Vissza a tartalomjegyzékhez

Busa Viola
Szégyenpadon az ENSZ

A világ vezetői eddigi legnagyobb szabású összejövetelükre gyűltek össze a héten a New York-i ENSZ-palotában, hogy megvitassák a szervezet jövőjével kapcsolatos terveket. Fennállásának hatvanadik évfordulóján azonban úgy tűnik, az ENSZ-nek kevés oka van az ünneplésre: az „olajat élelemért” nevű iraki program körüli visszaéléseket vizsgáló független bizottság előző héten kiadott jelentése ugyanis lesújtó megállapításokat közölt a szervezet vezetését és jelenlegi állapotát illetően. 


Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök is felszólalt az ENSZ-közgyűlésen Fotó: Reuters

Miközben az ENSZ olyan nemes célokat tűzött ki maga elé, mint a szegénység, a fertőző betegségek vagy az írástudatlanság felszámolása a fejlődő országokban, a jelentés fájdalmasan szembesítette a szervezet vezetőit a valósággal: mielőtt világmegváltó tervek megvalósításába kezdenének, az ENSZ-diplomatáknak először a saját házuk táján kell söprögetniük. 
A 64 milliárd dolláros „olajat élelemért” nevű program „az ördöggel kötött egyezség volt, aki megtalálta a módját annak, hogyan manipulálja az egészet a saját céljai érdekében” - állapította meg az ügyben nyomozó független vizsgálóbizottság vezetője, Paul Volcker, egykori amerikai jegybankelnök. Bár a program kétségtelenül ért el sikereket - szögezi le a jelentés -, és sok iraki számára biztosított alapvető élelmiszereket és gyógyszereket, kezdetektől fogva pazarlás, korrupció és etikátlan magatartás jellemezte. A program körül kétségkívül sok mendemonda is kialakult, a bizottság tagjai szerint azonban ezek közül eddig „túl sok bizonyult igaznak”. Mint az mára már köztudott, a programot menedzselő ENSZ-tisztviselők közül többen kenőpénzeket és jutalékokat tettek zsebre olyan vállalatoktól, amelyek azért lobbiztak, hogy busásan jövedelmező szerződéseket kaphassanak meg a beszerzési folyamat során. Az eddigi vizsgálatok szerint a programban részt vevő 4500 vállalatnak mintegy a fele érintett a korrupciós ügyekben. Maga Szaddám Huszein pedig mindemellett közel 10,2 milliárd dollár illegális bevételre tett szert a program manipulálása révén, illetve az annak idején elharapódzó olajcsempészet bevételeiből.
A közel ezeroldalas Volcker-jelentés élesen bírálta személy szerint Kofi Annan főtitkárt és kanadai helyettesét, Louise Frechette-et is, mivel a programot hanyagul menedzselték, és nem kérték számon beosztottaikat. Köztük a közvetlen beosztottjukként dolgozó és azóta már vizsgálat alá vont Benon Sevant, a program egykori vezetőjét sem, aki állítólag legalább 160 ezer dollárt tett zsebre illegális jutalékokból. Feletteseinek állítólag erről nem volt tudomásuk, mivel soha nem kérték fel számadásra. Sevan mellett azonban - a jelentés szerint - még számos „jelenlegi és korábbi politikus és diplomata, befolyásos közel-keleti család, lobbista és médiaszemélyiség” is érintett a botrányban, akiket azonban - a sajtó nagy bánatára - a bizottság egyelőre nem nevezett meg. Volcker ugyanakkor októberre kilátásba helyezte egy olyan végső jelentés kiadását is, amely több konkrét részlettel szolgál majd.
A nyomozók előtt a korrupciós ügyletek egész sora kezd kibontakozni. Az ügyet szintén vizsgáló FBI szerint érintett az ügyben az ENSZ költségvetését felügyelő bizottság egykori vezetője, az orosz származású - és azóta már letartóztatott - Vlagyimir Kuznyecov is, csakúgy, mint honfitársa, Alekszandr Jakovlev, aki a beszerzési osztály munkatársaként dolgozott. A nyomozás szerint Jakovlev közel 1 millió dollárnyi kenőpénzt kapott különböző vállalatoktól, amelynek „eltüntetésére” olyan off-shore hálózatot hozott létre, amelyhez Kuznyecovnak is köze volt. Ráadásul, mint kiderült, 1996 és 2003 között a programban részt vevő cégek listáján az orosz vállalatok töltötték be a legelőkelőbb helyeket, amelyeket francia és kínai cégek követtek még a rangsorban.
A jelentés határozottan bírálta Kofi Annant a program hanyag menedzseléséért, ugyanakkor nem hozott fel olyan bizonyítékokat, amelyek a főtitkárnak a korrupciós ügyletekben való személyes érintettségét bizonyítanák. Kiderült azonban, hogy fia, Kojo Annan egy ízben felhasználta apja kapcsolatait és diplomata státusát egy méregdrága Mercedes gépkocsi megvásárlásánál, ami által mintegy 20 ezer dollárt „takarított meg” a tranzakción. Ezenkívül bebizonyosodott az is, hogy Kojo aktívan lobbizott a Cotecna nevű svájci cég érdekében, amely elnyert egy fontos megbízást a program során. A bizottság ugyanakkor nem talált olyan döntő bizonyítékot, amely közvetlenül bizonyítaná, hogy Kofi Annan valóban tudott ezekről az ügyletekről. Annan ugyan elismerte felelősségét a program körül kialakult korrupcióért, lemondásról azonban hallani sem akar. A „túlélésért” küzdő főtitkár ugyanakkor egyetért a reformkövetelésekkel, sőt, maga is egy ambiciózus reformcsomaggal állt elő. A változásokra pedig minden bizonnyal nagy szükség lesz, hiszen az „olajat élelemért” program körüli botrány - mint kiderült - csak a jéghegy csúcsa volt. Az előjelek szerint az illegális ügyletek köre messze túlmutat majd az iraki segélyprogram keretein.