Vissza a tartalomjegyzékhez

Csek Péter
A nemzet meg az ő ruhája
Interjú Lengyel László politológussal

A Fidesz a világot - amelynek Európa csak egy nyúlványa - a Kárpát-medencéből magyarázza. A szocialisták Magyarországot a köztársaságból magyarázzák, de nem találják annak alapjait - véli a politológus. 
A főként gazdasági kérdések körül forgó kampányból sokak szerint igencsak kilógott Orbán azon mondata, miszerint a nemzet testén a köztársaság egy ruha. A szocialisták szerint egyenesen védelmezni kell a Fidesz vezérétől a köztársaságot.
- Orbán Viktor semmit nem mond véletlenül. Témát ad a sajtónak, választóinak pedig azt üzeni: a nemzet, a magyarság a fontos. Minden, ami ehhez kapcsolódik, vagyis a köztársaság, a demokrácia, csak jelző. Ezzel megfordul a jelzős szerkezet, a Magyar Köztársaságból a "magyar" lesz az alany, a "köztársaság" pedig csak jelző. Magyarok voltunk, vagyunk és leszünk, minden más csak másodlagos. Köztársaság vagy királyság... 


Fotó: Vörös Szilárd

Ez a legtöbb embernek talán még szimpatikus is lenne... 
- Egy ilyen beszédet akár az amerikai elnök is ugyanígy elmondhatna. Ami azonban összeütközne Orbán gondolatmenetével és "ruhás" mondatával, az az, hogy nálunk a köztársaság egy szinonimája a demokráciának. 1989 óta a köztársasági gondolat nálunk önálló életre kelt, a demokrácia egy új identitást jelent. 1991-ben aláírták a Demokratikus Chartát, amely kimondja: meg kell védelmezni a köztársaságot azokkal szemben, akik a magyarság nevében a köztársaság ellen lépnek fel. E szerint csak akkor vagyunk magyarok, ha köztársaság van. Ebben a helyzetben felsejlik a két önazonosság képe: az első az ezeréves, folytonos önazonosság, a második szerint, bár fontos az ezeréves örökség, de a megújulás a lényeges: a köztársaságnak, a demokratikus Magyarországnak van létjogosultsága. Megjegyzem, '89-ben éppen Orbán Viktor volt az, aki az elsőnek említett identitásképet kritizálta...
De közben átlépett a másik oldalra, és Orbán Viktor a magyarság letéteményese, "a nemzet megmaradásának továbbvivője" lett. 
- Így van, az MSZP-t pedig egy csiki-csuki játékkal kizárta a rendszerváltásból. A szocialista párt ugyanis hiába köztársaságpárti, az orbáni ideológia szerint a kommunista párt jogutódja, nem a rendszerváltás pártja. Ha viszont sötét múlt nélküli rendszerváltóként tekintünk rájuk, akkor nincs gyökerük, a semmiből jöttek, és kizárja a szocialistákat a folytonosságból. Az igazi baj azonban az, hogy Magyarországon a köztársasági gondolatnak kicsi a vonzereje, ellentétben a Nyugattal, az Egyesült Államokkal vagy Angliával, ahol több száz éve nyírják a "demokrácia pázsitját". Ott, ha egy kicsit is megsértik az állampolgár széles körű jogait, azonnal felháborodik, és mindenféle fórumokon panaszt tesz. Magyarországon nem volt jogállam, a jogsértéseket az emberek személyes sértésként fogják fel, és ugyanattól az államtól várják a segítséget, aki megsértette őket. 
Tehát a Köztársaság gondolata valami "megfoghatatlan szellemként" lebeg a magyar emberek feje felett?
- Az emberek még nem igazán értik, miről is szól igazán. Ezt látva, némelyek azzal akarják felrázni a tömegeket, hogy a köztársaságruha levetésére készül Orbán Viktor, és diktatúrát akar. 
És ennek van némi lehetősége? 
- Nincs, hiszen alkotmányos jogállamban élünk. Orbán Viktornak nagyon meg van kötve a keze. Az igazi baj azonban szerintem nem Orbán "ruhás" kijelentése, hanem az, amikor azt mondta: jogállam helyett kultúrállam kell Magyarországon. A kultúrállam a harmincas évek zavaros viszonyait idézi, egy megfoghatatlan valami. 
Akkor tehát a "ruhás" kijelentés csak egy saját tábornak szóló üzenet, identitáserősítő volt?
- Egy választási fogás. Orbánék azt akarják bemérni - és egyben elősegíteni -, hogy az ő nemzeti identitásukra fel lehet-e építeni egy tartós kormányzást, fel lehet-e piszkálni a bizonytalanokat? Ezzel összefügg Mikola István mondata is az ötmillió határon túli magyar állampolgárságáról és ezzel tizenötmillió magyar szavazati jogáról. Az üzenet azonban nem csak a saját tábornak vagy a bizonytalanoknak szól, hatást gyakorolhat egyes szocialista kötődésűekre is. Az MSZP-ben is van ugyanis egy nemzeti érzelmű vonal, ráadásul a szocialisták már négy éve vitatkoznak azon, hogy merre menjenek tovább. 
Ön szerint Orbánék elkövetik-e újra azt a hibát, hogy az egész országot "letámadják"? 
- Óvatosabbá vált a Fidesz. Az előző ciklusban, amikor ők voltak hatalmon, folyt a nemzetnevelés. "Aki magyar, velünk van", és a többi. Mára azonban észrevették, hogy a bizonytalan szavazókra ez nem gyakorol benyomást, az emberek nem akarnak vasárnapi magyarok lenni, akik felveszik a díszmagyart, és kimennek ünnepelni. A nemzeti zászló ezért nem került elő eddig, csak március 15-én lehetett látni. A "ruhás" kijelentés is csak identitásazonosítás, Orbán Viktor "visszakacsintott" saját táborára: "Nem mondhatjuk, hogy mi mekkora magyarok vagyunk, de azért ti tudjátok." Mindkét nagy pártnak az a problémája, hogy az európai Magyarország identitása nincs kitalálva. A Fidesz az európai Magyarországot a történelmi Magyarországból eredezteti, a világot - amelynek Európa csak egy nyúlványa - a Kárpát-medencéből magyarázza. A másik oldal Magyarországot a köztársaságból magyarázza, de nem találja annak alapjait, és ez valós gond. Rendben van, hogy a baloldal nem a Kádár-rendszerből vezeti le magát, de akkor honnan? Ez egy megválaszolatlan kérdés.