Mérő Miklós
Vérvörös forradalom
„Andizsáni lázadók péntek délelőtt túszul ejtettek tíz rendőrt. A lázadók és a rendőrök összecsapásában hivatalos adatok szerint hárman haltak meg és harmincnégyen megsebesültek. A városba tartó Iszlam Karimov üzbég elnök hivatala szerint megkezdődtek a tárgyalások a lázadók és a helyi hatóságok között. Ez utóbbiak urai a helyzetnek, a közhivatalok normálisan működnek” - adták ki péntek délelőtt a hírügynökségek a szűkszavú, de igencsak sokat sejtető hírt. Nem sokkal később azonban egyre hosszabb, egyre részletesebb és egyre egymásnak ellentmondóbb híreket röpítettek világgá az üzbegisztáni eseményekről. Szombaton már 500 halottról és mintegy 2000 sebesültről beszéltek. Egy emberjogi szervezet szerint hétfőn egy másik üzbég városban, Pahtabádban a katonák további 200 tüntetőt öltek meg.
Az ország keleti részén, a Taskenttől mintegy 400 kilométerre lévő Andizsán városában heves tüntetéseket váltott ki az a per, amelyben 23 helyi üzletembert radikális iszlám eszmék terjesztésével és rendszerellenes tevékenységgel vádolnak. Tavaly júniusban tartóztatták le őket. A kiszabadításukért szervezett legutóbbi tüntetésen azonban fegyveres tüntetők is megjelentek, akik megrohamozták a helyi börtönt, 10 rendőrt túszul ejtettek, s közel 2000 elítéltet - köztük a 23 foglyot is - szabadon engedtek. A lázadókhoz mintegy 5000 civil csatlakozott. A város főterén politikai és gazdasági reformokat követelve tüntettek, míg csak meg nem jelentek velük szemben a katonák, akik a tömegbe lőttek.
Két nappal később, vasárnap szemtanúkat idéző tudósítások szerint Andizsánban „mindenütt katonai járművek cirkálnak, és rendőrök őrzik a fontosabb útkereszteződéseket”. Míg a belügyminisztérium közleménye szerint 70-en haltak meg a lázadók és a katonák közötti pénteki tűzharcban, addig emberi jogi aktivisták és orvosok 700 halálos áldozatról szóltak.
Az orosz állami televízió hétfőn telefoninterjút készített az andizsáni kórház egyik orvosával, s a doktornő azt mondta, hogy mintegy 500 holttest hever a város egyik iskolaépülete előtt, ahová a katonák összehordták a tetemeket a pénteki vérfürdő után. A város lakosai sorra érkeznek a helyszínre, hogy azonosítsák a hozzátartozóikat az áldozatok között. Becslése szerint mintegy 2000 ember sérült meg pénteken, amikor a katonák a tüntetők tömegébe lőttek a város főterén.
E helyzetképekkel szemben az andizsáni viszonyok normalizálódását hangsúlyozta Iszlam Karimov, az üzbég államfő hivatala. A hivatalos közlemény szerint rendeződik a helyzet az üzbég-kirgiz határon fekvő Kara-Szu településen is, ahol szombaton tüntetők foglalták el a helyi önkormányzat épületét, s ahol 600 üzbég menekülő áttört kirgiz területre. Vasárnap itt is ismét kinyitottak az üzletek, s a határőrség átengedte a helyi kiskereskedőket a szomszédos kirgiz piacokra. A kirgiz hatóságok azonban fogadótábort nyitottak a határ közelében, ahol addig 900 andizsáni menekültet helyeztek el. Szemtanúk szerint azonban nemcsak Andizsánból, hanem Üzbegisztán számos más településéről is ezrek próbálnak átjutni a határon Kirgizisztánba. (Kirgizisztánban márciusban döntötték meg az üzbegisztáni diktatúrához hasonló rezsimet.)
Csak a hétfői pahtabádi, 200 újabb halálos áldozatot követelő vérengzés után szólaltak meg a külföld képviselői. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) taskenti képviselője, Miroslav Jeneha az erő alkalmazásának mellőzésére és az emberi jogok tiszteletben tartására kérte a véres konfliktusban érintett feleket. A semleges hangvételű EBESZ-nyilatkozattól eltérően azonban egyértelműen állást foglalt az ügyben az orosz és a brit külügyminiszter. Ám a két állásfoglalás homlokegyenest ellenkező. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov, úgy vélekedett, hogy „tálib csoportok képviselőinek is szerepük volt az andizsáni fegyveres lázadásban, s ha hagyjuk tevékenykedni a terroristákat, az egész térséget válságba sodorjuk”. Vagyis Lavrov egyetértett a lázadás drasztikus és kegyetlen letörésével. Jack Straw brit külügyminiszter azonban elitélte az üzbég hatóságokat a tüntetők ellen végrehajtott véres katonai akcióiért. „Az üzbég hatóságok súlyosan vétettek az emberi jogok ellen” - mondta Londonban a BBC rádiónak adott nyilatkozatában, és demokratikus reformokat sürgetett a tekintélyelvű kormányzás alatt álló közép-ázsiai országban.
Az üzbég kormány visszautasította Straw bírálatát. A taskenti külügyminisztérium nyilatkozata tagadta, hogy a hadsereg katonái tüntetőkre lőttek volna, és gúnyosan úgy fogalmazott: „A brit diplomácia vezetője a jelek szerint azt hiszi magáról, hogy több ezer kilométeres távolságból is jobban tudja, hogy mi történik Üzbegisztánban, mint a helyi hatóságok.”
Közben újabb, a korábbiaknál részletesebb szemtanú-beszámolókat közöltek a hírügynökségek a pénteki andizsáni vérontásról. Ezek szerint a katonák nemcsak a tüntető tömegre lőttek, hanem azokra a felkelők által túszul ejtett rendőrökre is, akiket a katonák kordonján áttörni próbáló fegyveresek élő pajzsként maguk elé kényszerítettek, amikor előjöttek az általuk korábban elfoglalt helyi kormányzati épületből. A túszul ejtett rendőrök hangosan rimánkodtak a katonáknak, hogy legyenek rájuk tekintettel, de hasztalan - mondta egy névtelenül nyilatkozó andizsáni lakos. Más beszámolók szerint a katonák néhány sebesültet lelőttek, ahelyett hogy orvosi segítséget szereztek volna számukra.
Iszlam Karimov elnök szerint az iszlám aktivisták a felelősek az erőszakos cselekményekért. És meg is nevezett egy szervezetet, a betiltott Hizb ut-Tahrir al-Iszlámit (Iszlám Felszabadítás Pártja), amelynek tagjai - szerinte - államcsínyt akarnak végrehajtani, és azután iszlám államot alapítani. Az elnök szerint a felkelés terv szerint szervezett és kivitelezett volt. A tervet ugyanazok dolgozták ki, akik a kirgizisztáni Oszban is megszervezték a „felhajtást”- mondta a szomszédos közép-ázsiai államban idén márciusban lezajlott hatalomváltásra utalva. „Abban reménykedtek, hogy a Kirgizisztánban látott zűrzavar hasznukra lesz, de tévednek. Az üzbegisztáni állapotok különböznek a kirgizisztániaiaktól.”
