Vissza a tartalomjegyzékhez

Kántor Zsolt
Szezonvég a könyveknél

Bár a kimutatások szerint nyáron többet olvasnak a magyarok, mint télen, a könyvpiac a legmelegebb időkben pang, az uborkaszezon jó lehetőséget kínál viszont arra, hogy mérleget készítsenek a terjesztők, kereskedők, kiadók és maguk a szerzők is. Mi volt a trend, mi fogyott és mi nem? Ha volt kirobbanó siker, mi volt a titka? 


Ünnepi könyvvásár 

A KSH adatai szerint olvasási kedvünk folyamatosan csökken. Inkább költünk étteremre, műszaki cikkre, mobiltelefonra, mint ősrégi szövetségesünkre, a két kemény fedőlap közé kötött „gondolat-salátára”, amit a papirusz és a pergamen kihalása óta jobb híján könyvnek nevezünk.
A könyvszezon mindig áprilissal kezdődik hazánkban, a fővárosi könyvvásárral. Az ott kiállított kötetek rendszerint még a júniusi könyvhéten is kaphatók, így a két könyveseményt együtt kell szemlélnie annak, aki értékek mentén akar csemegézni a bőséges kínálatból.
Az idei áprilisi, budapesti könyvfesztivál legnagyobb sikere vitathatatlanul Spiró György Fogság (Magvető Kiadó) című regénye volt, amely a kereszténység kezdeteiről, a Római Birodalom világáról írt neorealista, szoft (lágy) modern regényt. Ez a kötet mind szakmai, mind olvasói berkekben osztatlan elismerést váltott ki. (P. Coelho Zahírjának nem csinálunk reklámot, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a brazil „alkimista” is főszereplője és vendége volt a tavaszi könyvmustrának, de most mi a magyar választékra koncentrálunk.) Említésre méltó még, hogy a budapesti könyvvásár már hagyományként rendezi meg az elsőkönyvesek bemutatkozását a szemlén, ahol többek között osztrák, észt, holland, szlovén, román, cseh fiatalok első könyveit mutatják be. (Az ÉS a pályakezdők írásaiból mellékletet állított össze a fesztivál idejére.)
A júniusi könyvhét bő választékából kiemelkedett már a hírverés szintjén is a Magvető kínálata. Rakovszky Zsuzsa A hullócsillag éve, Dragomán György A fehér király című regénye mellett a szó szoros értelmében kirobbanó siker volt Grecsó Krisztián Isten hozott című regényszimfóniája (alcíme: Klein Napló), amely mind a fogyási listán, mind a szakmai kritikák szintjén jó helyezést ért el. A békéscsabai író korábbi regénye a Pletykaanyu Bródy-díjban részesült. De a mostani mű a szakemberek szerint már Esterházy Péterrel és Nádassal vetekszik. De hasonlítják Grecsót Závada Pálhoz, Kertész Imréhez is, könyve enciklopédikus, ugyanakkor meseszövése élvezetes olvasnivalóvá teszi. Ráadásul a titokzatos titkárnő a regényben arra emlékezik, ami még csak „lesz”.
Nagy érdeklődés övezte még a könyvhéten György Péter Kádár köpönyege (Magvető), Almási Miklós Kis Hegel-könyv (Atheneum Kiadó), Eörsi István dr. Noha című esszéköteteit és Garaczi László Gyarmati nő (Jelenkor) című regényét.
A gyermekkönyvek terén egyre emelkedik a vásárlási kedv, bár a demográfiai adatok is így emelkednének, hisz Cs. Tóth János, a Móra Kiadó vezérigazgatója szerint 30-40 százalékkal többet forgalmaztak az idén, mint tavaly, bár akkor esett az eső a könyvhéten. Ez is fontos tényező a könyvhét szempontjából, az időjárás. Most végig sütött a nap. A kettős helyszín, a Vörösmarty tér és a Szent István tér használt a könyvheti imázsnak. A Frakk, a Vuk, a Bóbita vagy az Ablak-Zsiráf és a Zengő ABC reklám nélkül és esőben-hóban is fogy. A nagymamák és az anyukák a legjobb vásárlók, a gyermekek a legstabilabb olvasók.
Az életrajzok közül Czigány Lóránt Írók, tehát vagyok (Kortárs) és Ferch Magda Francia kapcsolataim (Atheneum) című könyvei fogytak leginkább. De a Makkabi Kiadó Graber Salamon (Slomó) Slajme (emlékirat) kötete is ott van a jól eladott példányok sorában.
A versek iránti érdeklődés szakmai körökben még mindig „megvan”, az olvasásszociológusok szerint ezer, ezerötszáz ember van Magyarországon, aki vásárol a kenyér és tej mellé nagy ritkán „ kőkemény” lírát. Ezek az emberek persze nem tudják eltartani azt a pár kiadót, akik versekkel kockáztatnak a könyvpiaci „tőzsdén”. Most mégis jól fogyott a megkérdezett boltok szerint Nádasdy Ádám Soványnak kéne lenni, Kovács András Ferenc Víg toportyán és Parti Nagy Lajos Legszebb versei. A Szép Versek még mindig rendelkezik törzsközönséggel, sokan ebből tájékozódnak, mi a helyzet a kánon házatáján?
A Pont Könyvesbolt sikerlistáján a fent említett Spíró-könyv vezet, második a Rakovszky Zsuzsa-regény, harmadik csak egy jól ismert külföldi, Marquez Garcia. Öröm, hogy a magyar regény reneszánszát éli. Az olvasók boldogsága persze nem felhőtlen, hisz a statisztikák szerint a legtöbben a könyvtárból lopják el új kedvenceiket, és nem vásárolnak.
69 hazai és 14 határainkon túli kiadó állított ki a könyvhéten, összesen 254 könyv, 176 hazai és 78 határon túli könyv látott napvilágot erre az alkalomra. Az egy könyvre jutó átlagár a tavalyihoz képest csökkent: 2179 forint most, tavaly pedig 2336 forint volt. A legdrágább könyv a héten Glatz Ferenc Helyünk Európában (Pannonica), 6000 forint, a legolcsóbb könyv Simon Cili: Kutyabőrben (Makkabi Kiadó) volt.