Vissza a tartalomjegyzékhez

Papp Levente
Drága kedvencek

Egy átlagos autó fenntartási költsége 700 ezer forint évente. Az összeg jelentős hányada adó formájában a költségvetés vagy az önkormányzatok kasszájába vándorol. A pénz útja onnan már nehezen követhető, de a bevételekből nagyjából 500 milliárd forinttal kevesebb kerül vissza a közúti közlekedés állami finanszírozására.


Egy ötlet a spóroláshoz Fotó: Somorjai L.

A Magyar Autóklub adatai alapján az origo internetes hírportál annak járt utána, mennyit költünk négykerekű házi kedvenceinkre. Egy 1500 köbcentiméter alatti kisautó éves fenntartása - évente 10 ezer kilométer megtétele esetén - 600 ezer forintba kerül, egy nagyobb autó költségei legalább 100-150 ezer forinttal magasabbra rúgnak. A végeredményt a gépjárműadó, a kötelező felelősségbiztosítás, a zöldkártya, a szervizköltség, a casco, és az üzemanyag képezi. 
A hazai autók átlagéletkora tizenegy év: egy öregedő jármű gyakrabban romlik el, a szervizköltség tehát gyakran előre nem kalkulálható pluszkiadásokat jelent. Ám az új autót vásárlók sem ússzák meg, nekik „találták ki” a regisztrációs adót, ami egy átlagos, 1,5 literes típusnál félmillió forint, de a két liter feletti hengerűrtartalomnál már egymillió forint fölé is ugorhat.
Nézzük meg, vajon miből finanszírozza mindezt egy hazai polgár. Az átlagosnál kicsit jobb helyzetben lévő kétkeresős családot figyelembe véve induljunk ki nettó 300 ezer forint összjövedelemből. Ha középkategóriás autója van a „modell” családnak, akkor a két kereső évente több mint két hónapot dolgozik azért, hogy évente 10-12 ezer kilométert autózhasson. Persze ennél olcsóbban is ki lehet jönni, ha az ember a cascón, vagy a szervizdíjakon spórol, azonban ennek később jöhet meg a böjtje. 
Az Autóklub kiszámolta, milyen messzire juthat az autós Európa különböző országaiban egy órai bruttó átlagkeresetből megvehető üzemanyaggal. Egy német vagy egy osztrák átlagosan 300 kilométert autózhat egy órai bruttó fizetéséből, egy szlovén már csak 150 kilométert tehet meg. Egy magyar autós viszont a szlovén harmadát, csupán 50 kilométert kocsikázhat. 
Az eddigi költségeknél még nem számoltunk azzal, hogy az autópálya-használat is pénzbe kerül. Hazánkban az éves matrica díja 35 ezer forint, ezért 550 kilométernyi autópályát használhatunk. Ezzel szemben Csehországban évi 8800 forintért 850 kilométer autópálya áll rendelkezésre, Ausztriában pedig évi 19 ezer forintért 2000 kilométernyi pályaszakasz használható. 
Nem beszéltünk még a parkolási díjakról, valamint a méltán népszerű, egyszersmind az alacsony vérnyomás ellen is kitűnő „mikulás csomagról”, ami sokkal inkább emlékeztet a török időkben bevezetett füstadóra, mint egy valóságos szolgáltatásért beszedett díjra. Budapesten egy év alatt 100 óra belvárosi parkolás 240 forintos óradíjakon 24 ezer forintba kerül, és ekkor a büntetéssel még nem is számoltunk. Persze erre azt mondják, a világ más nagyvárosaiban is hasonló a helyzet. Ami így is van, csak érdemes figyelembe venni, hogy a magyar autós sarcoltatása messze meghaladja a világszínvonalat. A benzin adótartalma nálunk 103 forint literenként, erre jön még az áfa, ami a választásokra való tekintettel lecsökkent 20 százalékra, de még így is 40 forint felett mozog. Egy liter benzin megvásárlásával tehát közel 150 forint bevételhez juttatjuk a költségvetést. 
Mivel az útalap megszűnt, az autósok adóforintjai nehezen követhetőek. Az origo szerint az 1040 milliárd forintnyi összbevételből 520 milliárd forintot nem a közúti közlekedésre költenek. Új autópályák ugyan több száz milliárdos beruházásokkal épülnek, de azokat hitelekből finanszírozzák, amit később szintén az autósok megsarcolásából lehet majd visszafizetni.