Vissza a tartalomjegyzékhez

Morvay Péter
A lengyel demokrácia botránya
Interjú Konstanty Gebert varsói elemzővel

Vége a politikai bizonytalanságnak Lengyelországban, mások szerint azonban éppen most vált kiszámíthatatlanná a helyzet. A tavaly őszi parlamenti választások után a győztes Jog és Igazságosság párt kisebbségben volt kénytelen kormányozni. Az elmúlt héten azonban megegyeztek két kisebb, szélsőségesnek tartott párttal, az ultrakatolikus Lengyel Családok Ligájával és az agrárradikális Önvédelemmel, hogy csatlakoznak a koalícióhoz. Konstanty Gebert varsói újságíró és politikai elemző szerint a stabil gazdaság várhatóan csak részben tudja eloszlatni a kabinet nacionalista, EU-szkeptikus politikája és egyes tagjainak szélsőséges kijelentései miatt keletkező aggodalmakat, és számítani kell arra, hogy Lengyelország elszigetelődik Európában.


Lech Kaczynski lengyel elnök.
Elszigetelődhet Európában
Fotók: AP

Az elmúlt tizenhat évben egymást váltották a jobb- és baloldali kormányok Lengyelországban. Tavaly ősszel elkezdődött az "ikerkorszak" a Kaczynski testvérek főszereplésével. Lech és Jaroslaw Kaczynski a Jog és Igazságosság párt élén megnyerték a parlamenti választásokat, majd egy hónappal később Lech Kaczynski az elnökválasztáson is diadalmaskodott. Most, több mint fél évvel a választások után többségi kormányt is tudtak alakítani. Kiszámíthatóbb lett ezzel a lengyel belpolitika?
- Nem, épp ellenkezőleg. Úgy vélem, hogy a kormány így kevésbé stabil, mivel az ilyesfajta "házasságok" kényszerből jönnek létre, nem "igaz szerelemből". A három pártnak különböző a programja, de ugyanazért a szavazótáborért versengenek. Nem közös érdekük, hogy fenntartsák a kormány stabilitását. A kormányt inkább arra fogják használni, hogy saját külön kis céljaikat elérjék. Ebből veszekedések is származhatnak, sőt nem zárható ki az sem, hogy a koalíció válsága miatt előrehozott választásokra kerül sor, akár még idén. Persze ebben az esetben előfordulhat, hogy újraválasztják őket.


Konstanty Gebert

Olyan személyek kerültek most a kormányba, mint Andrzej Lepper agrárminiszter, az Önvédelem vezetője, akit a bíróság elítélt, mert megverte a végrehajtót, aki a csődbe jutott gazdaságát jött lefoglalni. Ő volt az, aki néhány éve a magyar búzát is kiszorította a vagonokból. De a mérsékeltnek mondott kormányerő, a Polgári Platform vezetője is az Európai Unió-ellenességre építette a kampányát, azt ígérve, hogy "Lengyelország akkor győz, ha nem lesz Európa balekja..." Kívülről nézve ijesztőnek tűnik ez a felállás...
- Minden európai országban vannak szélsőségesek, de Lengyelország és Ausztria kivételével nincs olyan ország, ahol bekerültek volna a kormányzásba. A hasonlóságra a legjobb példa talán Franciaország lenne. A Lengyel Családok Ligája (LPR) például a lengyel megfelelője Le Pen pártjának, a Front Nationalnak. Andrzej Lepper pártjának, az Önvédelemnek pedig még az európai szélsőségesek között sincs igazi megfelelője. Franciaországban azonban igen nehéz lenne koalíciós együttműködést elképzelni a konzervatív kormánypárt, Le Pen pártja és egy gyűlölködő populista-baloldali párt között. De körülbelül ez történik most Lengyelországban.


Lech Walesa. Ma már ő is bírál

Lepper ide vagy oda, a koalíció népszerűsége mégis magas. Miért?
- A választási eredmények annak köszönhetők, hogy a lengyel szavazóknak több mint a fele nem vette a fáradságot, hogy elmenjen szavazni. Ez botrány, a lengyel demokrácia megsértése. És mivel a választók több mint fele nem ment el szavazni, ezek a pártok, amelyek kis, de igen fegyelmezett szavazótáborral rendelkeznek, jelentős befolyásra tudtak szert tenni a lengyel politikában. Ez intő jel kell hogy legyen minden lengyel szavazó számára arra, hogy nem szabad feladni a demokrácia vívmányait, és legközelebb el kell menniük szavazni.
A másik új kormánypárt, a Lengyel Családok Ligája a háború előtti klerikális, antiszemita és nacionalista "nemzeti demokráciát" képviseli, ifjúsági szervezetének tagjai náci karlendítéssel köszöntik egymást. Ki fog így szóba állni a varsói kormánnyal?
- Attól tartok, hogy Lengyelország el fogja szigetelni magát a civilizált világtól. A konzervatívok és a szélsőséges szövetségesek számos belpolitikai ígéretüket - munkahelyteremtés, lakásépítések, a társadalombiztosítás javítása stb. - nem fogják tudni teljesíteni. De valamit fel kell tudniuk mutatni. A legkönnyebb ilyenkor rájátszani a lengyel nemzeti büszkeségre. Azt mondják: "Ellenálltunk a németeknek, szembeszálltunk az oroszokkal, ellenálltunk egész Európának - láthatjátok, mi a ti érdekeitekért harcolunk." És mivel egész Európa gyanakodva figyeli ezt a kormányt, az elszigetelődés egyszerre zajlik majd belülről és kívülről is. Sajnos, Lengyelország így sokat veszíthet az Európai Unióban kivívott pozíciójából. Ugyanakkor nem gondolnám, hogy végleges károkat okoznak az országban, ha ez a kormány eltűnik a színről, a helyzet javulhat.
Amerika néhány éve még kiemelt európai partnerének tekintette Lengyelországot. Ez is veszni látszik?
- Bár a kisebb koalíciós partnerek meglehetősen nyíltan bírálták az Egyesült Államokat, a konzervatívok ebben nem követik őket, mert tudják, hogy a transzatlanti kapcsolat kulcsfontosságú Lengyelország számára. Lengyelország ugyanakkor lazított iraki elkötelezettségén, mert az nagyon népszerűtlen volt. A lengyel csapatok ma már nem vesznek részt harcokban, csak az irakiak kiképzését vállalják. Lengyelország azt is bejelentette, hogy - Washingtonnal egyeztetve - a jövő év végéig kivonja csapatait.
A lengyel belpolitikában különleges és vitatott szerepet játszik a Radio Maryja katolikus médiabirodalom. A rádió adásait több millióan hallgatják rendszeresen. Mi a titkuk?
- A Radio Maryja legnagyobb vonzereje vallásosságában rejlik. De társadalmi vonzereje is jelentős. Ez volt az egyetlen olyan médium, amely teret engedett azoknak az embereknek, akik úgy érzik, az átalakulás vesztesei lettek. Ezek a szegényebb, munkanélküli, kevésbé képzett, konzervatívabb, tradicionálisabb rétegek. Ezek az átalakulást a "szent értékek" elleni támadásként élték meg, míg magukat vesztesként látták. A Radio Maryja adott nekik lehetőséget a nézeteik hangoztatására, és értékelte, megértette őket. Felhasználta a szélsőséges politikai programokat is. Mivel a rádió hallgatói ezért nagyon hálásak, bíznak a rádióban, és követik az útmutatásait a politikai szférában is. Ez klasszikus példa egy olyan kihasználatlan választói bázisra, amely erős motivációval rendelkezik, és ezért túlzott befolyásra kíván szert tenni.


Diáktüntetés Varsóban a szélsőjobb ellen

A Radio Maryjában hallható rendszeres zsidózás miatt nemrég még a Vatikán is megrótta a lengyel püspököket. Lesz ennek foganatja?
- A püspöki kart is megosztja a kérdés. Néhány püspök élesen elítéli nacionalizmusát, vallásos politizálását és antiszemitizmusát, amelyek a rádió tipikus jellemzői. Más püspökök ugyanakkor lehet, hogy egyetértenek a rádióval, de nem örülnek az adó függetlenségének. Egészen idáig több próbálkozás is volt, hogy a rádiót "megregulázzák", de sikertelenül. Most széles körökben azt várják, hogy a pápa, amikor Lengyelországba látogat e hónapban, nagyobb nyomást helyez majd a lengyel püspöki karra, hogy fékezzék meg a Radio Maryját. A német pápa azt vallja, hogy nincsen hely a katolikus antiszemitizmus számára.
Amikor a magyarországi választások előtt itt járt Lech Kaczynski elnök, nem fogadta őt sem a magyar miniszterelnök, sem az országgyűlés elnöke. Lengyel újságírók szerint a delegáció tagjai ezt nem is nagyon bánták, mert a Gyurcsány-kormányt amúgy is a múlt részének tekintették.
- Ez a vélemény nagyon is jellemző a varsói kormány gőgjére és arroganciájára. Biztos, hogy a jelenlegi lengyel politikai elit szívesen vette volna a szocialisták vereségét és a hozzájuk hasonló pártoknak a hatalomba való visszatérését. A Kaczynski testvérek pragmatikusak, ezért nem gondolom, hogy feszültség keletkezik a lengyel-magyar kapcsolatokban. Sajnos a jelenlegi kormány nem sokat foglalkozik a lengyel külkapcsolatokkal, a szomszédos országokkal, a németekkel és az oroszokkal való konfrontációk kivételével. De szembesülni fognak a realitással, és akkor a kormánynak alább kell majd adnia az ambícióit, és fel kell ismernie, hogy Lengyelország természetes politikai környezete nem az egész világ, és nem is egész Európa, hanem elsősorban Közép-Európa. Itt vannak az érdekeltségeink, a partnereink, a szövetségeseink, és ezt ha tetszik, ha nem, figyelembe fogják majd venni.


 Roman Giertych, a Lengyel Családok Ligájának elnöke és Andrzej Lepper, az Önvédelem első embere