Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Adófutamok

Féléves vajúdás után mára kézzelfogható közelségbe került az adócsökkentés programja - legalábbis ezzel az ígérettel kecsegtetnek a kormánypártok vezetői. 


Veres János és Gyurcsány Ferenc egy többéves programban gondolkodik Fotó: MTI

2005 nyarára megértük azt, hogy Magyarországra is eljutott a térségünkben dúló „adócsökkentési verseny”. Az év eleje óta tartó ötletbörze után a napokban kiderülhet, milyen adónem és milyen mértékben módosul, remélhetően csökken jövő évtől. Gyurcsány Ferenc kormányfő egy 3-5 éves programban képzeli el az adócsökkentést. A cél - mint a parlamentben elmondta - az adóteher csökkenése, a versenyképesség javítása, a gazdaság kifehérítése. Az elv az, ha kisebb az adó mértéke, többen többet fizetnek be a közös kasszába. A kormányfő úgy látja, nem mennek rosszul a dolgok: a gazdaság erős, és régiós összehasonlításban is megfelelő a teljesítménye, a szomszédos országokhoz viszonyítva nálunk a legalacsonyabb a munkanélküliség. Emelkednek a bérek, csökken az infláció, azonban - tette hozzá - javítani kell a versenyképességünkön. 
A napokban a nagyobbik ellenzéki párt is zászlajára tűzte az adócsökkentést. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy látja, hazánkban nemcsak gazdasági, hanem pénzügyi válság is van. Radikális, nagy léptékű adócsökkentésre van szükség, mivel másként nem tudjuk állni a nemzetközi versenyt. Az elnök elképzelhetőnek tartaná az egykulcsos áfa bevezetését, és a 38 százalékos szja-kulcsot 21 százalékra mérsékelné. A Fidesz szorosabb együttműködést valósítana meg a vállalkozói réteggel, a velük való konzultációnak megfelelően akár évente rugalmasan változó adókulcsokat vezetne be. Orbán elengedhetetlennek tartja új munkahelyek létrehozását, mert - mint mondta - ha így haladunk, munkanélküli országgá válunk. 
Veres János pénzügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában kiemelte, hogy a kormány nem tervez radikális lépést sem az adórendszer változtatása terén, sem a szomszédos országokhoz hasonló, egységes adórendszert nem szándékozik bevezetni, inkább az adózási bázist tervezik kiszélesíteni. Az elemzők szerint azonban éppen egy radikális adócsökkentésre lenne szükség annak érdekében, hogy az euró bevezetésének feltételei a terveknek megfelelően alakuljanak. A brit lap cikkében megjegyzi, hogy az unióhoz csatlakozott nyolc közép-európai ország közül jelenleg a pénzügyi-gazdasági mutatószámok tekintetében Magyarország van a legmesszebb az eurózónától.

Kulcskérdések

A következő napokban várható adócsökkentésre a legesélyesebb az áfa, de valószínűleg módosul az eva is, ám kevés szó esik a vállalkozók legnagyobb terhéről, a társadalombiztosítási járulék és az iparűzési adó módosításáról. Az áfa a versenyképesség egyik legnagyobb akadályozójaként nagy valószínűséggel változik. Gyurcsány Ferenc kormányfő beismerte, hogy ezen a területen nem vagyunk versenyképesek, itt a legnagyobb a lemaradásunk az adóversenyben. 
Az előző évekkel ellentétben meglepően fegyelmezett a kormány, nem szivárog ki sok minden a tervezőasztalról. Sajtóértesülések szerint az európai szinten is kiugróan magas, 25 százalékos felső kulcs néhány százalékkal csökken január 1-jétől. Vannak, akik radikális csökkentést is elképzelhetőnek tartanak, ők úgy vélik, 18-19 százalékra is mérséklődhet a felső kulcs, mások 21-22 százalékot tartanak reálisabbnak. A radikálisabb csökkentés néhány százalékos áresést hozhat az élelmiszerek, a ruházat, sőt az üzemanyagok árában is - már ha nem nyelik le a kereskedők -, ám jelentősebb bevételkiesést okozhat a költségvetés számára. Emiatt ebben az esetben más adónemek nem csökkenhetnének érezhető mértékben - vélik a szakértők. Így az szja sávjai is csak kisebb arányban emelkednének, a 18 százalékhoz a mostani 1,5 millió helyett 1,7 millió forintos jövedelemhatár tartozhat. 
Az előzetes információk szerint nem tervez azonban jelentős változást a kormány a vállalkozók legnagyobb „szívfájdalmaként” is emlegetett iparűzési adó, illetve a társadalombiztosítás ügyében. Az óvatosság mögött vélhetően az húzódik meg, hogy a két adónem lényeges enyhítése az állami, illetve az önkormányzati, valamint az egészségügyi szféra finanszírozásának teljes átalakítását feltételezi. 
Nagy valószínűség szerint új adónem lép a színre egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, azaz ekho néven. Az új adó mértéke 35 százalék lenne, ami magában foglalná a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékot és magánpénztári tagdíjat is. A színlelt szerződéseket kiváltani szándékozó ekho szerint az adózók félúton lesznek a munkaviszony és a vállalkozói lét között - mondta el Batiz András kormányszóvivő.
Az új adónemek sorában a tervek szerint januártól 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell majd fizetni a tőke- és osztalékjövedelmek, az árfolyamnyereségből, ingóság eladásából, illetve ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek után, évi 400 ezer forintos felső határral - jelentette be a sajtótájékoztatón László Boglár kormányszóvivő.
Veres János pénzügyminiszter szerint változtatni kell az eván, mert be kell zárni azokat a kiskapukat, amelyeket sokan igyekeznek kihasználni. A pénzügyminiszter szerint az evára olyan ügyeskedők „mozdultak rá”, akik kihasználják a 25 százalékos áfa és a 15 százalékos adókulcs közötti különbséget. Felmerült, hogy a felső áfakulcs mértékének megfelelő százalékra emelnék fel az eva adókulcsát is.