Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Gyurcsányt akarják döntőbírónak

Várhatóan jövőre sem kapják meg azokat a kiegészítő állami normatívákat az egyházi oktatási és szociális intézmények, amelyek hiánya miatt a történelmi felekezetek vezetői hátrányos megkülönböztetéssel vádolják a kormányt. Úgy vélik, a tervezett költségvetés az állami és önkormányzati intézményeket előnyben részesíti az egyháziakkal szemben, amelyek akár fizetésképtelenné is válhatnak. Az egyházvezetők megbeszélést kezdeményeztek Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, aki azonban – László Boglár szóvivő tájékoztatása szerint – erről hivatalos formában nem értesült.


Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Fotó: MTI

Bár az ügyben majd csak lapzártánk után kerül sor az újabb egyeztetésre az egyházak és a kormányzat között, úgy tudjuk, a költségvetés kiegészítő normatívákra vonatkozó, eddig "kipontozott" részeire már bekerültek a konkrét számok. Ezek szerint az egyházi oktatási intézmények az idei évhez hasonlóan jövőre sem kapják meg a bejáró gyerekek után fizetett, a kistelepülési, illetve a kistérségi társulásoknak járó kiegészítő normatívákat, amelyeket az önkormányzati és állami iskolák továbbra is igényelhetnek. 
A héten közös sajtótájékoztatón tiltakoztak emiatt a történelmi felekezetek vezetői, akik súlyos esélyegyenlőtlenségről beszéltek. Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke, Bölcskei Gusztáv református és Szebik Imre evangélikus püspök, valamint Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke egyaránt hangsúlyozta, a törvények ugyan előírják, hogy az egyházi intézmények ugyanolyan mérték? támogatásban részesüljenek, mint az állami és önkormányzati fenntartásúak, a költségvetés ezt nem garantálja. Jövőre több normatíva is csökken, de csak az önkormányzatok jutnak különféle jogcímeken kompenzációhoz, az egyházak nem – állítják az egyházvezetők. Kiemelték, hogy emiatt nemcsak oktatási, hanem szociális intézményeik működése is komoly veszélybe kerülhet jövőre.
"Két éve nem egyezik a kormányzat és az egyházak matematikája. Az iskolákra vonatkozó kiegészítő normatívák körüli vita mintegy 1,5 milliárd forintról szól" – mondta lapunknak Sió László, a Fidesz oktatási tagozatának vezetője, aki úgy véli, a kormány hozzáállása következtében az egyházi intézmények működése valóban veszélybe kerülhet. Szerinte a vita azért is méltatlan, mert az egyházak sokszor olyan feladatokat vállalnak fel – például idősek vagy fogyatékkal élők gondozása –, amelyet az adott önkormányzat nem tud vagy nem akar elvégezni. 
Más véleményen van Stark Antal, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. "A három – településhez kötött – kiegészítő normatíva valóban nem jár az egyházi iskoláknak, azonban nem igaz, hogy emiatt 1,5 milliárd forinttól esnének el. Ez a szám a kiegészítő támogatások összegére vonatkozik, de miután az egyházi intézményekben jóval kevesebb diák tanul, kevesebbet is igényelhetnének" – fogalmazott a helyettes államtitkár. Stark Antal kérdésünkre elmondta, elviekben a helyzet még módosulhat a költségvetés decemberi végszavazásáig, de erre többek között azért sem lát sok esélyt, mert még egyetlen vonatkozó módosító indítvánnyal sem találkozott.