Vissza a tartalomjegyzékhez

Benke László
Ki fogja össze a kontinens erőit?

Az európai egyetemisták múlt szombati találkozóján az unióhoz májusban csatlakozó országok értelmiségi fiataljai körkapcsolásos élő tévéadásban, II. János Pál vezetésével imádkozták végig a rózsafüzért. Miután Camillo Ruini bíboros átadta a Rómában összegyűlt több ezer egyetemistának a pápa „Egyház Európában” című apostoli buzdítását, és azok meghallgatták Pat Cox, az Európai Parlament soros elnökének videoüdvözletét, II. János Pál bátorította a tíz nagyváros katolikus fiataljait, akikre „jelentős szerep hárul az egységes Európa felépítésében”. 


Spanyol fiatalok a Szent Péter téren Fotó: Reuters

A pápa a Mária-imavirrasztás másnapján a Szent Péter téren katolikus zarándokok előtt vasárnaponként hagyományosan megtartott egyházfői beszédében is - miután elítélte a madridi terrorcselekményeket - „a kontinens egészséges erőinek összefogását és összehangolt tevékenységét” sürgette „egy jobb jövő elérése érdekében”.
A katolikus egyház egységesítő szerepét hangsúlyozó, múlt hét végi nyilatkozatok illeszkednek az EU bővítését előkészítő, „stratégiai” jellegű vatikáni eligazítások sorába. „A nemzetek közötti kapcsolatok nem alapulhatnak pusztán kényelmi, gazdaságpolitikai érdekszövetségeken: ezek éppen hogy törékennyé tennék a folyamatban lévő bővítést, és azt segítenék elő, hogy visszatérjenek a múlt embergyűlölő ideológiái - emelte ki II. János Pál francia püspökök előtt egy február 27-ei magánkihallgatáson. - A nemzeteket olyan szálakkal kell egymáshoz fűzni, amelyek által véglegesen felülkerekedhetnek az őket elválasztó konfliktusokon… A kontinens országaiban való több évszázados jelenléte miatt, a népek és kultúrák közötti egység megteremtésében, és a társadalmi életben, különösen a nevelésben, a karitatív munkában és az egészségügyben végzett tevékenysége révén az egyház mindinkább növekvő mértékben kíván hozzájárulni a kontinens egységéhez.” Hogy a „testvériség Európája” születhessen meg, és a kontinens politikai egységesülése a keresztény értékek mentén - és ne azokkal szemben - valósuljon meg, II. János Pál felszólította a helyi egyházakat, hogy szorosan kötelezzék el magukat az európai integráció ügye mellett, és vállaljanak tevékeny részt az unió építésében, amelyben az egyházfő „a rosszul felfogott laicizmust” jelölte meg a legszámottevőbb hátráltató erőként. „Fontos, hogy a fiatalok is megértsék a vallásos élet jelentőségét, tudjanak jóindulattal nézni annak jelképeire, és legyenek képesek felismerni az európai kultúrák közös keresztény gyökereit” - utalt II. János Pál a francia bíborosok előtt a vallási szimbólumok terén országuk törvényhozása által bevezetett korlátozásokra, valamint a csatározásokra, amelyek az unió születő alkotmányában Európa keresztény gyökereire való hivatkozás körül alakultak ki.
A katolikus egyházfő a törvényhozás és a média szereplőinek felelősségét hangsúlyozza: az előbbieket figyelmezteti, hogy ne járuljanak hozzá „élet- és házasságellenes” jogszabályok meghozatalához, az utóbbiakat pedig felszólítja, hogy az igazság szolgálata, ne pedig a nagyobb nézettség vagy példányszám elérése sarkallja őket. Az elmúlt időszakban az egyesült államokbeli és írországi pedofilbotrányok kapcsán a katolikus egyháznak kedvezőtlen sajtója volt. Renato Boccardo püspök, a Társadalmi Kommunikáció Pápai Tanácsának újonnan beiktatott elnöke viszont - Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentjének január végi ünnepén - a média fiatalságra gyakorolt hatása miatt hangsúlyozta, hogy „a keresztény álláspont megjelenítése érdekében a katolikusok jelenléte szükséges és sürgős a kommunikáció világában”. 
Az egyház megújítását célzó legutóbbi kinevezések szintén arra hívják fel a figyelmet, hogy a kelet-európai országok egyházai a Szentszék kiemelt figyelmét élvezik - írja a Financial Times. Az idős Jan Schotte belga kuriális bíborost a horvát Nikola Eterovic érsek váltotta fel a Püspöki Szinódus elnökeként, az amerikai James Stafford helyét pedig Stanislaw Rylko lengyel érsek vette át a Világiak Pápai Tanácsának élén. Ezeknél nagyobb meglepetést váltott ki Mary Ann Glendon, a Harvard University jogtanárának a Társadalmi Tudományok Pápai Akadémiája elnöki tisztére történt kinevezése, mert a Római Kúria reformpárti bírálóival szemben bizonyította, hogy nők is elérhetnek számottevő előrehaladást a vatikáni hierarchiában - feltéve, ha ugyanolyan feltétlen támogatói a Szentszék konzervatív morális teológiai, valamint bio- és szexuáletikai irányvonalának, mint amennyire a nagycsaládos amerikai professzor asszonyról hírlik.
A megújulásra és az Európán belüli térnyerésre irányuló katolikus törekvéseket több tényező is sürgeti. George Weigel amerikai publicista, a pápa hivatalos életrajzírója ezek közül a biotechnológia és a radikalizálódó iszlám térnyerése által felvetett kérdéseket nevezi meg, de mindezek felett „a nyugat-európai katolicizmus összeomlását” tartja a legégetőbb nehézségnek. Mint írja, „a gyakorló katolikusok száma Nyugat-Európában történelmi mélyponton van, miközben Európa demográfiai öngyilkosságot követ el. Az egyház vezetői úgy hiszik, a kettő összefügg: Európa azért néz demográfiai katasztrófa elé, mert súlyos erkölcsi válságban van, ami feloldja az emberek jövő iránti felelősségérzetét. Hogy a következő pápa mit kezd majd a katolicizmus hanyatlásával a katolicizmus történelmi hazájában, az a soron következő konklávéra háruló, még válaszra váró kérdés.”