Vissza a tartalomjegyzékhez

Arató Nóra
Mi van a felszín alatt?

Nehéz szülésnek tűnik Budapesten a 4-es metró felépítése. A még el sem kezdett munkálatoknak máris botrányos-zavaros múltjuk van, és most, amikor végre úgy tűnt, a nyár folyamán elindulhat az építkezés, egy újabb bírósági beadvány elodázta a pályázatok kiírásának időpontját. Az ellenzék mindebben a városvezetés alkalmatlanságának bizonyítékát látja, a kormánykoalíció képviselői szerint azonban egyszerűen a civil szervezetek újabb akadékoskodásáról van szó. 

A 4-es metró beruházásának „előélete” közel három évtizedre tekint vissza, és ahogy telnek-múlnak az évek, a tényleges építkezés elkezdése egyre sürgetőbbé válik. A perekkel és pártharcokkal tarkított események 1998 novemberében kezdtek sűrűsödni, amikor az Orbán-kormány bejelentette, hogy nem kíván részt venni a metróépítésben. 
A Medgyessy-kormány és a főváros között 2002-ben indultak újra a tárgyalások, és a kormány tavaly decemberben írta alá azt a megállapodást, melyben vállalja, hogy a fővárossal közösen megépíti az új metróvonalat. 2003. július 23-án az Országgyűlés elfogadta a metrótörvényt, idén január végén létrejött a finanszírozásáról szóló szerződés, május végén pedig abban egyezett meg a miniszterelnök és a főpolgármester, hogy az eredeti megállapodásban alkalmazott feltételekkel, a tervezettnél hosszabb nyomvonalon épülhet meg a metró. 
Nyár elején még úgy tűnt, a „zöld” metró ügye minden területen zöld utat kapott. A 4-es metró beruházását egyik legfőbb céljául kitűző városvezetés azonban nem számolt olyan különféle érdekcsoportok váratlan támadásaival, mint a Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége, akik bíróságon támadták meg a beruházás környezetvédelmi és vasúthatósági engedélyét is. Habár június végén a Fővárosi Bíróság a környezetvédelmi engedély megsemmisítésére irányuló civil keresetet elutasította, a vasútvonal létesítési engedélyével kapcsolatos bírósági eljárás még mindig folyamatban van, addig pedig nem lehet kiírni az alagútépítésre vonatkozó pályázatokat.
Lakos Imre, a városüzemeltetési bizottság elnöke, SZDSZ-es önkormányzati képviselő lapunknak elmondta, hogy a metróépítés amellett, hogy a fővárosi tömegközlekedés fejlesztésének elengedhetetlen része, egy nagyon súlyos politikai üggyé is vált. A Fidesz-kormány időszakában minden józan érven felül csak politikai ügynek tekintették, és gátolták a beruházást, de a civil szervezetek között is nagyon sokan politikai szerepet vállaltak ebben az ügyben. Lakos szerint a jelenlegi peres állapot is messze túlmegy már a racionalitáson. Ez a késlekedés elsősorban Budapestnek okoz kárt (havi egymilliárd forintos veszteséget termel), másrészt a főváros lakosságának hátrányos, hiszen az új metróvonal nélkül a közlekedés nem megoldható. 
A politikus hangsúlyozta: a koalíciós pártok ebben az ügyben végig következetes magatartást tanúsítottak.
Szálka Miklós, az előbb említett bizottság fideszes alelnöke elsősorban Demszky Gábort teszi felelőssé a beruházás késlekedése miatt. Szerinte a főpolgármester nem tudott egy olyan projektet, irányítást létrehozni, ami képes ezekkel a feladatokkal megbirkózni, hanem amióta hatalmon van, mindenkivel konfrontál az éppen hatalmon levő miniszterelnököktől kezdve a kerületi polgármestereken át a civilekig. Szálka elmondta, hogy a civil mozgalmak azt szerették volna, hogy fogadja őket a polgármester, és megbeszélje velük az őket foglalkoztató problémákat, de „Demszky Gábor a város felett lebeg, és ezekkel az ügyekkel abszolút nem foglalkozik”. Az ellenzéki politikus a beruházás sikertelenségének másik okát a főpolgármester konszenzusképtelenségében látja. Az Orbán-kormány idején mind a finanszírozással, mind a nyomvonallal kapcsolatban volt a Fidesznek ellenvetése, ezzel szemben a városvezetés egy idejétmúlt metrónyomvonalhoz ragaszkodik ahelyett, hogy konszenzusra törekedett volna. 
A képviselő úgy látta: a Fidesz tesz erőfeszítéseket az ügy előrehaladása érdekében, például ő maga is terjesztett be egy módosító javaslatot 1998-ban, és azóta is igyekeznek konstruktívan részt venni ebben a kérdésben, de a városvezetés javaslataikat egytől egyig elutasítja. A Fidesz változatlanul úgy érzi, hogy erre a metróra nagyon nagy szüksége van a városban élőknek, de a hatalmon levők az ellenzékkel nem tárgyalnak, diktatórikus módszerrel vezetik a várost. A fideszes képviselő még megjegyezte: ha a világkiállítást nem mondják le, a metróépítés végbement volna. „Most derül ki, hogy ami rágalmakat szórtak az előző kormányra, az mind hazugság. Az emberekben az a vélemény alakul ki, hogy csak dumáltak, de amikor az országot és a várost is ők vezetik, akkor se megy előre ez az egész dolog. Tehát most látszik az, hogy egy politikusnak is igazat kell mondani” - tette hozzá Szálka.
Gy. Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint a késlekedés „egyértelműen az Orbán-kormány sara”, mivel a fővárossal szemben folytatott politikájuk része volt a metróépítés megvalósulásának akadályozása. A Medgyessy-kormány minden tőle telhetőt megtett, hogy az új metróvonal megépülhessen, még törvényt is hozott, hogy a megállapodásokat ne lehessen többé kikezdeni. 
A képviselő asszony hangsúlyozta, hogy a beruházás az érdekcsoportok - egyébként teljesen jogszerű - tiltakozása miatt késlekedik, nem pedig a kormánykoalíció bármiféle mulasztása miatt. Mint elmondta, megvannak a környezetvédelmi és a hatósági engedélyek is, hiszen a leginkább környezetbarát közlekedési mód levinni a tömegközlekedést a föld alá, és reményét fejezte ki, hogy a civil szervezetek is minél hamarabb megértik, hogy ez az egész az ő érdekükben, értük történik.