúdulást a tanárok kötelező óraszámának esetleges felemelése váltotta ki. Az elképzelés szerint a pedagógusoknak a jelenlegi heti 20 helyett 24 órát kellene oktatással tölteniük, bár ez korrepetálás vagy fakultatív óra tartása is lehetne. Kormányoldalról az intézkedést a több ezerrel kisebb tanulói létszámmal indokolják. Bár ez a lépés akár 10-15 ezer tanár elbocsátásával járhat, kérdés, hogy az így megspórolt pénzt visszaforgatnák-e a pedagógusok béremelésébe.