Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
Szép új világ?

Hazánk is bekapcsolódott abba az uniós folyamatba, melynek végén Európa 2012-vel átáll a digitális televíziózás rendszerére. A tét a következő ötven év modernizációs lehetősége. Ha lemaradunk erről az információs korszakváltásról, akkor a szakemberek szerint könnyen az unió skanzenjévé válhatunk. 


Fotó: Somorjai László

– Hogyan tudná összefoglalni a digitális tévézés előnyeit a fogyasztói oldal szempontjából? Miért jó mindez nekem, a nézőnek? 
– A leglényegesebb változás, hogy a műsort ezentúl nem a tévécsatorna, hanem a néző állítja össze magának. Nem számít többé, hogy a délutáni forgalmi dugó miatt lekéste kedvenc sorozatát, mert a digitális csatorna segítségével bármikor megnézheti. Az esti hírműsorokat – függetlenül attól, hogy mikor kerültek adásba – egymás után, akár egymással összevetve is végignézheti. Egyszóval: magam szerkesztem a magam műsorát. És mindezt, terveink szerint, ingyen. Legalább ennyire fontos azonban az a lehetőség, hogy a már említett frekvenciákon az öt csatorna mellett egy olyan sáv is helyet kap, amelyen adatátvitel zajlik, vagyis internet. Innentől kezdve számítógép nélkül lesz az otthonokban internet-hozzáférés, és ugyanitt kapna helyet a meggyőződésem szerint néhány éven belül egyre általánosabbá váló elektronikus ügyintézés vagy elektronikus szolgáltatások lehetősége is. A magyar háztartások 98 százalékában van színes tévé, és még a legalacsonyabb iskolázottsággal rendelkező emberek is készség szintjén kezelik a távkapcsolót. Ők egy egészen minimális hozzáadott tudással vagy gyakorlattal rövid idő alatt internetezőkké válhatnak, s így valósul meg a projekt egyik fő célja: az esélyegyenlőség megteremtése. 
– Hívhatjuk az Ön által vázoltakat kultúrforradalomnak?
– Igen, és nemcsak a klasszikus értelemben, hanem abban a szélesebb értelemben véve is, hogy a különféle adatbázisok segítségével előbb-utóbb a teljes magyar kultúra hozzáférhetővé válik a felhasználók számára. Ezen keresztül reményeim szerint a tudás forradalmának egy újabb izgalmas időszakát fogjuk megélni. És persze cenzúra nélküli világhoz kezdünk közelíteni, amely az emberi szabadság szempontjából óriási lehetőség és felelősség is egyúttal. Úgy vélem, az internethez hasonlóan itt sem elsősorban a tartalomszolgáltatókat kell korlátozni, hanem a fogyasztói oldalt kell ráébreszteni a döntés felelősségére, és ehhez bizony a megfelelő kultúra kialakítása szükséges. Mostantól jóval nagyobb jelentősége lesz annak, hogy a társadalom kis közösségei, a család, a barátok, az iskola, a munkahely hogyan segítenek az egyén értékrendjének kialakításában. 
– Az adatvédelmi szabályok hogyan jelennek meg a most elfogadott törvénytervezetben? 
– Mivel a digitális világban minden – ki, mikor, mit, hol, meddig néz – könnyedén mérhető lesz, szinte a legfontosabbnak azt tartottuk, hogy a nézőnek a rendszeren belüli védelme biztosítva legyen. Ezek a törvényi biztosítékok fokozhatók, bővíthetők, ugyanakkor kétharmados szavazati arányt igénylő tartalmi kérdések. Ilyen például a kiskorúak védelmét szolgáló szabályozás, amely megteremti a technikai feltételét annak, hogy a fogyasztói oldalról nemkívánatos tartalom bármikor szűrhető legyen.
– Célja a változtatásoknak, hogy új szereplők jelenhessenek meg a médiapiacon?
– Természetesen, hiszen egyrészt a jelenlegi országos sugárzású csatornák amúgy sem bírnák ezt a döbbenetes mértékben megnövekedett lehetőséget kiaknázni, másrészt pedig a digitális tévézés lényegesen olcsóbb, mint a korábbi formák. Szakemberek szerint három-négy éven belül a szétosztásra kerülő frekvenciákban öt helyett tizenöt csatorna fér majd el, ami hazánkban minimum kilencven országos sugárzású, ingyenes televízióállomás megjelenését fogja eredményezni.
– Mennyiben múlik a politikán ennek a nagy léptékű változásnak a kiaknázása? Lehet, hogy megint a pártpolitika oltárán vérzik el a jövő nagy lehetősége? 
– A digitális rendszerre való átállással kapcsolatos technikai jellegű szabályok feles törvények, de azok a kötelezettségek, amelyek például az ORTT számára előírnák, hogy szeptemberig el kell kezdenie a pályáztatást, vagy hogy a 2012-ig esedékes további pályázatok ütemezéséről a Digitális Átállás Testülettel köteles egyeztetni, kétharmadosak. Magyarán szólva, az ellenzék támogatása nélkül nem születhet meg a teljes törvényi szabályozás. Nagy reményt kelt bennem, hogy a Fidesz eddigi elutasító magatartása az utóbbi napokban "pozitívan tartózkodó" viszonyulássá változott. Azért lenne fontos a kormány által elfogadott törvénytervezet parlamenti megszavazása még a tavaszi ülésszakban, mert ezzel azt üzennénk az unió felé is, hogy megteremtettük a modernizáció lehetőségének jogszabályi feltételeit.