Vissza a tartalomjegyzékhez


Kevesebb oltás

Kevesebb szúrással ugyanannyi betegség ellen szereznek védelmet ezentúl a gyermekek és a serdülők. Az egyszerűbb védőoltási rendszer a mostantól születetteknél lép érvénybe: a háziorvosok tíz fertőző betegség ellen nem 15 oltással, plusz a Sabin-cseppekkel, hanem mindössze 11 oltással biztosítják a szükséges védelmet. Az új, több komponens? oltóanyagoknál kisebb a szövődményveszély is, hiszen egyrészt kevesebb lesz a szúrás, másrészt a Sabin-csepp esetében, amely beépül a vakcinába, már nem élő poliovírust használnak, hanem elöltet. Harmadrészt: az oltóanyagok semmilyen formában nem tartalmaznak higanyt, ami az oltást ellenzők valótlan érvei szerint idegrendszeri károsodást okozhat – fejtette ki érdeklődésükre Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi főosztályvezetője.

A védőoltások a tbc, a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz, a kanyaró, a rubeola, a mumpsz, a járványos gyermekbénulás, a haemophilus influenzae, a hepatitis B ellen nyújtanak védelmet, mégpedig úgy tűnik, maximálisan. A kórokozók mindmáig jelen vannak a környezetünkben, mondja a szakértő, csak azért nincsenek megbetegedések, mert védett – 99,5 százalékban átoltott – a magyar lakosság. A hazai védőoltási rendszer világszínvonalúnak tekinthető. A volt Szovjetunió területén a 90-es évek közepén évi 40-50 ezer diftériás megbetegedés történt, évi 3-4 ezer halálesettel. Ott a rendszerváltás után a kórházi HIV-fertőzéstől való félelem következtében fellazult a védőoltási fegyelem, és gyermekek tömegei betegedtek meg, míg a szomszédos Magyarországon egyetlen megbetegedés sem történt. 
Legutóbb Hollandiában ütötte fel a fejét a járványos gyermekbénulás, méghozzá olyan bevándorlói negyedben, ahol az ott élők vallási okokból megtagadták gyermekeik beoltatását.