Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt
Vasárnapi nácizmus

Soha nem fordult elő Magyarországon, hogy izraeli zászlót égettek. Múlt hét vasárnapján megtörtént ez a szörnyűség. Azóta mindenki azon vitázik, hogy az elkövetők miért és kinek az érdekében tették provokatív cselekedetüket. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a tüntetésen részvevők, vagy valamely jobboldali csoport tagjai gondolatvilága öltött imigyen tettekben is testet. Másik - a rendezőket védelmezői egyik - verzió szerint a szocialisták keze van a dologban, hogy így járassák le a jobboldalt. Ezt az MSZP részéről agyrémnek minősítették. Egy újabb, eddig bizonyítatlan verzió szerint a Tilososok jártak így túl a tiltakozók eszén. Arról viszont alig esik szó, hogy mi hangzott el a demonstráción. 


Zászlóégetés a Tilos Rádió stúdiója előtt. Az elhíresült pillanat Fotó: index.hu

Nem voltak kedvezőek az előjelek. A Honfoglalás 2000 nevű egyesület már a „zászlógyújtogatós” rendezvény előtti napokban is 40-50 tüntetővel tiltakozott a Tilos Rádió előtt az adó azonnali beszüntetését követelve. A rendezvény egy-egy transzparense csak úgy „sütött” az antiszemitizmustól. Például az egyik demonstráló meglepő módon azt kívánta a köz tudomására hozni, hogy a népszámlálás szerint milyen kevés (12 871) izraelita él Magyarországon, szemben a 7,5 millió kereszténnyel. 


Lovas István, a kereszténység nagy védelmezője. A zsidóságnál kötöttek ki Fotók: V. Sz.

A jobboldal hangulatát meghatározta, hogy vezető publicistáik a Tilos Rádió decemberi „produkciójának” súlyosságát úgy kívánták bemutatni, hogy azt párhuzamba állították azzal, hogy mi történne, ha a zsidóság ellen hangozna el hasonló. A Magyar Demokrata cikkírója így érvelt: „A baloldali politikum néhány emblematikus figurája is kényszeredetten elhatárolódott az eszement kijelentéstől, ám sietve hozzátették, ezzel a dolog el van intézve. Kérdés, el volna intézve akkor is, ha egy részeg zenész mondjuk purimkor kinyilatkoztatná, hogy ő bizony kiirtaná az összes zsidót? No, de ez költői kérdés, a választ mindenki megadhatja magának.” (Utolsó felszólítás, Magyar Demokrata, 2004. január 8.). Egyébiránt e cikk mellé volt szerkesztve a vasárnapi, az egyházat és kereszténységet védő tüntetés híre. 
A Magyar Nemzetben éppen a zászlóégetős demonstráció előtti napokban megjelent Egy üzemi baleset háttere című írásban a szerző fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Tilos Rádió munkatársainak az az öndefiníciója, hogy „Zsidók vagyunk valamennyien…”

Lovas, a hergelő

Mindenesetre vasárnap óriási tömeg gyűlt össze a hívó szóra. A tömegben valakik Árpád-sávos zászlót - amely sajnos mára a hungaristák jelképévé vált - lobogtatnak. Másutt egy transzparens magasodik: „Hol vagytok híres emberjogi harcosok? Izraelben embervadászaton?” A tüntetőknél töménytelen mennyiségű kereszt és más vallási jelkép. Egy hölgy sárga keresztet varrt kabátjára azt próbálva jelezni, hogy a zsidóságot ért kirekesztéshez hasonló üldözés kezdődött a keresztények ellen. 
Már Melocco Miklós beszéde alatt üzemi hőfokra hevült a közönség, de a nap szónoki „fénypontja” Lovas István beszéde volt. Az Amerikából hazatért egykori disszidens fő mondandója az, hogy miként irtja és nyomja el a kisebbség a többséget. A népirtásokra példákat is hozott (Dél-Szudánban a mohamedán többség kétmillió keresztényt és animistát ölt meg, a hinduk Indiában háromezer muzulmánt koncoltak fel, az oroszok 60 ezer csecsent mészároltak le), amit elég egykedvűen; zaj és fütyülés nélkül hallgatott a tömeg, míg addig a mondatig nem jutott, hogy „Az izraeli hadsereg palesztin csecsemőket öl.”
Ekkor hangrobbanás történt a Kinizsi téren. 
Fúj! Fúj! - skandálta a fütyülő, hangosan kiabáló tömeg. „Emberek tízezreit gyilkolják” - ordította el magát egy férfi. (A Hetek birtokában levő hangfelvételen mindez tisztán és jól kivehetően hallatszik.) 
Lovas szerint „Magyarországon a magyar nemzetet és a kereszténységet gyűlölő kisebbség immár öt évtizede sanyargatja, gúnyolja, szorítja ki a többséget a nemzeti erőforrások totális birtoklásáért folytatott harcában”. Sőt „állami pénzen folyik a keresztény- és magyargyűlölet propagálása” - érvelt a tömeget hallhatóan tűzbe hozó szónok. 
Ezt követően felsorolta az „elnyomókat”. Többek között utalt a Hit Gyülekezetére, de szóba került egy televízió is, ahova nem engedték be őket. Ekkor kiabálták be a „Magyar embereket a televíziók élére” közkeletű antiszemita rigmust. A Népszabadság is megkapta a magáét Lovastól, hogy magyargyűlölő párt, az MSZP tulajdona, a „nép hangjától” pedig, hogy „aljas szemét banda”. De ezen „társaságba” tartozik még a HVG, a TV2, az RTL Klub, a Magyar Narancs és persze az SZDSZ.
Ezután Lovas merész húzásra vállalkozott, ugyanis egy zsidó újságíró nyilatkozatával tért arra rá, hogy miért nincs tovább tolerancia az „elnyomókkal” szemben. E gondolatmenet szerint ugyanis „egy izraeli rádióadó esetében azonnali és örök betiltásához elég, ha pozitívan viszonyul Krisztushoz. És a bezárás a minimális büntetés” - hergelte az embereket Lovas István.
A szónoklatok után a demonstráció szervezői hangosbemondón felszólították a tömeget, hogy méltósággal távozzon, az emberek azonban nem tettek eleget a kérésnek. Egy kisebb csoport izraeli zászlót égetett, miközben a tömeg hangosan skandálta, hogy „Gyertek ki!”, valamint, „Ria-ria Hungária!” Az MTI fotóriporterét súlyos támadás érte, míg más újságírók is alapos „ráncigálást” kaptak.
A helyszínen jelen levő rendőrök tevékenysége kapcsán pedig új közmondás született: „Milyen a magyar rendőr? Nem hall, nem lát, és nem intézkedik…” A rendőrség másnap délután az újságokban megjelent fotók alapján jelentette be, hogy eljárást indít a zászlóégetők ellen.

Vak és süket rendőrök

A „balliberális” politikusok azonnal tiltakoztak a zászlóégetés ellen. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozata felháborodással értesült arról, hogy a Tilos Rádiónál tartott demonstráción valakik Izrael nemzeti zászlaját elégették - írta Pálinkás József, a Fidesz MPSZ Kulturális Tagozatának vezetője. Mint kijelentette: „Mélységesen elítéljük a gyűlöletet és minden olyan cselekedetet, amely egy nép szimbólumainak meggyalázását, és ezáltal az adott nép elleni indulatok megnyilvánulását jeleníti meg. Kérjük a hatóságokat, hogy a tetteseket találják meg, és indítsanak eljárást ellenük, akár értelmetlen gyűlöletet tápláló primitív emberekről, akár provokátorokról van szó.”
Kezdetben a jobboldal részéről csak óvatosan jegyezték meg, hogy provokáció lehetett. Estére Áder János, a Fidesz frakcióvezetője az MTV egyik műsorában már azt sugallta, hogy a szocialistáknak állt érdekében a provokáció.
Rendkívül érdekes a Fidesz lapjának tartott Magyar Nemzet reakciója. Január 13-án, kedden egy sort sem írtak az ügyről, miközben év eleje óta volt olyan lapszám, amikor öt cikk is erről a témáról szólt. Talán a lapzárta éppen arra az időszakra esett, amikor még nem tudták eldönteni a Fidesz vezetői azt, hogy miként reagáljanak az „égő jelre”. Január 14-ére viszont már eldöntött tény volt, hogy provokációnak minősítették a gyújtogatók tettét.
Lendvai Ildikó lapunknak eljuttatott nyilatkozatában abszurdnak nevezte, hogy a Fidesz és a polgári körök vezetői nem átallották kijelenteni, hogy a Tilos Rádió elleni tüntetésen szocialista provokátorok égettek zászlót, és eszerint bizonyára ők üvöltözték a gyűlölet jelszavait: „Mocskos zsidók! Patkányok! Leprások! Takarodjatok ki az országból! Menjetek haza Izraelbe!” „A kisebbség ki akar irtani minket!” „Kovács a sátán, Medgyessy az ördög! Vesszen Medgyessy! Rohadt szemetek!” 
A szocialista frakcióvezető szerint nem a rendezvény szellemétől teljesen idegen, véletlen incidensekre került sor, hanem a hivatalos szónokok egy-egy kijelentése jelentette a felhívást keringőre. „Amikor a tüntetés szervezői által felkért szónok a szalonzsidózás ismert formulájával azt mondta, hogy Magyarországon a kisebbség nyomja el a többséget, akkor az ordibálók és zászlóégetők nem tettek mást, mint a maguk primitívebb nyelvére fordították le az elhangzottakat” - tette hozzá Lendvai Ildikó.
A tüntetés egyik szervezője a Jobbik Magyarország Mozgalom volt. A lapunknak nyilatkozó Nagy Ervin országos választmányi elnök azonban ezt a hírt cáfolta. Csupán résztvevői voltak a tüntetésnek, a szervezést a polgári körök végezték - állította Nagy Ervin. A tüntetés eredeti céljával maximálisan egyetértettek, hiszen a párt médiafigyelői hívták fel december 25-én a közvélemény figyelmét a műsorban elhangzottakra. A Jobbik Magyarország azonban mélységesen elítéli a tüntetés után történteket, és attól elhatárolódik. „Nem jó, ha egy kisebbség magához ragadva a kezdeményezést, szélsőséges irányba fordítja az eredeti célokat - mondta az elnök. 
- Ennek a tüntetésnek semmi köze nem volt az antiszemitizmushoz. Olyannyira nem, hogy a zászlóégetés valójában elterelte a valódi ügyről a figyelmet. Ezt a cselekményt a Jobbik Magyarország még értelmezni sem tudja” - fejezte ki értetlenségét Nagy Ervin. A zászlóégetők ugyanarra a szintre süllyedtek le, mint a Tilos Rádió ominózus műsora.
A zászlóégetést a politikai pártok mellett elítélte a Mazsihisz, a Hit Gyülekezete és több emberi és polgárjogi szervezet. 

Mi lehet a büntetés?

„Jogi szempontból bonyolult az ügy” - állította lapunknak Takács Albert, az ombudsman általános helyettese. A helyettes egyelőre a rendőrségi vizsgálat eredményét várja, véleménye szerint abból derül ki, hogy garázdaságként vagy közösség elleni izgatásként értelmezhetők a téren történtek. Pusztán a zászlóégetés a jog szerint nem minősül büntetendő cselekménynek, azonban ha indulati elemekkel vagy uszítással párosul, vagy úgynevezett kódolt magatartással másokat fenyeget, akkor már közösség elleni izgatásként határozható meg. Ugyanez a garázdasággal a helyzet, de jelen esetben a rendőrség dolga a bizonyítási eljárás lefolytatása. 
A rendőrség egy napon belül elfogta a gyújtogatókat. Egyikőjük állandó résztvevője a jobboldali rendezvényeknek, így például ott volt az Erzsébet hídi csatánál. A másik férfi, a fiatalabb, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója.