Vissza a tartalomjegyzékhez

Major Nóra
Katrina, a pusztító

Az Amerikai Egyesült Államok történetének legnagyobb természeti katasztrófája, a Katrina hurrikán által okozott károk az USA négyéves afganisztáni, illetve iraki hadi kiadásaival vetekszenek. A károk összege és maga a helyreállítás kiadásai ma még nehezen felbecsülhetők, ám elemzők szerint nem kizárt, hogy elviszi a gazdasági növekedés többletét, s több mint fél százalékponttal is visszaveti a növekedés ütemét. 

A hurrikán elől menekülő áradat és a megrongálódott finomítói kapacitás együttes hatásaként a katasztrófa sújtotta térségben kaotikus állapotok uralkodnak a benzinkútnál. Több helyen maguk az alkalmazottak rekesztették el a bejáratot a hisztérikus vevők hada elől, mivel már a reggeli órákban sem volt mivel kiszolgálni őket. Annak ellenére így volt ez, hogy már akkor jóval a piaci ár felett értékesítették az üzemanyagokat, bár áraik még így is alacsonyabbak, mint az európai tarifák. A helyi benzinkutaknál kialakult tumultusok, tülekedések miatt az amerikai kormány a stratégiai tartalékok megnyitására kényszerült. Habár Bush elnök külön kifejezte abbéli reményét, hogy Szaúd-Arábia „mindent elkövet” kitermelése növeléséért, és emellett az amerikai lakosságot is megfontoltságra intette, a pánik mégsem maradt el. „Ne vegyenek üzemanyagot, ha nincs rá szükségük” - kérte a nyilvánosság előtt az elnök. Eddig hiába. 
Nemzetközi összefogásra kissé csökkent az olaj világpiaci ára, a kapacitások egy részének kiesése viszont átmenetileg is súlyos helyzet kialakulásával fenyeget. (A hurrikán nyomán ugyanis több mint 120 olaj- és gázkitermelő egység működése állt le a Mexikói-öbölben, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi napi termelés a normál állapot 60 százalékára apadt. 21 olajkitermelő platform süllyedt el a Mexikói-öbölben, és ugyancsak 20 olajfúró torony rongálódott meg, illetve süllyedt el a tenger mélyén. A New Orleans-i hurrikán az amerikai olajfinomító-kapacitás tíz százalékát likvidálta a kitermelésből. Az amerikai olajfelhasználás több mint negyedét adó Mexikói öbölben az olaj- és gázkitermelő telepek meghibásodása mellett. Nagyobb baj az, hogy hét olajfinomítót is kénytelenek voltak bezárni, ami közvetlenül a benzin előállítását korlátozza). Míg „békeidőben” a Mexikói-öböl mintegy napi másfél millió hordó nyersanyagot termelt, addig ma ez a szám alig 900 ezer. Jelenleg naponta egy millió hordó benzin előállítása esik ki emiatt, ami az amerikai napi fogyasztás tíz százalékát jelenti. A fűtőolajat, a kerozint és más olajszármazékokat is ideszámítva naponta kétmillió hordónyi üzemanyag a teljes hiány. Mára ugyan visszaállították a termelésbe az USA déli területeinek két legfontosabb olajfinomítóját, Louisianában azonban még négy további finomító sürgető helyreállítása várat magára. 
A kialakult helyzet lassíthatja az amerikai gazdaság növekedését. Sőt, az olajkereskedők is jóval kevésbé bíznak Bush árpolitikájában, mint annak idején Clintonéban, aki elkötelezett híve volt a mesterségesen alacsonyan tartott üzemanyagáraknak. Az amerikai sajtó szerint Bushnál „a spekulánsok nem ismernek határt”!