Vissza a tartalomjegyzékhez

Makki Marie-Rose
Büfé Norbival

"A kövér, mozgáshiányos gyerekek élete egy nagy csalódás, amellett hogy egészségügyi problémákkal is küzdenek. Tudom, mert én is voltam 104 kilós kövér kisfiú" - mondta el Schobert Norbi minap az oktatási tárca sajtótájékoztatóján. Az életmódszakértő így tett hitet az egészségesebb iskolai büférend mellett, amelynek bevezetését március 1-jétől kezdődően szorgalmazza a szaktárca.

Cukrozott, szénsavas üdítők helyett rostos gyümölcsléket, fehér lisztből készült vajas vagy leveles tészta helyett gyümölcsös réteseket, csoki helyett müzliszeletet, gumicukor helyébe aszalt gyümölcsöt, bécsis zsömle helyett natúr szeletes kornspitzet, chips, sós ropi, sós magvak helyett natúr magvakat és szezámos ropit ajánlanak az OÉTI szakemberei az iskolai büfék kínálatának egészségesebbé tételére. Norbi (képünkön) a programot népszerűsítő arc, ha tehetné, háromszor ilyen szigorú étrenden tartaná a gyerekeket, akik szerinte még nem képesek eldönteni, milyen a megfelelő táplálkozás számukra. 

A minisztériumi rendelet szerint az iskolai egészségügyi szolgálatoknak február végéig kellett megvizsgálniuk, hogy a büfék és az automaták választéka megfelel-e az egészségügyi minisztériumi ajánlásnak. Ha nem, módosítani kell a kínálaton, vagy az igazgatónak fel kell mondania a büfé vagy az automata üzemeltetőjével kötött szerződést. Az egészségügyi szolgálat döntését csak az iskolaszék bírálhatja felül.

Az iskolai büfék választékának korlátozására uniószerte sor kerül, mert elsőrendű egészségügyi problémává lépett elő a helytelen táplálkozásból és mozgáshiányból fakadó gyermekkori elhízás. Ehhez társul a rossz fogazat, a vérkeringési problémák, a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Ez még az a korosztály, ahol hatékonyan működik a megelőzés. A magyarországi statisztikák szerint a gyermeknépesség több mint 15 százaléka rendelkezik az átlagos testsúlynál 10 százalékkal nagyobb testtömeggel. A 10 évesek 10 százaléka túlsúlyosnak, 20 százaléka elhízottnak tekinthető.
Az OÉTI iskolavizsgálatai szerint a menzák étrendje változatosabb és egészségesebb lett az elmúlt évtized során, de a korral előrehaladva egyre kevesebben fizetnek be rá. Nem divat uzsonnát csomagolni a gyerekeknek, a többség pénzt kap, az iskolások harmada ilyen-olyan okokból még reggelizni sem szokott otthon, ezért nagy felelősség hárul az iskolai étkeztetésre. "Az óraközi szünet olyan rövid - fogalmazott kérdésünkre egy pedagógus -, hogy a gyerek egész biztosan azt vesz, amit kap, érdemes tehát változtatni a kínálatot." Ma már az a helyzet, hogy a menzások táplálkozása kimutathatóan egészségesebb, mint a többségé.