Vissza a tartalomjegyzékhez


A világ első raliversenye

A világ első kontinenseket átszelő raliversenyét közel száz éve, 1907-ben rendezték meg. Kezdetleges autók, térképek és utak hiánya, de legalább olyan elszántság jellemezte a vetélkedést, mint napjainkban a Párizs-Dakar-ralit. 

Egy tekintélyes francia napilap, a Le Matin 1907-ben versenykiírást tett közzé a Párizs- Peking útvonalra. Több mint harminc csapat jelezte érdeklődését, de amikor felfogták, hogy mi vár rájuk, a legtöbben visszaléptek. Végül öt kocsi állt rajthoz Pekingben: két francia, 10 lóerős de Dion-Bouton, egy 15 lóerős, holland Spyker és egy ilyen vállalkozásra tökéletesen alkalmatlan, 6 lőerős Contal tricikli. (Ez egyébként röviddel a rajt után széthullott.) Az ötödik versenyző, az olasz Scipione Borghese volt a legfelkészültebb. Itália akkoriban meglehetősen elmaradott, szegény ország volt. A leginkább mezőgazdasággal foglalatoskodó, harmincmilliós lakosság közül csak néhány százezren dolgoztak a textil-, a spagetti- és a makaróniiparban. Mégis, ebben az országban készítették el azt az autót, amely megnyerte a versenyt. A 40 lóerős Itala gépkocsi különösen nagy üzemanyagtartállyal volt felszerelve. Száz kilométerenként 30 liter benzint fogyasztott, de szükség esetén beérte petróleummal is. A gumikat Pirelli készítette el, egy garnitúra 4000 kilométert bírt ki. Benzinkutak nem lévén a csapatoknak üzemanyagot, motorolajat és tartalék alkatrészeket kellett karavánokkal előre küldeniük. A versenyzőknek a Góbi sivatagon, majd Mongólián kellett átvágniuk, hogy aztán a zord Szibérián keresztül elérjék Moszkvát. Gyakran kellett kézi erővel vagy tevék segítségével átvonszolni az autókat megáradt folyókon, szakadékokon, nemegyszer teljesen szétszerelt állapotban. Ahol nem volt út, a kocsik a Transzszibériai vasút mentén haladtak. Az Itala annyival jobb konstrukció volt társainál, hogy Moszkvába érve Borghese tizennyolc nap előnyre tett szert. El is nézelődött három teljes napig a városban, mielőtt nekivágott volna az utolsó, könnyű, 4000 kilométeres szakasznak. 1907. augusztus 17-én, két hónappal a pekingi rajt után érkezett meg Párizsba, maga mögött hagyva 16 ezer kilométert és a többieket, akik csak három héttel később futottak be. A Le Matin napilap biztos volt a francia győzelemben, de a sors úgy hozta, hogy az olasz Itala autómárka vált világhírűvé, melynek gyártása sajnos 1934-ben megszűnt.