Vissza a tartalomjegyzékhez

Major Nóra
A légtér urai

Az első fapados légitársaság, név szerint a Snowflake, lassan két éve, 2003 áprilisában landolt először a Ferihegyi repülőtéren. Az első „diszkont” fecskét hamarosan hét másik is követte, így az elmúlt évben közel 15 százalékos piaci részesedésre tudtak szert tenni a hazai légi forgalomban. A kevésbé pejoratív megfogalmazásban csak „diszkont légitársaságoknak” nevezett cégek 2010-re a 35 százalékos részesedés elérését tűzték a zászlajukra, ami - testvérek között is - évi 4 millió utast jelent majd a számukra. Ez pedig nem elenyésző szám, ha azt vesszük, hogy Ferihegy tavalyi teljes forgalma „mindössze” 6,5 millió utas volt. És hogy miként érinti ez majd a magyar utazóközönség pénztárcáját? Többek között erre is választ adott a KPMG legújabb magyarországi kutatása.


A Heathrow nemzetközi repülőtér. Gépdömping mindenhol Fotó: Reuters

Ki ne emlékezne a fapadosok tavalyi debütációjára, amikor egy, később ezer forintért lehetett repülőjegyeket vásárolni? A SkyEurope, majd a magyar tulajdonú Wizz Air olyan utazórétegeket vonzott a hihetetlenül alacsony árakkal a repterekre, akik addig nem engedhették meg maguknak a repülés luxusát. A rendkívüli jegyakciók azóta is előfordulnak, és újabb diszkont cégek színre lépésének, illetve a Malév rugalmas üzletpolitikájának köszönhetően ma már sokak számára elérhető közelségbe került a repülés élménye.
A 2001-2002-es „mélyrepülés” után ismét „felszálló ágban” van a magyar légi közlekedés: a Ferihegyi repülőtér tavaly - Bécs és Prága után - a harmadik légikikötőnek bizonyult. A repülőterünk Top10 légitársasága közül pedig már 5 a fapadosok közül került ki. A diszkont légitársaságok (angolul LCA, vagyis Low Cost Airlines) az elmúlt években alapjaiban rendezték át a magyar légi közlekedést. Az Egyesült Államokban már közel 30 éve tart ez a folyamat, Nyugat- és Kelet-Közép-Európában azonban csak néhány éve érkezett el a „rendszerváltás”. 
A repülőtársaságok vezetői egyöntetűen vallják, hogy ennél több légitársaság már nem rúghat labdába a hazai pályán. A lehetséges konszolidáció rémképe pedig arra kényszeríti a hagyományos légitársaságokat, köztük legfőképpen a Malévot, hogy árstratégiájában a fapadosok diktálta ütemhez igazodjon, továbbá hogy egyszerűsítse a szolgáltatásait, és hogy végső soron teljesen újrafogalmazza az üzleti stratégiáját. Néhány nagyobb nemzetközi társaság már el is indult ezen az úton: a British Airways és a Lufthansa prémium szolgáltatásokat kínál a „business class” utazóinak, a SAS három utazóosztályt hozott létre, az ír Aer Lingus pedig törölte a business-osztályt, és csak turistaosztályt üzemeltet a járatain.
A magyar utazók többsége egyértelműen az olcsó jegy miatt választja a fapadosokat, másodsorban pedig a rugalmas menetrend vonzása befolyásolja a döntéseiket - derült ki az említett kutatásból. Nem elhanyagolható arányú viszont az az indok sem, hogy sokszor csak a fapados járatok érintik a kívánt desztinációt. Néhány, diszkont társaságot választó üzletember pedig azzal indokolta a döntését, hogy egyre több üzleti partnere található olyan reptér közelében, amelyet csak a fapadosok használnak. A nagyvállalatok döntő többsége azonban még mindig a hagyományos járatokat részesíti előnyben. A cégvezetők esetében ugyanis még mindig a preferencialista élén szerepel a rugalmas helyfoglalás, az elkülönített üzleti váró és a színvonalas fedélzeti ellátás.
Várható, hogy a jövőben megerősödnek a stratégiai partnerkapcsolatok a légitársaságok és a szállodák, illetve a helyi taxitársaságok között. Már ma sem ritka, hogy egy online jegyrendelés során rögtön át is irányítják az ügyfelet egy helyi szálloda honlapjára, ahol kedvezményesen foglalhat magának szállást is. Hasonlóan gyors elterjedést jósolnak a „fly and bus” típusú szolgáltatásoknak is, amely a légi és a közúti közlekedést ötvözi egy utazáson belül. Az olcsón utazók ugyanis nem feltétlenül „diszkontutazók”, hiszen sokan a repülőjegyen megtakarított összeget más turisztikai szolgáltatásokra, például drágább hotelekre költik. A KPMG felmérése is arra figyelmeztet, hogy a jövőben a szállodaiparnak is jobban kell figyelnie a fapados utasokra, hogy ennek a dinamikusan növekvő szegmensnek az igényeihez szabják a kínálatukat. Mivel a diszkont légitársaságok rendszerint a másodlagos reptereket részesítik előnyben, nagy esélye van annak, hogy pár éven belül a hazai sármelléki repülőtéren is megjelennek majd a fapados járatok, jótékony hatást gyakorolva ezzel a hévízi és Balaton közeli szállodák bevételeire.