Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizikavizsgán. A
kérdés így hangzott: "Írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy
barométer segítségével!" Az egyik hallgató válasza:
"Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert
lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege
megegyezik a felhőkarcoló magasságával." Ez az eredeti magyarázat azonban
meglehetősen feldühítette a vizsgáztatót, az egyetem vezetősége így kijelölt egy
független bírát, aki megállapította, hogy a válasz helyes volt, ám semmiféle
fizikai ismeretet nem tükrözött. Behívatta magához a hallgatót, és hat percet
adott neki arra, hogy bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A diák öt percig szótlanul ült, majd megjegyezte, annyiféle magyarázatot ismer,
hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán
belekezdett: "Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a
felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt,
majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a H = 0,5 g x t2 képlettel. Viszont ez a
módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
Abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát és az
árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok
segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is. De ha nagyon tudományosak akarunk
lenni, akkor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt.
A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, kiszámíthatjuk a kért magasság
értékét. Amennyiben a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, megmérhetjük,
hányszor magasabb a barométer hosszánál, majd a barométert megmérve egyszerű
szorzással megkapjuk a kívánt eredményt. De ha Ön az unalmas, bevett módszerre
kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva a földön és a tetőn
mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy
millibar légnyomáskülönbség egy láb magasságnak felel meg. Itt az egyetemen
mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket
kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának
megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a
portáshoz, és azt mondjuk neki: >>Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked
adom ezt a szép új barométert.<<" A történet csattanója, hogy ezt a renitens
diákot Niels Bohrnak hívták - fizikai Nobel-díjas dán fizikus.