Vissza a tartalomjegyzékhez

Gazsó József
Érdektelenségre ítélve?
Az UEFA-kupa: a Bajnokok Ligája szegény rokona

A labdarúgást kedvelő szurkolók figyelme manapság már elsiklik az UEFA-kupa történései fölött, ami betudható annak, hogy ezen a porondon a Bajnokok Ligája sztárcsapataihoz képest jóval kisebb költségvetéssel működő klubok harcolnak a végső győzelemért.

Az elitbe tartozó klubok napjainkban már csak kötelező rosszként élik meg, ha a BL helyett a második számú kupasorozatban kell indulniuk. Ennek a bizonyítására álljon itt például az idei angol bajnokság, melynek két nagy múltú Mersey-parti egyesülete, az Everton és a Liverpool az elmúlt fordulóig élethalálharcot vívott a BL-indulás jogának megszerzéséért. Ennek a drámai csatának a „vörösök” Arsenal elleni 1-3-as veresége vetett véget, és így eldőlt, hogy az idei BL-döntős jövőre „csak” az UEFA-kupában indulhat. Az utolsó mentőövet a Liverpool számára az jelenthette volna, ha az angol szövetség elfogadja a kérvényüket, mely szerint idei teljesítményük elismeréseként jövőre is őket nevezzék be városi riválisuk helyett. Az F. A. vezetői azonban nem voltak ilyen kegyesek, ezért ha a döntőt meg is nyerik Gerrardék, jövőre lemondhatnak a címvédésről.
Az UEFA-kupával szembeni érdektelenség annak tudható be, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség ennek a hadszíntérnek már nem tud kellő anyagi hátteret biztosítani, mert érthető módon a tőkeerős cégek a szupercsapatokat felvonultató Bajnokok Ligájába fektetik be a pénzüket. Összehasonlításul: amíg a BL-t egy autó- és egy játékkonzolgyár, illetve egy bankkártyamárka támogatja többek között, addig az UEFA-kupát érdemben már csak egy sörgyár szponzorálja. 
A tévés közvetítésekből is jóval kisebb összeg folyik be az UEFA-kupában érdekelt csapatok kasszáiba. Magyarországon a legnagyobb sportadó is csak fordulónként egy meccset tűzött a képernyőre, ami - valljuk be - nagyon kevés a pár évvel ezelőtt megszokottakhoz képest. A meccsek utáni premizálás is nagy különbséget mutat a két kupán belül, feltehetőleg ezért sem fenik annyira a fogukat az elitklubok erre a trófeára. 
A kiscsapatok viszont sokat nyertek, mert így az ő játékosaik jutottak nagyszerű bizonyítási lehetőséghez. E kupának köszönhetően az elmúlt években olyan játékosokat fedezett fel a futballvilág, mint például Didier Drogba, Deco vagy Mista. Az idén is relatíve kis csapatok jutottak a legmesszebbre. Az AC Parma, az AZ Alkmaar, a Sporting Lisboa és a CSZKA Moszkva játszhatott a döntőbe jutásért. Az elődöntők első mérkőzései inkább a csapatok küzdeni tudásába engedték betekinteni a nézőket. Ezeknek ellentétét hozták a visszavágók, melyeken a játékosok már megmutatták, hogy valójában miről is szól ez a szép játék. A CSZKA Moszkva egy botránnyal tarkított mérkőzésen (fanatikusaik petárdával dobták meg a Parma kapusát, ezt követően az olaszok óvást nyújtottak be, de a fegyelmi tárgyaláson elvetették a kérelmet) biztosították helyüket a fináléban. A Sporting pedig két iszonyúan nehéz meccs után a hosszabbítások hosszabbításában egy szemfüles góllal ejtette ki holland riválisát. 
Május 18-án Lisszabonban a Sporting saját közönsége előtt mérkőzhet meg a trófeáért orosz ellenfelével. Reménykedjünk, hogy összecsapásuk színvonala hozzájárul, hogy az UEFA-kupa visszanyerje egykori tekintélyét, és meghozza a befektetők kedvét a jövő évi sorozat bőkezű támogatásához.