Vissza a tartalomjegyzékhez


Kizökkent világ

Az amerikai űrkutatási hivatal nyilvánosságra hozta a szumátrai földrengés bolygónk egészére gyakorolt hatásait. A rengés befolyásolta a Föld forgását, s így csökkentette az adott földi nap hosszúságát is. Kissé megváltozott bolygónk alakja, és néhány centiméterrel keletebbre tolódott az Északi-sark is.


December 26. óta kicsit gyorsabban forog a Föld Fotó: Reuters

A szumátrai földrengésnek a Föld forgására gyakorolt hatásról a NASA Goddard Űrrepülési Központjának munkatársai nyilatkoztak a űrkutatási honlapnak. 
Minden egyes földrengés módosít kissé a Föld forgásán, csakhogy ezek általában nem mutathatók ki a műszerekkel - szögezték le a kutatók. Bolygónk gravitációs mezője és a nap hosszúsága szintén változik ilyenkor. (Egy földi nap hossza attól függ, mennyi idő alatt fordul meg a tengelye körül planétánk.) A mostani földrengés hatására egy földi nap 2,68 mikroszekundummal lett rövidebb. 
A földrengés hatása ahhoz hasonlítható, amikor egy műkorcsolyázó pörgés közben kinyújtott kezeit behúzza, ilyenkor felgyorsul a forgása, s természetesen rövidebb idő szükséges egy teljes pördülethez. 
A NASA kutatói kimutatták azt is, hogy az Északi-sarkot például 2,5 centiméterrel tolta el a földrengés, méghozzá a keleti hosszúság 145 fokának irányába. Ez a kelet felé való eltolódás egy hosszabb távú szeizmikus folyamat részét is képezi, amelyet már régóta figyelnek a kutatók. 
Az iszonyatos erejű cunamit kiváltó földrengés módosította a Föld alakját is: kicsit „formásabbá” tette geoid alakú bolygónkat. Közismert, hogy a Föld nem tökéletesen gömbalakú, „felül” kicsit laposabb, benyomódottabb, középen, az Egyenlítő táján viszont jókora kitüremkedés van rajta. Nos, ezt a geoid formát hozta most közelebb a „tökéleteshez” a földrengés, vagyis kevésbé nyomódnak be a sarkvidékek egy képzeletbeli gömbhöz képest. Ez a módosulás egyébként a 10 milliárdod részegységekben mérhető, tehát tényleg csak műszerekkel érzékelhető. 
A szumátrai földrengés hatásait összességében azonban még műszerekkel is nehéz kimutatni, a következmények azonban kiszámíthatóak. A hatások közül leginkább az Északi-sark eltolódása érzékelhető majd műszaki és tudományos eszközökkel. 
A december 26-ai óriási földrengést a szeizmológusok azzal magyarázzák, hogy az indiai és a burmai kéreglemezek összeütköztek egymással. Az indiai lemez becsúszott a burmai alá, s ez okozta a hatalmas mozgásokat, s ennek következtében indult be a pusztító cunami. (National Geographic Online)