Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Kormány és nép

Bár Kövér László, a Fidesz-MPSZ választmányi elnöke ritkábban mond botrányosat, mint ahányszor abból a baloldali sajtó országos ügyet fabrikál, ezúttal mégis valami érdekesnek mondható akadt horogra. Mondatai utóélete egészen a nemzettudat és a kormányhűség összeférhetőségének kérdésköréig kalauzolta a témát figyelemmel kísérőket.

A Vasárnapi Hírek című hetilap jótékony homályba rejtett forrásokra hivatkozva szivárogtatta ki Kövér Lászlónak az Információs Hivatal (IH) zártkörű vezetői értekezletén bizottsági elnöki minőségében elmondott szavait. Mint írják, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke vezető hírszerző tisztek előtt fejtette ki, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők elsősorban nemzetük iránti lojalitásra kötelesek, és csak utána vehetik figyelembe a mindenkori kormány szempontjait. Ezenfelül a jelenlegi kabinet által nemrég a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és az IH élén végrehajtott vezércserékre utalva megjegyezte, hogy kormányra kerülésük esetén ők sem ígérhetnek semmi biztosat a vezető beosztásban tevékenykedőknek. Miután a Népszava „rárepült” Kövér kijelentéseire, a politikus a Magyar Nemzet hasábjain védte magát, mások szerint súlyosbította helyzetét. Kövér hiányolta a parlament ellenőrző szerepét a szolgálatok vonatkozásában, és - állítása szerint - ezen okfejtés végén tért ki arra is, hogy nehéz helyzetben vannak a hírszerzők és ügynökök, amikor olyan elvárással találják magukat szembe, amelynek értelmében például nem szabad észrevenniük, hogy „Ukrajnában a szervezett bűnözéssel összeérő magyar politikai csoportot támogatnak a hazai kormányzati körök”. 
Demeter Ervin fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere szerint határozott és karakteres véleményt formáló előadás hangzott el a bizottsági elnök szájából a parlament ellenőrző szerepéről. „Azon az előadáson, ahol én jártam, a nemzet és a kormány nem voltak szembeállítva” - állítja Demeter, utalva arra is, hogy a főigazgató-cserékkel kapcsolatban is csak annyit említett kollégája, hogy amiként ennek a kormánynak szíve joga ezt megtenni, úgy az elkövetkezendő Fidesz-kormánynak is az lesz. Ami pedig az ukrán maffia kormányzati támogatását illeti, Demeter szerint csupán a hírszerzés profiljába vágó témával példálózott Kövér László. 
A hír dagadtával egyre inkább arra terelődött a figyelem, hogy szembeállítható-e akár a közhivatalok szintjén is a kormány és a nemzet. Ugyanis ha igen, akkor Kövér szavai azt jelentik, hogy a jelenlegi kabinet nemzete ellen tevékenykedik. 
Tőkéczki László történész-politológus szerint ez akkor lehet valós felvetés, amikor egy kormányzat nem a nemzeti érdekvédelem szolgálatában áll. Ilyenkor egy állami tisztviselőnek elsődleges dolga a nép szolgálata szemben azzal a kormánnyal, amelyik - a történész értelmezésében például a mostani - elsősorban bizonyos befektetői csoportok elismerését akarja megszerezni. „Ennek a kormánynak nincs nemzeti politikája, ezért nem szólhat érdemben hozzá a nemzeti közösséget érintő kérdésekhez” - vallja Tőkéczki, hozzátéve, hogy már a kiindulási alapjuk is hibás, mivel számukra a hazafiság hosszú ideig arról szólt, hogy mennyire szereti az ember a Szovjetuniót, most pedig arról, hogy mennyire szeretjük az Egyesült Államokat és az uniót. 
Lakner Zoltán politológus megjegyezte, hogy a Fidesz politikusai vagy őszintén, vagy tudatos eszközként használva retorikájukban a mostani kormány alkalmasságát múltjukra és szocializációjukra hivatkozva kérdőjelezik meg, melynél fogva ők eleve alkalmatlanok a nemzeti érdekek képviseletére. Szerinte ennek újabb fejezete Kövér László kiszólása, és ennek a kommunikációs fogásnak része az is, hogy Orbán Viktor sokszor többes szám első személyben beszél, mintegy a nép nevében, és a kormányt egy ezen kívüli entitásként kezeli. Ez egészül ki azzal a fogással, hogy a kormányzásból hátralévő két évet kvázi rövid, átmeneti időszakként emlegetik, mely után megérkezik a Fidesz-kormány, hogy helyreállítsa, amit a szocialisták tönkretettek. „A Fidesz gondolatmenetéből tehát logikusan következik, hogy mindaz, aki szeretné biztosítani a helyét 2006 utánra is, jobban teszi, hogyha már nem fektet be különösebb energiákat a jelenlegi kormány kiszolgálásába” - összegezte álláspontját a politológus. Nem kell azonban féltenünk a baloldalt sem - állítja Lakner -, hiszen ők szintén kizáró kategóriákban gondolkodnak, és a mai napig antieurópai pártként kezelik a Fideszt. (Sz. Z.)