Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársainktól
Házelnök a várólistán

Látványos konfliktusok nélkül, de nagy lendülettel zajlik az „aprómunka” az államfőválasztás tekintetében. Az MSZP elnökségi ülésére készített, Szili Katalin esélyeit „növelő” közvélemény-kutatási adatok meglepően gyorsan nyilvánosságra kerültek. A Fidesz pedig látványos médiaakciókkal igyekszik a saját szimpátiaszavazására felhívni a figyelmet. 


Szili Katalin és Mádl Ferenc. A szocialista politikus a legnépszerűbb jelölt Fotó: Vörös Szilárd

A minisztercserék elvonták a figyelmet a kormánykoalícióban arról, hogy az államfőválasztás kérdése továbbra sem megoldott, hiszen az SZDSZ tartja magát korábbi, az MSZP jelöltjét elutasító álláspontjához. Eközben az ellenzéki pártok is igyekeznek politikai tőkét kovácsolni a köztársaságielnök-választás kérdéséből. A nyolcfős minifrakcióval rendelkező MDF a „mindenki egy ellen” elv alapján egységbe szervezné az SZDSZ-t és a Fideszt, hogy mint rendszerváltók egyeztessenek az anti-MSZP-s jelöltről. Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök azonban négypárti egyeztetést javasolt, aminek tartalma azért kérdéses, mivel az MSZP képviselőinek - a kongresszusi döntés miatt - nincs lehetősége eltérnie a jelöltjüktől. A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas országgyűlési képviselői pedig próbaszavazást tartottak a Parlament folyosóján az Országgyűlés plenáris ülése előtt. 
A szocialista párt korábban élesen Szili Katalin mellett korteskedő politikusai - mint Suchmann Tamás vagy Toller László - meglehetősen visszafogottan nyilatkoznak. A házelnök asszony pedig láthatóan hűteni kívánja a közhangulatot e témában, mivel nem fogott látványos kampányba, hanem mint az Országgyűlés elnöke „normál” meghívásainak tesz eleget. 
Szili Katalin - aki nem állandó meghívott - részt vett az MSZP elnökségének keddi ülésén, ahol a jelölő kongresszus óta először tárgyalt a kialakult helyzetről a szocialisták vezetősége. A résztvevők szerint semmi különös nem történt az ülésen, a találkozó megmaradt protokolláris keretek között. Minden résztvevő „letette a nagyesküt”, hogy Szili Katalint a végsőkig támogatja. (Ugyanis „név nélkül” több szocialista is azt terjesztgette, hogy kedvezőtlen első forduló esetén új kongresszussal változtatnának jelöltet.) Érdekes azonban, hogy az ülésen az elnökségi tagoknak kiosztották a Szonda Ipsos e tárgyban készített közvélemény-kutatását, amely „pillanatok alatt kiszivárgott”. A felmérés egyébként a kisebbik koalíciós pártra nézve kellemetlen adatokat tartalmaz, hiszen kiderül belőle, hogy az SZDSZ-szavazók többsége is Szili-párti. 
Egy feltételezett közvetlen elnökválasztáson 35 százalékot kapott volna a házelnök a múlt héten, 28 százalékra számíthatott volna Mádl Ferenc jelenlegi államfő, és nagy támogatottságot mutattak ki a kongresszuson Szilivel vívó Glatz Ferencnél is; Sólyom László hat, az SZDSZ preferáltja, Gombár Csaba 1 százalékot kapott volna. 
A Szonda Ipsos a potenciális szavazótáborok alapján is elkészített egy preferencialistát. E szerint Szili Katalint az MSZP-hívek majdnem kétharmada támogatja, a liberálisok táborában is Szili a legtámogatottabb. A liberális párt szimpatizánsainak 30 százaléka támogatja a házelnököt, Mádl Ferencnél a mutató 26, Glatz Ferencnél 22 százalékos. Az SZDSZ által javasolt Gombár Csaba az SZDSZ táborban mindössze 8 százalékot ért el. 
A kutatás alapján a közvélemény enyhe többsége (52 százalék) véli úgy, hogy az SZDSZ-nek a kialakult helyzetben támogatnia kell Szili Katalin jelölését, 31 százalék ért egyet az elutasító liberális állásponttal. Utóbbiak főleg a Fidesz szimpatizánsai, az SZDSZ táborában 53-37 a Szilit támogatók és ellenzők aránya. A patthelyzetnek azt a feloldását, hogy Szili lépjen vissza, a közvéleményben többen ellenzik, mint helyeslik. Másnap a Baranya megyei SZDSZ-szervezet nyilvánosságra hozta, hogy az országos vezetés ellenében ők is Szili Katalint támogatják. 
„A meccset azonban nem az öltözőben, hanem a pályán kell megnyerni. Nem a közvélemény-kutatási adatok döntik el, hogy ki lesz az államfő, hanem a képviselők. Még ma sem tudja senki, hogy a parlamentben hogyan szerezzük meg a 380 képviselő többségének támogatását” - fogalmazott egy magát „Szili-kritikusnak” tartó szocialista politikus lapunknak.