Vissza a tartalomjegyzékhez


Örök gettó

Végigolvastam az (Hetek, 2005. november 25.) című riportjukat a békési cigánytelepekről, s lenne mit mondanom ehhez a témához. A nyolcvanas években függetlenített közművelődési vezető lettem pályázat alapján a Volán 1. sz. Vállalatnál.

Azokban az években indult egy program a cigányság beépítéséért a társadalomba, mivel a hivatalos program szerint a cigánykérdést teljesen fel akarták számolni Magyarországon. Emlékszem, hogy milyen bődületes akadályok jelentkeztek annak idején. Megindult a Lágymányosi lakótelep átadása a cigányoknak. Télvíz idején már kellett volna jelentkezni a családokban a pozitív változásoknak. De mi történt?
Először is hiába kaptak munkalehetőséget, ugyanis a pénzt sokan elitták. Voltak családok, ahol azokat a gyerekeket, akiknek iskolába kellett volna menniük (ingyenes oktatással), eldugták, hogy a kisebbekre tudjanak vigyázni. S amikor a védőnő ment ki oltásokat adni, nem találta a csecsemőket. Elvitték őket rokonokhoz, mert úgy gondolták, hogy a szegény gyereknek fájdalmat akartak okozni.
A lakásokat a tanácsi alkalmazottak ellenőrzéskor iszonyú állapotokban találták. Mivel italra ment a kereset, nem volt mivel fűteniük, így felszedték a padlódeszkákat. S mivel még kellett pénz, így leszedték a csaptelepeket, s minden eladható dolgot a lakásukban. 
Emlékszem, egy alkalommal a Nyugati előtt egy megállóval vártam a buszt, hó volt. Előttem egy cigányasszony majdnem leejtette csecsemőjét, ha el nem kapom... a másik kicsi ott volt mellette, szintén alig felöltöztetve. Az asszony felbátorodott és pénzt kért vonatra a hazautazásukra. Adtam.
A következő megállónál, a Nyugatinál én is leszálltam. Azonos útszakaszon mentünk. Ekkor le kellett fordulniuk a pénztár felé. Messzebbről láttam, hogy a másik irányba kanyarodott. Utánuk mentem, s láttam, hogy az általam adott pénzt átadja a söntés mellett sorban álló férfinak.
A romáknak társadalmi szinten azokban az években volt lehetőségük beleolvadni a magyar társadalomba. Ma ezért a segítség mellett fontos lenne szorgalmazni a változtatást a cigányság hozzáállásában is. 
Tisztelettel Unti Ildikó