Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
Sokan vannak, de épp elegen

„Soha ennyi államtitkár, helyettes államtitkár, miniszterelnöki tanácsadó, miniszteri biztos nem dolgozott a kormányzatban a rendszerváltás óta, mint most. A legtöbb esetben a pozíciók szétosztásával támogatást vásárol a miniszterelnök” - állítja Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Gyurcsány Ferencnek erre az a válasza, hogy azt ígérte: olcsóbb lesz a közigazgatás, és nem azt, hogy kevesebb államtitkár lesz. Mindenesetre ezzel elismerte, hogy egyre több a „fontos ember” a kormányzatban. Egy kormány közeli forrásunk úgy érvelt: „Valóban nincsenek kevesen a különböző pozícióban levő személyek, de sokan sincsenek. Úgy lehetne fogalmazni: éppen elegen vannak.” 

A rendszerváltás óta kormányzati ciklusról ciklusra emelkedett az államtitkári és helyettes államtitkári juttatásban részesülő személyek száma. Az Antall-kabinet hivatalba lépése idején alig több mint ötven fő volt jogosult a közigazgatás legmagasabb rangú tisztségviselőit megillető járandóságokra, már az Orbán-érában is jóval magasabb volt ennél ez a kör, de a Medgyessy-kormány minden elődjénél többnek, majd’ 150 személynek biztosította ezt a juttatást. Répássy Róbert szerint a Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta ez a szám 5-10 fővel bővült, ami szerinte azért aggályos, mert eközben ezres nagyságrendű elbocsátásokat terveznek a közigazgatásban. „Vizet prédikálnak, és bort isznak” - tette hozzá. 
Gyurcsány éppen Répássy kérdésére a parlamentben úgy védekezett: amikor az Orbán-kormány 1998-ban átvette a kormányzást, a GDP 7,4 százalékát fordították az állam működési kiadásaira; négy évvel később már 8,5 százalékát. A jelenlegi kormány 2005-ben 7 százalék alá „megy” ezzel a mutatóval, azaz valóban olcsóbban működik majd az állam. „Egy dolog viszont biztos, például az én kabinetemben nem foglalkoztatjuk a futóedzőmet, ha tudja, hogy mire gondolok” - szúrt vissza a miniszterelnök a Fideszből érkező bírálatra, utalva arra, hogy sajtóhírek szerint Orbán Viktor egykori stábjának tagja volt a csapata futballedzője is.
Pulay Gyula, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tájékoztatása szerint jelenleg 27 politikai államtitkárral, 15 közigazgatási államtitkárral és 4 címzetes államtitkárral „rendelkeznek”. Pulay Gyula lapunknak elmondta, nincs kimutatásuk arról, hogy kevesebb vagy több államtitkárt foglalkoztatnak, mint a korábbi kormányok.
A legtöbb politikai államtitkár, szám szerint tíz, a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozik, pedig a kancellária többször is átesett „karcsúsításon”. A MeH jelenlegi politikai államtitkárai: Veress János, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Baja Ferenc, Gál J. Zoltán korábbi kormányszóvivő, Horn Gábor, aki a koalíció koordinációjáért felel, Nagy Sándor, Pál Béla, Szabó Vilmos, Tóth András, aki a titkosszolgálatokat felügyeli, és Veress József, valamint Suchman Tamás egykori privatizációs miniszter. 
A Gyurcsány-kormány újdonsága, hogy úgynevezett miniszterelnöki tanácsadó testületek alakulnak. A testület tagjai egyrészt politikusok, másrészt szakértelmiségiek, akik ezért a tevékenységért nem részesülnek javadalmazásban, legfeljebb a költségeiket - például vidékről Budapestre való utazásukat - állhatja a költségvetés.
Egy kormány közeli forrásunk a testületek létrehozását Medgyessy Péter bukásának körülményeivel magyarázta. Szerinte Medgyessy súlyos hibát követett el azzal, hogy a politikai stratégiaalkotásból kihagyta a kormánypárti frakciókat. A testületek tagjai között ezért ott találhatóak szocialista és szabaddemokrata országgyűlési frakciók reprezentánsai, mint például Burány Sándor és Toller László, Eörsi Mátyás és Béki Gabriella. A testületek „másik fele” a továbbiakban szakértelmiségiekből verbuválódik, akik egy-egy szakterület aktuális újdonságait, kutatási eredményeit és szakmai „trendjeit” képesek a miniszterelnök számára közvetíteni, emellett egy-egy probléma megoldásában - mint például az iraki részvételben - ötletet adni. 
Megfigyelhető, hogy Gyurcsány a testületek vezetőinek kiválasztásakor nemcsak támogatóira, mint például a „királycsináló” Toller Lászlóra, hanem kritikusaira is gondolt. Több, korábban a Gyurcsány-Hiller politikai vonalat bíráló szocialista politikus is „sarzsihoz” jutott az említett testületekben. Például az a Jánosi György lett a társadalompolitikai tanácsadó testület elnöke, aki Gyurcsány Ferenc ellen szólalt fel a miniszterelnök-jelölő gyűlésen, és a legutóbbi tisztújító kongresszuson arra intett: „Ha bárki Orbán-szerű vezért akar, az könnyen Fidesz-szerű pártot csinálhat az MSZP-ből.” Éppen ennek a testületnek válhat tagjává az a Gazsó Ferenc szociológus professzor, aki korábban a Hiller István által kidolgozott programot nemes egyszerűséggel „papírtigrisnek” minősítette. Emlékezetes, hogy éppen Hiller programjára épül a kormányprogram. Ugyancsak érdekes, hogy a vidékpolitikai testület vezetésére a reformkörös Géczi József lett felkérve, hiszen az elmúlt hónapokban az úgynevezett reformkörösök rendezvényein számos kritika hangzott el az SZDSZ-szel és a menedzser típusú szocialista politikusokkal szemben, „akik részvénytársaságnak tekintik az MSZP-t”.
Forrásaink szerint ezzel az ellenfeleit is „becsatornázó” döntésével Gyurcsány Ferenc intézményes lehetőséget teremtett a koalíción belüli feszültségek levezetésére, hiszen a kritikusok lehetőséget kapnak arra, hogy véleményüket „házon belül” elmondhassák, ilyen helyzetben pedig nem szép a nyilvánosság elé vinni a „kritikákat”.