Vissza a tartalomjegyzékhez

Lukács András
Egy kijelentés miatt csúszik a bejelentés

Meghátrálásra kényszerült szerdán Jose Manuel Barroso, az Európai Unió Bizottságának kijelölt elnöke, aki a végső szavazás előtt „időt kért” az Európai Parlamenttől, hogy bizottsága összetételében a többség által támogatott cseréket hajtson végre. Barroso azt követően döntött az „óra megállítása” mellett, hogy tárgyalt Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) 200 képviselőt tömörítő szocialista frakciójának vezetőjével. 


Rocco Buttiglione és Jose Manuel Barroso az Európai Parlamentben. A búcsú pillanata Fotó: Reuters

Szocialista számítások szerint mintegy 362 képviselő utasította volna el a bizottságot jelenlegi összetételében, szemben a szükséges 345 támogató szavazattal. Barroso bejelentése hatalmas tapsot aratott az EP-képviselők körében, akik a Jacques Santer-féle bizottság bukása után most újra érezhették, hogy „velük az erő”. Azzal ugyanis, hogy az Európai Parlament elérte a szavazás elhalasztását, sikerült kibővítenie eddigi hatáskörét. Az Európai Bizottság megszavazása ugyanis mindeddig automatikus folyamatnak számított, a bizottság ilyen jellegű elutasítása példa nélküli.
A jelöltek körüli huzavona azt követően robbant ki, hogy az EP szocialista, zöld és liberális képviselői megtámadták az olasz biztosjelöltet a homoszexualitásról tett kijelentése miatt. Az igazságügyi biztosi posztra jelölt Rocco Buttiglione azzal váltotta ki a szocialista, zöld és liberális frakciók haragját, hogy a homoszexualitást - konzervatív politikustól nem meglepő módon - bűnnek nevezte. Az olasz politikus, aki Silvio Berlusconi kormányában európa-ügyi miniszter, őskonzervatívvá vált a baloldali képviselők szemében, akiknek számára, úgy tűnik, szent dogma, hogy a homoszexualitásról vagy jót, vagy semmit. 
A Buttiglione jelölését ért heves kritikát presztízsveszteségként élte meg a néppárti frakció, amely a viszonosság elve alapján alaposan megizzasztotta a szocialisták energiaügyi jelöltjét, Kovács Lászlót. Bár úgy tűnik, hogy Buttiglionénak mennie kell, mivel az olasz lapok - a La Stampa és a Corriere della Sera - híradásai szerint már Silvio Berlusconi sem ragaszkodik a kinevezéséhez, sőt állítólag arra kérte, hogy „tegyen nemes gesztust” a válság elkerülése érdekében, ez Kovács László helyzetén nem segít. A néppárti képviselők ugyanis szemmel láthatóan fenik a fogukat, hogy megszabaduljanak a magyar jelölttől. Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint Barrosónak mindazoknak a jelölteknek a cseréjét meg kell gondolnia, akikkel problémák voltak, így a magyar jelöltét is, akit név szerint is megemlített. A helyzet kulcsa a továbbiakban az EP - amely tekintettel szűk mozgásterére, egy elhúzódó politikai konfliktusból nem biztos, hogy nyertesként kerül ki - illetve a tagország kormányainak kezében van, ők döntenek ugyanis a biztosjelöltek személyéről. 
Előzetes hírek szerint az olasz kormány a maga részéről elejét akarja venni a további konfliktusoknak, és Rocco Buttiglione helyett a jelenlegi olasz biztost, Mario Montit, vagy a jelenlegi olasz külügyminisztert, Franco Frattinit fogja jelölni a bizottságba. Kovács László jelöltségéről elvileg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dönt, de ebbe minden bizonnyal Jose Manuel Barrosónak is lesz beleszólása, aki nyilvánvalóan el akarja kerülni azt, hogy az EP leszavazza bizottságát, amelynek november 1-jével kellett volna elkezdenie munkáját. Az új bizottság megalakulásáig a Romano Prodi-féle bizottság marad hatalmon ügyvivőként.