Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Népszavazás innen és a határon túlról

Nem kizárt, hogy akkor is változatlanul hagyhatja az állampolgársági törvényt a magyar parlament, ha a népszavazáson összegyűlik az érvényességhez szükséges kétmillió igen. De valószínűbbnek látszik az érvénytelenség - így minden maradhat a régiben. 

A magyar parlamenti pártok eltérően viszonyulnak a kettős állampolgárság ügyéhez. Az MDF és a Fidesz a népszavazás kiírása mellett azt is támogatja, hogy azon a többség igennel szavazzon. Az SZDSZ álláspontja szerint az országgyűlésnek kötelessége a népszavazás kiírása, azonban a szabad demokraták nem értenek egyet a határon túliaknak adandó kettős állampolgársággal. Az MSZP álláspontja nem egyértelmű, szerintük ez politikai jellegű kérdés, amelyet nem az országgyűlésben kell megvitatni (jó kérdés azonban, hogy hol máshol…). 
A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy alacsony részvétel mellett a népszavazás érvénytelen lesz, bár a szavazók körében a kérdés nagyarányú támogatottságot élvez majd. Magasabb részvételi arány melletti, eredményes népszavazás esetén két lehetőség van. Amennyiben a választópolgárok támogatják a kezdeményezést, a parlamentnek még mindig igen tág mozgástere lesz a szabályozás mikéntjének eldöntésére, elsősorban a kérdés megfogalmazásából fakadóan. További lehetőség, hogy eredményes népszavazáson a magyarországi szavazópolgárok elutasítják a határon túliak kedvezményes eljárás útján történő kettős állampolgársághoz juttatását. Ennek oka lehet, hogy a magyarországiak többsége nem ismeri érdemben a határon túliak problémáit, ezért véleményét sztereotípiákra alapozott közhelyek formálják.
Magyarországon az öregedő népesség, az inaktívak számának növekedése egyre komolyabb problémákat okoz. Hablicsek László, a igazgatóhelyettese lapunknak elmondta: a válság enyhítéséhez Magyarország „demográfiai tartalékát” főleg a határon túli magyarok jelenthetik a jövőben. Az elöregedés folyamata a szakember szerint megállíthatatlan, a letelepülőkkel csak lassítani lehet a jövőben. A népesedési kormánybizottság szerint a betelepülőknek évi tizenkétezerrel kellene felülmúlniuk a kitelepülők számát. Jelenleg azonban ötezer körüli honosítási-visszahonosítási kérelem érkezik csupán.
Ezzel viszont szöges ellentétben áll a határon túli magyarok érdeke, akik a szülőföldön való boldogulást tartják elsőrendű fontosságúnak. Egyes vélemények szerint az állampolgárságtól így megfosztott határon túli magyarság joggal érezheti majd úgy, hogy sorsára hagyták. Ez hosszú távon is megronthatja a magyar-magyar viszonyt, a következményeket ismét a kisebbségben élők fogják megszenvedni.