Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
15 után 21

Huszonegy lépés a magyar egészségügy reformjáért címmel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben ismertette a kormány új, egészségügyi intézkedéscsomagját. A kormányfő láthatóan arra tesz erőfeszítéseket, hogy kormánya dinamikusan cselekvőnek tűnjön, és elfoglalja a kommunikációs mezőt az ellenzék elől. Hiába húzott azonban a kártyaasztalok mellett szerencsésnek számító huszonegyet, az érettségibotrány mindent vitt. 


Gyurcsány Ferenc a parlamentben Fotó: V. Sz.

A hét fő tételre osztott „21 lépésnek” első fejezete azt célozza, hogy a bajbajutottak 15 percen belül orvosi segítséghez juthassanak. E cél érdekében sürgősségi osztályokat, központi ügyeleteket nyitnak azokon a területeken, ahol eddig nem voltak. Győrben, Zalaegerszegen, Miskolcon és Szolnokon külön gyermek sürgősségi osztályokat hoznak létre. 
Emellett új helikopterbázisok létrehozásával és helikopterek vásárlásával az ország minden pontjára el fognak jutni a légi mentők. Negyven új rohamkocsi és nyolcvan mentőkocsi beszerzésével, a mentőkocsik korszerű műszerekkel való ellátásával javítják a mentőszolgálat felszereltségét. Tíz kisvárosban új mentőállomásokat hoznak létre. 
A második tétel daganatos betegek számának csökkentését irányozza elő az idén induló nemzeti rákellenes program keretében. Az „érdekesség” az, hogy ez már korábban is szerepelt a népegészségügyi programokban. Újdonság, hogy felújítják és korszerűsítik a megyei és regionális onkológiai központok sugárterápiás berendezéseit, és megkezdik a Közép-dunántúli Onkológiai Központ építését. 
A háziorvosi és járóbeteg-szakellátás korszerűsítése fejezet címszó alatt átalakítják a fekvő- és járóbeteg-kasszát, „összenyitásával” egységes gyógyító-megelőző kasszát hoznak létre. Finanszírozással ösztönzik, hogy a háziorvosok egyre több betegség teljes kezelésére váljanak helyben alkalmassá. 
Emellett - többek között - újonnan létrehozandó praxisalappal segítik a tartósan üres praxisok betöltését. 
A fejkvóta kialakításában jobban elismerik a háziorvosra nehezedő terheket. 
A magyar lakosság európai „hírűen” nagy gyógyszerfogyasztó, amely egyrészt orvosilag indokolatlan, másrészt megterheli az állam kasszáját. Ezért ösztönzik majd, hogy az azonos hatóanyagú és hatású gyógyszerek közül az orvosok az olcsóbbat írják fel, és átalakítják a közgyógyellátási rendszert. Biztosítani fogják az új és korszerű gyógyszereket, de egy-egy betegre költségkeretet állapítanak meg. 
Az ötödik „csoport”, hogy csökkenteni kívánják az ellátásban meglévő különbségeket, amelynek célja: az ország bármely pontján mindenki minőségi szolgáltatást kapjon. Olyan szakmai követelményeket érvényesítenek, amelyek alapján az egészségbiztosító a legjobb ellátást nyújtó szolgáltatóval köthet szerződést és ellenőrizheti ezek betartását. 
Szigorításként meghatározzák a különböző szintű ellátások igénybevételi rendjét. Akik különleges igényeik miatt orvosilag nem indokolható vizsgálatot kérnek, vagy nem a számukra javasolt szakorvoshoz vagy kórházba mennének, kötelesek lesznek az ellátási költségek egy részét megtéríteni. 
További szigor jele, hogy a járulékfizetés rendszerét átalakítják. Megteremtik a járulékbefizetések egyéni nyilvántartási rendszerét, mert a kormány szerint ötszázezer „potyautas” nem fizet biztosítást. E körben úgy vélik, hogy a fekete- és a szürkemunka kifehérítésével bővítik a járulékfizetők körét.
Hetedik intézkedési irány, az egészségügyi ellátás igazságossá tétele címet viseli. Ezalatt azt értik, hogy úgynevezett alapcsomag kialakításával azok számára is hozzáférhetővé teszik a legszükségesebb egészségügyi ellátásokat (sürgősségi ellátás, közegészségügyi szolgáltatások, anya- és csecsemővédelem), akik nem rendelkeznek biztosítással.