Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Budapest ostroma

Orbán Viktor ezúttal nemcsak az országot, hanem Budapestet is elkezdi járni. Soroksáron kezdte, ahol a nemzeti konzultáció keretében először hirdették meg az úgynevezett Új Budapest Fórumot, amelyet a tervek szerint nyár végéig további kétszázharminc hasonló rendezvény követ majd. 
A közvélemény-kutatások szerint, ha a szocialisták és a liberálisok elvesztik a megyeszékhelyeken és a fővárosban a még meglevő többségüket, akkor a Fidesz számára simán sikerül a 2006-os kormánydöntés. 


Orbán Viktor HÉV-vel érkezett Soroksárra. Látványosság Fotó: Vörös Szilárd

A közvélemény-kutatások alapján ugyanis egy jól kirajzolódó trendet lehet felfedezni a szavazók pártszimpátiájában. A kisvárosokban, községekben és falvakban masszív szavazóbázissal rendelkezik a Fidesz, míg a megyeszékhelyeken és Budapesten az MSZP rendelkezik némi előnnyel. A sajátos magyar választási rendszernek köszönhetően az egyéni választókerületek eredményét közel fele részben kifejezetten a nagyvárosi és budapesti lakosság szavazatai döntik el. Ezért is történhetett meg 2002-ben, hogy a budapesti Fidesz-ellenes szavazatoknak köszönhetően „billent át” a végeredmény az MSZP javára. A Fidesz láthatóan igyekszik ledolgozni a hátrányát, hiszen Orbán Viktor kétszázharminc állomásból álló fővárosi „hadjáratot” indít, és a párt tavaly létrehozott egy budapesti kutatóközpontot is. 
Karácson Gergő, a Medián közvélemény-kutató cég munkatársa szerint, magában az életmódban keresendő a válasz a vidék-főváros szembenállásra. A kutatásaik a rendszerváltás óta mutatják ennek a politikai törésvonalnak a meglétét. Az egyik magyarázat a jelenségre az, hogy a kisebb településeken idősebb és vallásosabb réteg él, amely rendre a konzervatív értékek mellett teszi le a voksát. A kistelepüléseken élők ma is sokkal vallásosabbak, mint a globalizált nagyvárosok lakói. A jobboldali retorikába is sokkal jobban belefér az „igazi” és a „nemzeti” kultúra fogalma, amelyre a vidéki emberek mindig vevők. Egy másik aspektusa a kérdésnek, a mezőgazdaságból élők támogatása. A falun élők tapasztalatai alapján a jobboldal többet foglalkozik a vidék sorsával, és inkább támogatja a mezőgazdaságból élőket.
Tamás Pál szociológus szerint nem magyar specifikumról van szó, mikor ezt a kérdést vizsgáljuk. Európa-szerte megfigyelhető az a jelenség, amely a konzervatív értékeket képviselő pártok vidéki támogatottságát mutatja. A munkás és egyetemi városokban nem tudnak olyan népszerűségre szert tenni a jobboldali pártok, mert a hagyományos értékek már felszámolódtak, illetve átalakultak. Az egyetemi városokban inkább a zöldek a népszerűek, a nagyvárosokban a szociáldemokraták, míg a kisvárosokban az egyházak - és így a kereszténydemokraták - befolyása érvényesül. Különösen a katolikus országokban igaz ez a megállapítás; de itt is különbséget kell tenni a dél-európai katolikus országok (Olaszország és Spanyolország) és az északi, többi protestáns ország között. 
A jelenség erősebb a déli államokban. Magyarországon is jól nyomon követhető ez a trend, mert a nagyvárosok egyfajta kapcsolódást jelentenek a nagyvilághoz. A kistelepüléseken élők számára a globalizált nagyvárosok „veszélyesek, áttekinthetetlenek, bizonytalanságot” sugallók. 
Tamás Pál megfigyelése szerint a rendszerváltás után a kis falvakban a települések egykori tanácselnökét választották újra, mint független polgármestert. Ők intézik a falu gondjait, de direkt politikai kérdésekben a plébánosok a legfontosabb személyek. Ez a választási kampányok során jól megfigyelhető, hiszen ilyenkor még a szószékekről is nyíltan hangzanak el politikai kortes beszédek. Ez a politikai trend elég stabil egész Európában, de változások azért zajlanak: például az egykori kelet-német tartományokban és Csehországban is erősen meggyengült az egyházak befolyása mára. Vallástalanodás jellemzi ezeket a területeket, és a szavazók véleményét mások is befolyásolják - mondta lapunknak a kutató. Zárug Péter Farkas politológus véleménye némileg eltér a két másik megkérdezett véleményétől. Szerinte a választók döntése sokkal inkább helyi szocializációs tényezőktől függ, sem mint egy nemzetközi trendtől. Példa erre a magyarországi nagyvárosok esete, amelyekre nem illik rá ez a „séma”, hisz Debrecen, Miskolc vagy Pécs eltér ettől a trendtől, és „járják” a maguk útját - vélekedett a politológus kérdésünkre. Az ott élők döntése inkább helyi, sikeres pártemberekhez - mint például Debrecenben Kósa Lajos vagy Pécsen Toller László - vagy folyamatokhoz köthetőek és nem támasztják alá a közvélemény-kutatások adatait. 
A Miskolci Egyetem tanára szerint kérdéses az, hogy a jövőben az egykori kisgazdaszavazók tömege, hol találja meg az igazi helyét.