Bagyarik Cecília
Támad a papagájkór

Az elmúlt hónapokban közel negyven embert vizsgáltak meg papagájkór gyanújával a békéscsabai baromfi-feldolgozó munkatársai közül. A napokban azonban - mint arról a napi sajtó beszámolt - a deszki szanatórium gondozottjai közül elhunyt egy atípusos tüdőgyulladásban szenvedő férfi, akit valószínűleg szintén ez a baktérium fertőzött meg. 

Bizonyos szakmákban foglalkozási ártalom a baktériummal való megfertőződés - állítják a szakemberek. Képünk illusztráció Fotó: Reuters

Mivel a férfi a szentesi Hungerit Rt. dolgozója volt, a szakemberek feltételezik, hogy a baromfi-feldolgozó munkatársai közül mások is megfertőződhettek. A közelmúlt táppénzesei közül jelenleg két „gyanúsítottat” vizsgálnak. 
Varga János egyetemi tanár a Heteknek elmondta: az 1800-as évek végén a trópusokról Európába díszállatoknak behozott papagájok egy része már a hajóutak során elhullott, majd felfigyeltek arra is, hogy a vásárlók közül többen rejtélyes okok miatt haltak meg. A betegség emberen megjelenő változatát papagájkórnak nevezték el, az állatorvosok inkább a psittacosis, ornithosis vagy a chlamydiosis kifejezéseket használják. Az 1920-as, 30-as évek során a kór tömegesen lépett fel például Angliában és az USA-ban, de ma már ettől nem kell tartanunk, hiszen antibiotikumokkal igen jól gyógyítható az állatokon és az emberen megjelenő változat is.
A fertőzés szabad szemmel nem megfigyelhető módon gyakran jelen van a háziszárnyasokban és a galambokban. „Bizonyos szakmákban foglalkozási ártalomnak tekinthető ezzel a baktériummal való megfertőződés” - állítja a professzor, aki érdekességképp megjegyezte: a madárkereskedők nagy részének a vérében kimutatható a termelt ellenanyag anélkül, hogy észlelték volna azt, hogy átestek a betegségen.
Ha mégis megjelennek, akkor a tünetek a következők: magas láz, köhögés, általános levertség, fej- és végtagfájdalmak, súlyosabb esetben tüdő- és agyvelőgyulladás. 
Egyébként szórványosan minden évben találkoznak a szakemberek ezzel a betegséggel, és mivel a veszély valódi, szigorú munkavédelmi előírásokat léptettek érvénybe. Békéscsabán például a maszkokat nem hordták a szabályoknak megfelelően, ezért a cég büntetést is kapott. Varga János egyetemi tanár szerint az üzemekben igen fontos a levegő tisztítása. Lényeges az is, hogy a berendezések a levegőt hová fújják ki; a hatvanas években többen megbetegedtek azok közül a járókelők közül, akik a budafoki baromfi-feldolgozó mellett haladtak el.