Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Ki védi a magyart?

Állig felfegyverzett német kommandósok rohantak le április végén 18 Németországban tevékenykedő magyar építő- és húsipari vállalkozást, amelyeket többek között adócsalással, feketemunkával és embercsempészéssel gyanúsítanak. Az eset nem példátlan: egy éve szinte megszólalásig hasonló módon 23 magyar céget vontak hatósági eljárás alá. Ezek közül öt esetben már véget ért a nyomozás - eredménytelenül -, másik négy cég pedig tönkrement. Az érintettek szerint a cél a magyarok kiszorítása a német piacról.


Német jövő: Magyaroknak dolgozni tilos? Fotó: Reuters

„A munkahelyeket, irodákat, szállásokat maszkírozott, golyóálló mellényben, géppisztollyal felszerelt vámosok ellenőrizték - tudtuk meg Tóth Boldizsártól, a Nemzetközi Vállalkozók Egyesülete elnökétől. Hatvan évvel a második világháború befejezése után az egyszerű dolgozókat sokkhatás érte a látványtól. A német hatóságok semminemű egyeztetést nem tartottak az akció előtt a kiküldő ország hivatalaival, melynek jogszabályait semmisnek veszik. Alapvető bizonyítékokkal nem rendelkeznek, csak a részükre megfelelő, kitalált jogszabályok alapján, terroristaelhárítás módjára végzik az ellenőrzésüket.”
A SoKo Bunda elnevezésű akció nem az első ilyen jellegű megmozdulás a németek részéről. Tavaly április végén, néhány nappal hazánk uniós csatlakozása előtt, több mint ezer állig felfegyverzett német rendőr és vámos rohanta le őrző-védő kutyákkal 23 magyarországi vállalkozás németországi telephelyét. 
A jogsegélyegyezmény keretében a magyar rendőrség is részt vett a nyomozásban: hazai telephelyeken - német rendőrökkel közösen - házkutatásokat tartottak, cégiratokat, számítógépeket foglaltak le. A gyanú szerint a cégek adócsalást, embercsempészést, munkaügyi szabálytalanságokat követtek el, illetve megsértették a két ország között 1989-ben létrejött kétoldalú egyezményt, amely alapján évente meghatározott számú magyar vállalkozás tevékenykedhet Németországban. Közéjük csak Magyarországon bejegyzett, bevételük meghatározott részét az anyaországban megtermelő gazdasági társaságok tartozhatnak. A német ügyészség szerint azonban számos magyar vállalkozás valójában „postafiókcégként” működött, amelyeknek odahaza nem volt termelésük, így illegálisan vállaltak munkát Németországban. Az érintett vállalkozók szerint azonban „meghurcoltatásuk” kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a „német minőségben”, de az átlagnál olcsóbban dolgozó magyarokat kiszorítsák a német piacról. Ezen az állásponton van Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vállalkozás-fejlesztési és EU Felzárkóztatási Főosztályának vezetője is, aki úgy tudja, eddig egyetlen eljárás alá vont céget sem marasztaltak el. „A magyar nyomozók meglepetéssel tapasztalták, hogy a megadott címeken valóban működő vállalatok vannak, ám a nyomozások beszüntetését természetesen már nem kísérte hangos médiakampány. Erős a gyanúnk, hogy mindez a magyar cégek lejáratását szolgálta” - mondta Gérnyi Gábor, hozzátéve, hogy több esetben a német partnereknek is kijutott a kommandós-razziákból.
Mint a főosztályvezetőtől megtudtuk, az idén április 27-én SoKo Bunda néven indult akció során több időpontban mintegy 18 magyar építő- és húsipari cégre csaptak le a német hatóságok. A gyanúsítások most adó- és tb-csalásról, a jogszabályban előírtnál alacsonyabb bérekről és esetenként embercsempészetről szólnak. Gérnyi Gábor szerint a jogsegélyegyezmény miatt magyar részről nem lehet megtagadni az együttműködést, és az illetékes minisztériumok is legfeljebb tiltakozásukat fejezhetik ki - ezt egyébként meg is tették. Az ügyben megkerestük a Külügyminisztériumot is, ahonnan lapzártánkig nem érkezett válasz kérdéseinkre. 
A nyomozásokat magyar részről végző Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai pedig nem kívántak a témában nyilatkozni.
„Magunk is szükségesnek tartjuk az ellenőrzéseket, de ez az eljárási mód elfogadhatatlan” - hangsúlyozta lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének témafelelős alelnöke. Mint mondta, hazánk uniós csatlakozása óta új jelenségként szembesülnek, amikor a magyar építőipari cégeket nem csupán munkajogi szempontból ellenőrzik, hanem célzott büntetőjogi eljárást indítanak ellenük. Szerinte ez annál is inkább érthetetlen, mert a korábbi években, amikor 500-600 magyar vállalkozás tevékenykedett Németországban, a hatóságok éves szinten mindössze 4-5 olyan céget találtak, amelyeket a szabálytalanságok miatt kitiltottak az országból. (Jelenleg egyébként 200-250 magyar építőipari vállalkozás van jelen a német piacon, amelyek a lehetséges munkaerőkeret 30-35 százalékát foglalkoztatják.) Több mint érdekes az is, hogy a tavaly eljárás alá vont huszonhárom vállalkozás közül öt esetében zárult le a nyomozás eredmény nélkül - ugyanakkor az erről szóló határozatokban oldalakon keresztül olvasható, hogy a volt gyanúsított miért nem indíthat kártérítési pert a hatóság ellen. Mint Koji László elmondta, ezzel párhuzamosan további négy cég tönkrement, és a többi is súlyos összegeket kénytelen költeni felkészült ügyvédekre. Hozzátette: az ÉVOSZ jogi álláspontja szerint a magyar ügyészség a jogsegélyegyezmény ellenére megtehetné, hogy mérlegeli a német hatóságok kérelmeit, és csak a megalapozott ügyekben rendeli el a magyarországi nyomozást. „Nem értjük, hogy ha egyszer szükség van a jól dolgozó, eurómilliárdos nagyságrendben adót fizető magyar cégekre, akkor miért próbálják azokat ellehetetleníteni” - fogalmazott az alelnök, aki szerint ennek német belpolitikai okai is lehetnek.
Úgy tűnik, ez utóbbi felvetés nem légből kapott. Május végén lesznek ugyanis az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választások, egy év múlva pedig országosan is megmérettetik a német kormányzópárt, az SPD. Nem lehet véletlen, hogy az akcióra két nappal azt követően került sor, hogy a kampányban újra téma lett a német munkanélküliség problémája, aminek kapcsán a szociáldemokraták vezére, Schröder kancellár megjegyezte: „Nem engedhetjük meg, hogy vannak olyan emberek, akik munkásokat hoznak külföldről, dolgoztatják őket néhány garasért, és egészséges német üzemeket tesznek tönkre”. 
Többen arra hívják fel a figyelmet, hogy vajon a német politika miként fog majd reagálni a Románia csatlakozásával várhatóan nyugatra áramló munkavállalók tömegeire. A románok ugyanis köztudottan jóval mobilisabbak, mint a magyarok, jelenleg is 1,2 milliónyian dolgoznak a határaikon kívül.