Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Nem volt célunk a zavarkeltés

- Elnök úr, mi a valós értéke az agrárdemonstráción született megállapodásnak?
- Olyan győzelemnek tartom, amely az eddigi hivatali hibákat nyilvánosságra hozta, és ezek orvoslására közös megoldási módot talált a két fél. A megállapodásban rögzítettük, hogy az eddigi hibákat hogyan küszöböli ki a minisztérium, hogy a gazdák ne szenvedjenek veszteséget, és ne csökkenjen a versenyképességük. 


Jakab István, Gyurcsány Ferenc és Németh Imre. Szabad a gazda Fotó: MTI

- Mennyi ideig tarthat a nehezen kialkudott agrárbéke?
- Én ezt nem tekintem agrárbékének, hiszen háború eddig sem volt. Békét háború után kötnek. Kompromisszumos alku született a csődhelyzetben lévő agrárgazdaság szereplői és a csődhelyzetet részben előidéző kormányzat között. 
- Milyen időintervallumban gondolkodik, mikorra várható a következő tüntetés?
- Amikor a kormány nem teljesíti azt, amit vállalt. 
- A kialakult helyzetért egyértelműen csak a Gyurcsány-kormányt terheli a felelősség, vagy korábbi kormányokat is?
- Nemcsak a demokratikus kormányokra gondolok, hanem a probléma megértéséhez sokkal előrébb kell menni a történelemben, mert az a struktúra, ami jelenleg működik, nagyobbrészt a kormányváltás előtt alakult ki. A másik része viszont utána. Mindkét struktúra - a kádárista és a rendszerváltás utáni - működésképtelen az unióban. Az első azért, mert nem volt hajlandó érdemi átalakításokra, a rendszerváltás után kialakult struktúra pedig az egyes kormányok rossz hozzáállása miatt nem tudott „letisztulni”, átláthatóan létrejönni és működőképessé válni. A régi típusú szövetkezetek, állami gazdaságok, amelyekből részvénytársaságok lettek, nem voltak hajlandók érdemi belső struktúraváltásra, az újak - például a kis- és középgazdák - pedig nem tudták megteremteni azt a modern szövetkezeti rendszert, amelyik az uniós viszonyok között is működőképes. Okokat hosszan lehetne sorolni. Talán a legfontosabb a pénzhiány. Egy gazdának nyilván az volt a legfontosabb, hogy elegendő termőföldje és gépe legyen a gazdálkodáshoz, rendelkezzen tárolókapacitással, és nem azzal foglalkozott, hogy uniós mintára a saját szövetkezeti rendszerét kialakítsa. Emiatt azonban a piacon nem volt versenyképes.
A kormányok mindegyike a rendszerváltás óta „a nagy integrátorokra” alapozta a gazdálkodás szervezését, és nem segítette az önálló paraszti egzisztenciák hiteles összefogását. Az Orbán-kormány alatt volt másfél év, amikor a családi gazdaságok kialakítását és versenyképességének javítását célul tűzték ki. 
Amikor tavaly a nagy gabonatermés kapcsán felvetődött, hogy miként is lehetne segíteni a kis egzisztenciákon, kiderült, hogy nem lehet, mert mire már segíteni lehetett volna, a nagytőkés csoportok, a „nagy integrátorok”, a termelőktől fillérekért felvásárolták a gabonát, és azokban a raktárakban helyezték el, amelyeket kedvezményes hitellel létesítettek mint integrátorok. Tehát a profit tőkéscsoportok kezébe kerül. 
- Szakmai vitának indult a gazdatüntetés, mégis erős politikai felhangok kísérték ez alatt a három hét alatt a demonstrációt. Azáltal, hogy Budapestre mentek, egy szélsőjobboldali slepp valóságosan megszállta az Önök tüntetését, azt a látszatot keltve, hogy a magyar gazdák alapvetően politikailag jobboldali beállítottságúak volnának.
- A magyar gazda alapvetően konzervatív beállítottságú, de nem sorolnám egyik oldalhoz sem. A paraszti életforma jellegzetes, nehéz és felelősségteljes, de egyfajta szabadságot ad az embernek. Ezt csak az érti meg, aki ezt az életformát élte vagy éli. A demonstrációval szakmai érdekeket képviseltünk és nem politikait. 
Nem mi szakítottuk meg politikai indokok alapján kétszer a tárgyalásokat, nem mi voltunk azok, akik sértegettük a másik felet, nem mi kaptunk hisztérikus rohamokat, hanem egyes kormánytagok. 
- Bírálói azt állították, hogy folyamatosan kapcsolatban volt a Fidesz egyes vezetőivel.
- Szemenszedett hazugság. Felajánlottam, hogy listázzák ki a telefonom hívásait, nyilvánosságra hozom, hogy kivel beszéltem. Azt gondolom, ennél komolyabb gesztus nem kell arra nézve, hogy itt alaptalanul vádolnak egyesek azért, hogy a saját politikai pecsenyéjüket sütögessék.
- Radikális jobboldaliak, így például Csurka István is megjelent a téren. Hogyan vélekedett Ön erről?
- A legmélyebben fel voltam háborodva, mert mi gazdanagygyűlést hirdettünk, nem nagygyűlést a pártzászlók alatt felvonuló politikusok számára. Előre megkértünk mindenkit, hogy mindenféle pártzászlót és önkényuralmi jelképet azonnal vegyenek le, mert ez gazdaügy. Ez a magyar gazdák és azon magyar polgárok ügye, akik felelősen gondolkodnak a magyar vidék sorsáért. 
- A demonstráció elérte a célját, végérvényesen megváltozott valami az agráriumban?
- Többszörösen elérte a célját. A megállapodás aláírása óta egy olyan erős gazdaösszefogás jött létre, amely a magyar agrártörténelemben régen volt. Ezt az a kormány érte el, amelyik minden eszközzel megpróbálta a gazdákat ellehetetleníteni - akár meg is köszönhetnénk nekik. 
- Mindenki számára meglepő volt a vasárnapi megegyezés híre, mi volt a háttérben? 
- Nem csak én, a gazdák sem akartak Csurka Istvánnal és más politikusokkal ünnepelni Budapesten. Ez gazdaügy volt, és nem akartunk a szélsőjobboldali politikával keveredni. Ilyen egyszerű volt a megoldás. Nem volt célunk a zavarkeltés.