Vissza a tartalomjegyzékhez

Vagyim Arisztov Szentpétervár
Orosz rulett

Oroszország a közel-keleti rendezésben érdekelt nagyhatalmak (az úgynevezett Kvartett) nevében hívta tárgyalni a Hamaszt Moszkvába. Az orosz elemzők egy része úgy látja, hogy Putyin előrelátó lépése vezető szerephez juttatja Oroszországot a válság rendezésében, míg mások szerint ez a lépés több veszélyt, mint hasznot rejt magában.


Államfői fogadtatás a Kremlben

Ahogy egy külpolitikai szóvivő fogalmazott, a Moszkva-Hamasz-megbeszélések ötlete annak érdekében született, hogy ezáltal is megakadályozzák a palesztin-izraeli viszony további kiéleződését. "Nagyon egyszerű a politikában felégetni a hidakat, viszont jóval több eredményt lehet elérni a közös elvárásoknak megfelelő rugalmas megoldásokkal" - érvelt Putyin.
Az újdonsült palesztin vezetés azonnal reagált az orosz elnök kezdeményezésére. "Vlagyimir Putyin lépése bizonyítja Moszkva kiegyensúlyozott hozzáállását a közel-keleti válság megoldásához" - nyilatkozta még aznap a moszkvai palesztin nagykövet a sajtónak.
Vannak újságok, amelyek címlapja szerint "Oroszország terroristákat lát vendégül". A Verszija című lap elemzője azonban úgy látja, hogy a demokratikus úton hatalomra került Hamasz éppen most veszíti el a "méregfogát" - hiszen vezetői az államhatalom hivatalos képviselőiként kénytelenek lesznek betartani a legitim politikusok viselkedési normáit, felhagyva a radikális ellenzék és a terrorizmus módszereivel - példaként a néhai Jasszer Arafatot, illetve a két éve elhunyt csecsen elnököt, Ahmad Kadirovot említi, ez utóbbi a csecsen háború idején Moszkva ellen harcolt, és onnan nézve terroristának számított.
"Lehet-e tárgyalásokat folytatni egy olyan szervezettel, mint a Hamasz?" - teszi fel a kérdést az Izvesztyija. Az "igenlők" táborában például Alekszandr Cipko azzal érvelt, hogy Oroszország a többi államnál alkalmasabb arra, hogy válság esetén közvetítő legyen az iszlám világ és a Nyugat között. "Csak most, tizenöt évvel a szovjet éra után ismerjük fel azt a pozitív küldetést, amelyet a kommunista Szovjetunió betöltött a huszadik században: a globális világ egyensúlyban tartásának küldetését" - véli az ismert politológus, aki szerint Oroszország éppúgy a keresztények, mint a muzulmánok országa is.
A másik tábor szerint azonban a Hamasszal való párbeszéd diplomáciai vereséggel fog végződni Oroszország számára. Ahogy az Izvesztyija külpolitikai szerkesztője fogalmazott: "A Hamasz vezetői eljönnek ugyan a Kremlbe, és meg is köszönhetik a kezdeményezést; hízeleghetnek is - aztán végül mégsem velünk állapodnak meg a válság megoldásáról, hanem azokkal, akik ezt készek finanszírozni, vagyis az amerikaiakkal és a nyugat-európaiakkal. Hányszor, de hányszor léptünk ebbe a csapdába az elmúlt időszakban! A legkülönfélébb >>nehézfiúk<< (Milosevics, Szaddám, Kim Dzsong Il, Ahmadinezsád) játszották ki az >>orosz lapot<< - kihasználták Moszkvát, cserébe a semmiért. Amint konkrét megegyezésekre kerül sor, azt az Egyesült Államokkal kötik meg - és a Hamasz, úgy tűnik, ugyanígy tesz majd." E vélemény megfogalmazója arra is figyelmeztet, hogy Amerika és a Nyugat nem hagyják ki majd annak a lehetőségét, hogy újra kijelentsék: Oroszország nem megbízható partner.
A Delo című szentpétervári ellenzéki hetilap még borúlátóbb: "Oroszországnak nem sokáig sikerül megülnie ezt a lovat. Rábízzák a legpiszkosabb munkát, majd a leghátsó sorba küldik, a válság rendezésétől legtávolabb eső pozícióba. Az ő közreműködése ebben a folyamatban ugyanolyan fikció marad, amilyen maga a békefolyamat. Úgyhogy Oroszország többet veszít az egészen, mint amennyit nyer, míg a többi ország - hála az orosz kezdeményezésnek - elegánsan távol maradhat. Aztán, ha minden dugába dől, majd Oroszországra lehet mutogatni."