Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt, Makki Marie-Rose
Levizsgáztak

„Bemegy a tanár az érettségi vizsgára. Odaszól a diákoknak: osszak tételsort vagy hoztak magukkal?” - szól a napokban született új, pesti vicc. De az érettségi botrányon nem tud mindenki nevetni. Különösen az a több tízezer diák, aki újra írhatja a matematika vizsgáját.


Tételosztás rendőri segédlettel. Sokan ismételnek Fotó: MTI

Az érettségi botrány jelzi, hogy Magyarországon az államszervezetet működési zavarok jellemzik. Utoljára ilyen súlyú oktatási zűrzavar 1989-ben sújtotta az országot - az államszocializmus kimúlásakor. A miniszter igyekszik magától elhárítani a felelősséget azzal az indokkal, hogy az „érettségi terrorizmusra” nem lehetett felkészülni, nem a World Trade Center lett rosszul megépítve, hanem nem arra tervezték, hogy repülőgépek landoljanak benne. Hasonlata több ponton is sántít. Bárkik is felelősök a botrányért, több tízezer - „a felnőttek cinizmusától” még érintetlen - fiatal életét keserítették meg.

Az első év az idei, amikor egy átlag érettségi bizonyítvány nem veszti el az igazi érvényességét, mivel a felsőfokú tanulmányok folytatására a belépő idéntől az érettségik eredménye, és nem az egyetemek vagy főiskolák által korábban szervezett felvételik lesznek. (Azok a készségszakokon tartható alkalmassági vizsgák kivételével megszűntek.) Köztudott, hogy a korábbi években az érettségi bizonyítványokat az azt megszerző diákok szépen elhelyezték a vitrinben, és az oklevelek eredménye a továbbiakban nem számított, mindössze a bizonyítvány számát kellett néha megadni a középfokú iskolai végzettség igazolására. 
A kormánykoalíció egyik fő oktatási „fegyverténye” volt e hétig az oktatás modernizációjának címszava alatt végrehajtott kétszintű érettségi-felvételi rendszer átalakítása. Indokolásként azt sulykolták, hogy ez végre megteremti a lehetőségét annak, hogy a diákoknak a sikeres továbbtanuláshoz elegendő legyen a középiskolai követelmények megfelelő elsajátítása, és ne kelljen az érettségi mellett külön egyetemi/főiskolai felvételi vizsgára készülni. Így az érettségi vizsga visszanyeri méltóságát. A kétszintű érettségivel fölöslegessé válnak a társadalmi különbségeket növelő, a szülők és a diákok számára egyaránt nagy terhet jelentő, költséges egyetemi/főiskolai felvételi előkészítők, különórák is - hangzott az érvelés. 
Az általános és középiskolai oktatás értelme is most egyetlenegy „pontra”, az érettségire összpontosul. A gyermekeik oktatására sok energiát fordító szülők joggal várhatják el, hogy a közoktatásból „kijövő” gyermekük olyan vizsgát tegyen, amellyel megfelelő irányban képes továbbtanulni.
Az érettségi menete az alábbi volt. Az Oktatási Minisztérium megfelelő szakmai intézménye (OKÉV, Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont) kidolgozta az érettségi tételeket. A tárca azokat az év elején legyártatta egy nyomdában, majd a feladatlapokat egy őrzött raktárba szállították. A politikai helyzet komolyságát előrevetítette, hogy a Közbeszerzési Értesítőből a Magyar Nemzet megtudta (ami emiatt nem is volt egy nagy feladat), hogy hol van a szigorúan titkos rejtekhelye a több mint százezer tinédzser jövőjét meghatározó tételeknek. Az ellenzéki napilap szóvá tette a hanyag őrzést, és valamiféle „mutyit” sejtetett az őrzést végző cég és az OM között. A védelmet fokozták, a „mutyit” cáfolták az illetékesek. Azonban az érettségi előtti hetekben több szülői szervezet is tiltakozott azért, mert úgy vélték, hogy a korábban érettségizettek behozhatatlan előnyre tehetnek szert a felvételi pontszámításnál az idén érettségizőkkel szemben. A kérdésben az Alkotmánybírósághoz is benyújtottak egy kérelmet. Ehhez még hozzátehetjük azt is, hogy a rendszer a tanároknak és a diákoknak egyaránt új volt, arról semmilyen tapasztalat nem volt, hogy ki milyen érettségivel (emelt szintű vagy közép szintű) jár igazából jól. Tehát felfokozott „idegállapotban” jött el a nagy matúra időpontja. 
A raktárból az érettségi előtti hetekben az OKÉV futárjai szállították a becsomagolt és lepecsételt tételeket az elosztóhelyekre, majd onnan az iskolák hivatalos megbízólevelével rendelkező személyek a középiskolákba, ahol az igazgatók aláírás ellenében vették át azokat. Itt pár - bizalmas ember segítségével - zárható, rácsos helyre kellett elzárni a bizalmas „anyagot”. Mivel 1080 középiskola található az országban, így az OM, a nyomda, a raktározó cég, az OKÉV és az iskolák beavatott munkatársait számítva mintegy négy-ötezer ember férhetett hozzá a papírokhoz. Kérdés, hogy található-e Magyarországon ötezer olyan ember, aki kellő komolysággal és felelősséggel képes egy ilyen modern vívmányt, mint a közoktatás működtetni. A választ tudjuk: nem. 

A kiszivárgás

Az első hírek, hogy baj van, még komolytalannak tűntek, mivel csak általánosságban szóltak a hírek arról, hogy bizonyos honlapokon feltűntek tételek másolatai. A fordulópontot az MTV Este című műsora „okozta”, mivel egyik riporterük hitelt érdemlően tudta bizonyítani, hogy a magyar nyelv és irodalom tételsor a szerkesztőségük birtokába került. A hétfő esti Estének megdöbbentő pillanata volt, mikor a műsorvezető élő adásban nyújtotta át a másnapi matematika érettségi adatlapját a fehérre hűlt Magyar Bálint oktatási miniszternek, aki elismerte, hogy a botrány a „fejébe kerülhet”. 


Kormányszóvivői tájékoztató. Magyar Bálint el Fotó: MTI

Az, hogy a minisztérium, illetve a hozzá tartozó OKÉV mennyire nem volt a helyzet magaslatán, jelzi több igazgató észrevétele is. Nevezetesen az, hogy ezen „színjáték” után sem küldték ki az érettségi biztosokat, hogy (1) ellenőrizzék a borítékok sértetlenségét, (2) jelenlétükkel emeljék az érettségi procedúra komolyságát. (Az érettségi biztosoknak nem kötelező az írásbeli ideje alatt a helyszínen lenniük, elég ha szúrópróbaszerűen ellenőrzik a folyamatot. A személyes jelenlét a szóbelik esetében kötelező. Bár az is igaz, hogy nincs megfelelő számú elnök, ezért több helyütt - már korábban - elcsúsztatták a szóbeli időpontokat). Ehelyett mindössze annyi történt, hogy körbetelefonálták az iskolákat, akik „önbevallós” módszerrel tájékozatták a válsághelyzetről az őket irányító és felügyelő minisztériumot. Nem csoda, hogy az első órákban úgy tűnt, hogy a minisztérium megússza a botrányok botrányát, az újraíratást, mivel mindössze csak húsz helyről érkezett gyanúra okot adó információ. Miután a sajtóban az ügy súlyosságát alátámasztó nyilatkozatok láttak napvilágot úgy döntöttek: a matekvizsga ismétlésre szorul. 
A nap folyamán a történelem tételek is „közkinccsé” váltak, így - legalábbis láthatólag - Gyurcsány közbelépésére az új tételsor nyom-tatásáról döntöttek. Az új lapokat pedig Budapesten az egyik sportegyesület csarnokában vehették/vehetik át a középiskolák képviselői. Emiatt a történelem, angol és német nyelv írásbeli vizsgái a tervezetnél két órával később, 8 helyett 10 órakor kezdődtek. 
Visszatérve a matekra. Vizsgaismétlés csak azok számára kötelező, akiknek a felvételijéhez a matek érettségi eredménye kell, és most középszintű vizsgát írtak. A szaktárca szerint az emelt szintű vizsga feladatai nem szivárogtak ki idő előtt, így annak eredményei továbbra is érvényesek. A többi, „középszintű” érettségiző választhat: vagy megírja újból az érettségit (május 28-án, szombaton), vagy az év végi matematika osztályzata szerepel majd az érettségi bizonyítványában. Ez a jegy azonban nem vehető figyelembe a felsőoktatási intézmények felvételi eljárása során. Magyarból viszont nem kell újraírnia senkinek a vizsgát, mert nincs rá bizonyíték, hogy a tételek eljutottak a diákokhoz.
A tételek kiszivárgásának ügyét a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja, szolgálati titok megsértése miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. Ilyenfajta vétségért akár három évig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

Érvek és ellenérvek

Magyar Bálint sajátos politikai terrortámadásnak minősítette az esetet, melynek kivédésére senki sem lehet felkészülve. A miniszter először nem vetette el lemondásának lehetőségét, pár nappal később azonban elutasította azt. 
„Nincs mese, az elsődleges felelősség ilyenkor a tárca vezetőjét illeti” - erősítette meg lapunk kérdésére számos tanár és oktatási szakember, akik a jelen helyzetre való tekintettel nevük elhallgatását kérték. Még akkor is Magyar a felelős szerintük, ha egyértelműen politikai akcióról volt szó. Márpedig - úgymond - mi más lehetne egy sajtóbotránnyá dagasztott kiszivárogtatási ügy mögött? 
Magyar Bálint fejét akarják, a mi bőrünkért - mondta az egyik diák, aki szerint egyértelmű „kitolás” az akció 100 ezer érettségiző diákkal szemben, a tanárokról nem is beszélve. 
„Az egyik érettségizőm azon kesergett, hogy nagyon sokat készült, s úgy érzi, jól sikerült a vizsgája, de ezek után ki hiszi el neki, hogy nem csalt? - meséli egy pesti magyar tanár. - „A diákjaim napi 6 órát lógnak a neten, a kész házidolgozatokat olvasatlanul töltik le a hálóról. Egy ilyen információ 10 perc alatt végigmegy mindenkin, hogy lehet tehát, hogy ők nem tudtak róla? Mi úgymond liberális iskola vagyunk, lehet, hogy azért?” 
Tény, hogy a Szent Margit Gimnázium igazgatója az elsők között jelezte nyilvánosan: a diákok ideje korán a kezébe nyomták a kidolgozott történelem érettségi feladatokat. Az OM sajtóirodája szerdán úgy tájékoztatta lapunkat, hogy összességében körülbelül 100 helyről érkezett bejelentés a minisztériumhoz arról, hogy a diákok ismerhették a keddi matematika tételeket. Jellegében korábban is előfordult már hasonló visszaélés, csak volumenében nem. Ez akár az Internet diadalaként is felfogható. Mindenesetre arra a kérdésre, miszerint lehet-e egyáltalán a rendszert úgy bebiztosítani, hogy a jövőben az ilyen jelenségek kivédhetők legyenek, a sajtóirodától azt a választ kaptuk, hogy bűncselekmények kivédésére sem a minisztériumnak, sem az OKÉV-nek nincsenek eszközei. A maguk eszközeivel azonban élni fognak, de ez semmiképpen sem az iskoláktól való bizalommegvonás lesz. „Lehetséges - állítják az illetékesek -, hogy a későbbiek során a minisztérium kormányzaton belüli, minisztériumon kívüli segítséget is igénybe vesz a vizsgák biztonsága és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.”

„Ekkora cirkuszra nem számítottunk”

A szimplán politikai indítékok mögött sokan szakmai ellentéteket is látnak, hiszen idén vezették be először a kétszintű érettségit. Ennek megfelelően számos ellenérdekelt csoport akad mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatásban. S ami elgondolkodtató: a megkérdezett szakemberek a pedagógus társadalmat (is) oly mértékben átpolitizáltnak és megosztottnak látják, hogy elképzelhetőnek tartják: akár egy ideológiailag kellőképpen túlfűtött kolléga is képes lehetett ilyen beláthatatlan következményekkel járó tettre ragadtatni magát. 
Abban egyébként mindenki egyetért, hogy a közoktatás reformra szorul, s hogy a Magyar Bálinték által röpke két év alatt bevezetett, általános és középiskolai újítások - többek között a készségfejlesztésre, kommunikációra, szövegértésre, koncentrálás - időszerűek, és cseppet sem új keletűek, már a NAT-ban is visszaköszöntek jó tíz éve. De az új érettségi szisztéma idei bevezetését a pedagógusok túl radikálisnak, felkészítetlennek tartják, és remélik: a rendszert az illetékesek idővel felülvizsgálják. „Csak a kimenetellel törődni, a bemenetel meg nem számít, azért ez súlyos! - mondja egy budai gimnázium magyar tanára. - Általános iskolás korban kellene elkezdeni az ilyen készségek kialakítását, a gyerekek megfelelő felkészítését. Vártuk a cirkuszt, de ilyet azért mégse.”
„Ha most is elhalasztottuk volna a kétszintű érettségi bevezetését, akkor az soha nem történik meg” - summázta a helyzetet érdeklődésünkre egy kormányközeli közoktatási szakértő. Mint elmondta, a koncepciót többpárti egyetértés övezte, az alapjául szolgáló rendeletet ’97-ben alkották meg. Majd a részletes tantárgyi követelményeket Pokorni Zoltán korábbi miniszter dolgoztatta ki, aki mindössze annyit változtatott az elképzelésen, hogy a bevezetését 2004-ről 2005-re tette át. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az érettségik lebonyolításáért közvetlenül felelős intézményt, az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpontot máig a Pokorni Zoltán által kinevezett emberek vezetik. 
Mint már írtuk is, Magyar Bálint oktatási miniszter igyekszik magától elhárítani a felelősséget azzal az indokkal, hogy az „érettségi terrorizmusra” nem lehetett felkészülni, nem a World Trade Center lett rosszul megépítve, hanem nem arra tervezték, hogy repülőgépek landoljanak benne. Hasonlata több ponton is sántít: egyrészt az elmúlt hetekben az új érettségi rendszer vitája kapcsán nem kellett különleges tehetség az esetleges „támadás” várására. Másrészt több száz millió forint közpénzt költöttek a biztonsági rendszerre. Bárkik is felelősök a botrányért, több tízezer - „a felnőttek cinizmusától” még érintetlen - fiatal életét keserítették meg. 
Azt még nem tudni, hogy az egyetemek és főiskolák elfogadják-e az érettségi eredményeit, ugyanis lapzártánk idején még a Magyar Rektori Konferencia nem hozott ebben végleges döntést.