Vissza a tartalomjegyzékhez

Király Sándor
Gáz van, ha nincs benzin

A hetvenes évek olajválsága következtében az autóipar rövid időn belül átállt a kisebb fogyasztású motorok gyártására, vagyis az olaj drágulása technológiai fejlődést generált. Akkoriban az olaj hordónkénti ára reálértéken drágább volt, mintha ma 100 dollárba kerülne, azzal a különbséggel, hogy valóságos üzemanyaghiány volt. A kényszerűség mindig nagy lendületet ad a kutatásnak és a fejlesztésnek, de a benzin alternatívájaként már évek óta jelen van a piacon a cseppfolyós gáz mint üzemanyag. A Föld kitermelhető földgázkészletei jóval fölülmúlják a kőolajkészleteket, és az a tény, hogy kevésbé szennyezik a környezetet, a jelentőségüket egyre növeli. Arra keressük a választ, hogy hazánkban miért nem terjedt el nagyobb mértékben ez az olcsóbb autózási forma.


Az utólag beszerelhető gázszett ára 280-300 ezer forint Fotó: Reuters

Az európai gázautózás fejlődésében Hollandia és Olaszország foglalja el a vezető helyet. Ezekben az országokban a benzines autóknak több mint a fele kettősüzemű, Hollandiában 2000, Olaszországban több mint 1500 autógáztöltő-állomás található. Európában a BMW, a Fiat, a Renault, a Volvo és a VW gyárt földgázzal üzemelő autókat.
Brazíliában és Argentínában, ahol a cseppfolyós gáz ára pontosan fele a benzinének, közel 1 millió ilyen jármű fut az utakon. A magyar gázautózás az 1970-es évek végén kezdődött egyedi engedélyek alapján. Éveken keresztül tilos volt gázzal autózni, az engedély nélkül gázüzeműre átalakított autók tulajdonosai gyakran buktak le, mivel a kipufogóból jellegzetes PB-gázszag áramlott ki, a rend őrei pedig szó szerint csak az orruk után mentek. Ennek ellenére sokan kockáztattak, a házilag barkácsolt gáztartályok vagy a PB-palackról otthon tankolt autók súlyos balesetek veszélyforrásai voltak. Talán innen ered az a gázautókról kialakult hiedelem, hogy robbanásveszélyesek. Nos, ez egyszerűen nem igaz, huszonöt év leforgása alatt a gáztechnika olyan fejlődésen ment keresztül, hogy egy esetleges baleset esetén biztonságosabb, mint egy benzinnel működő autó. A hivatalos gázautóműhelyekben beszerelt rendszerek több biztonsági berendezést is tartalmaznak, melyek műszaki hiba vagy baleset esetén arra hivatottak, hogy megakadályozzák a gáz szabadba kerülését vagy a motor felé áramlását. Műszakilag minden benzines típus átállítása megoldható, legyen szó karburátoros vagy befecskendezős, katalizátoros vagy anélküli autóról, és természetesen megmarad a benzines üzemmód választhatósága is. Az átalakításokat, mely nem jár a motor vagy a karosszéria módosításával, a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet által engedélyezett szakszervizekben végzik, a beszerelés költsége jelenleg 280-300 ezer forint körül mozog. A gáztartályt minden esetben a lehető legvédettebb helyen a csomagtérben helyezik el, melynek anyaga 3-4 mm vastag szívós acél. Azoknál a gépkocsiknál, ahol a pótkerék tárolására kialakított üreg a karosszéria belsejében helyezkedik el, lehetőség van úgynevezett pótkeréktartály beszerelésére is. Ebben az esetben a csomagtartó kapacitása változatlan marad, de a pótkerék elhelyezéséről gondoskodni kell, esetleg kiváltani azt defektjavító spay-vel vagy a már kapható defektmentes gumiabroncsokkal. A gázrendszer minden egyes alkatrésze gyártási vagy behozatali engedéllyel rendelkezik, és teljesítik az ENSZ-EGB67 előírásait. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon átalakított gépkocsik műszaki színvonala megfelel az európai előírásoknak is. A hazai autóképviseletek szerint a gázosítás az autó fő szerkezeti elemeit módosító beavatkozásnak minősül, így a motorra adott garancia elvész, ugyanakkor néhány kereskedő üzletpolitikai megfontolásból rugalmasan áll ehhez a kérdéshez. Hátránynak tűnhet még, hogy a gázzal üzemelő autók teljesítménye mintegy 5-10 százalékkal csökken, és ugyanennyivel megnövekszik a fogyasztás, de még így is 30-40 százalékkal olcsóbban autózhatunk a benzin árához képest. Hogy a gázüzemű autózás előnyei környezetkímélő hatásuk ellenére nem kapnak széles körű állami propagandát, annak egyik oka az lehet, hogy a gáz üzemanyag kilogrammonkénti jövedéki adója csak fele a benzinének. 


Leggyakrabban a pótkerék helyére szerelik a gáztartályt 

A földgáz a jelenleg használatos gépjármű-hajtóanyagok közül a legkevésbé környezetszennyező és a legolcsóbb üzemanyagfajta. A belső égés tökéletes, a kipufogógáz károsanyag-tartalma töredéke a benzines autóénak, még szilárd részecske sincs benne, ezért a motorolaj is tisztább marad. A cseppfolyós propán-bután gáznak (LPG, Liquefield Petroleum Gas) a gázolajéhoz hasonlóan rendkívül jó a kompressziótűrése, vagyis 1/16-ára összesűríthető anélkül, hogy idő előtt meggyulladna, ezért nem tartalmaz kopogásgátló adalékanyagokat. Az LPG-kutak használata hasonlít a benzinkutakéhoz, azzal a különbséggel, hogy a gáztöltés zárt rendszerű, így tankoláskor nem kerülhet gáz a levegőbe. Amikor „tele kérjük” a tankot az maximálisan 80 százalékos töltést jelenthet az esetleges nyomásingadozások okozta sérülések elkerülése végett. Magyarországon a jelenlegi hatósági rendelkezések szerint a talajszintnél mélyebben elhelyezkedő garázsokba, parkolóházakba gázüzemű gépkocsival tilos behajtani. Ennek oka, hogy az esetlegesen szivárgó autógáz robbanóelegyet alkothat, aminek ugyan kicsi az esélye, de azért nem árt elvégeztetni évenként egy tömörségvizsgálatot. Egyébként az EU-ban már előkészített stádiumban van egy olyan törvény és egy gázalkatrész-minőségbiztosítási rendszer, melyek együttesen lehetővé teszik minden mélygarázsban a parkolást.