Vissza a tartalomjegyzékhez

K. S.
Tanulóvezetők

Rég elmúltak már azok az idők, amikor csak az ATI vagy az MHSZ keretein belül lehetett jogosítványt szerezni. A „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás” korszakában még tiszteletben tartották a tanulóvezetőket, rohanó világunkban viszont szinte mindenki előzgeti őket, akár baleseti helyzet előidézése árán is.


Gépjárművezető-képzés: jó irányban? Fotó: Somorjai L.

Magyarországon 1901-ben adták ki az első gépjárművezetői engedélyt, mely eleinte csak Budapesten volt kötelező. Ha valaki vidéki léte ellenére mégis a fővárosban akart autókázni, akkor a vámhatárnál felült mellé egy rendőr, és bekísérte a Mosonyi utcai rendőrkaszárnyába. Ott szemrevételezték a járművét, kapott egy rendszámtáblát, és a sofőr néhány furfangos kérdés megválaszolása után megkapta a jogosítványát. Az akkor létező mindöszsze négy közúti jelzőtábla jelentésének elsajátítása senkinek sem okozott nagyobb szellemi megterhelést. A vezetés gyakorlati részét mindenki önállóan vagy ismerősei révén sajátította el. Új automobil vásárlásakor a kereskedők megmutatták, hogy mire valók a különféle karok, pedálok és kapcsolók, majd kihajtottak a forgalomba, és félórás gyakorlás után magára hagyták az újdonsült vezetőt.
Autósiskolákból ma jelentős túlkínálat van, amelyek elektronikus és nyomtatott médiában, villanyoszlopokon és szórólapokon egyaránt hirdetve igyekeznek megnyerni a majdani tanulók kegyeit. Beiratkozni legkorábban 16,5 éves kortól lehet, forgalmi vizsga pedig a 17. életévtől tehető le. 
A KRESZ-, műszaki és elsősegély- tanfolyamból, valamint vezetési gyakorlatból álló oktatás ára vidéken olcsóbb, Budapesten 100 ezer forint körül mozog. A legtöbb iskolában részletfizetési kedvezményt is adnak. A tanfolyam árát tovább drágíthatják az esetleges bukások: a tapasztalatok szerint tízből négy tanuló nem felel meg a KRESZ-, a rutin- vagy a forgalmi vizsgán. A KRESZ-vizsgák ma már országosan számítógépek segítségével folynak, az 55 kérdés megválaszolására ugyanennyi perc áll rendelkezésre. A mai plasztikkártya formájú vezetői engedélyek nemcsak kisebbek, hanem praktikusabbak is a régebben kiadottaknál, mivel személyazonosság igazolására is alkalmasak, a külföldi hatóságok is jobban szeretik. A régebbi típusú jogosítványunkat, ha kérjük, vagy ha betelik az orvosi érvényesítés helye, az okmányirodák 4000 forint illeték kifizetése után kicserélik az új formátumúra. Egy „B” kategóriás jogosítvány megszerzéséhez a jelölteknek orvosi vizsgálaton is meg kell felelniük, ami abból áll, hogy a háziorvos a vér- és vizeletlelet, a vérnyomás, valamint a szem ellenőrzése után bólint egyet a fejével. Itt legfeljebb a színtévesztőket tudják kiszűrni, 
a rejtett személyiségtorzulások rendszerint nem derülnek ki. Ilyen vizsgálatokat csak utólag, súlyos vagy halálos kimenetelű közlekedési balesetek okozóival szemben szoktak elrendelni, ahol gyakran beigazolódik, hogy a sofőr pszichésen teljesen alkalmatlan az autóvezetésre. Az oktatási metódus hiányosságai közé sorolható még, hogy akik nyáron szerzik meg a jogosítványukat, azoknak fogalmuk sincs a téli körülmények közötti vezetéstechnikai fogásokról. Sajnos sok-sok ember életébe kerültek már a hazai gépjáművezető-képzésnek ezek a hiányosságai.
Az utóbbi években hazánkban is egyre inkább terjed a vezetéstechnikai továbbképzés. Itt a síkos út szimulálására alkalmas pályákon olyan gyakorlati trükkökre tanítják meg a már jogosítvánnyal rendelkezőket, melyeket a gépjárművezető-képzéskor nem oktatnak, és autodidakta módszerekkel sem sajátíthatók el. Alkalmazásuk esetén az életben azonban valós baleseti helyzeteket lehet kivédeni. 
Svédországban például csak az ilyen tanfolyamokon részt vevők kaphatnak jogosítványt, de egyre több hazai cég is beiskolázza alkalmazottait a vezetéstechnikai centrumokba. Az ok rendkívül ésszerű: így csökkenthetik az esetleges baleset miatti munka- és autókiesést.