Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Az EU nem lesz fenékig tejfel

Előfordulhat, hogy Magyarország május 1-vel történő EU-csatlakozásáig a hazai élelmiszer-feldolgozó üzemek fele bezárásra kerül, mivel nem tudnak megfelelni az uniós követelményeknek. Információink szerint az elmúlt héten a Földművelés és Vidékfejlesztési Minisztériumban egy értekezleten elhangzott: az állategészségügyi ellenőröknek a jövőben sokkal szigorúbban kell fellépniük a feldolgozóegységek vizsgálata során. 
A héten pedig az is nyilvánosságra került, hogy még ebben az évben közel száz élelmiszerüzem, főként vágóhíd működését függeszti fel az állategészségügyi hatóság.


T. Szabó István tejtermelő. Az EU-ban a vállalkozókat is megfejik Fotó: MTI

Magyarországon tavaly nyáron kezdték el az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Állomás hatósági állatorvosai ellenőrizni, hogy az élelmiszer-feldolgozó üzemek mennyiben felelnek meg a vonatkozó EU-előírásoknak. Egy közepes méretű tejfeldolgozó üzem vezetője lapunknak elmondta, az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére kaptak haladékot a hatóságtól, ám ez a jövőben - úgy tudja - már nem így lesz. Hozzá hasonlóan az ágazat más szereplői is tartanak attól, hogy a jövő év elejére tervezett újabb vizsgálatokat számos üzem nem fogja „túlélni”, és szerintük emögött politikai akarat áll. 
Megkeresésünkre mind a minisztériumban, mind a Budapesti Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomáson megerősítették, hogy volt minisztériumi egyeztetés a témában, azt viszont cáfolták, hogy itt konkrét célként lett volna meghatározva az üzemek bezáratása. Ugyanakkor interjúalanyunk szerint több, mint furcsa, hogy miután ő a szükséges fejlesztéseket - 25 millió forint befektetésével - elvégezte, majd egy nyári ellenőrzés során az üzemét megfelelőnek minősítették, a közelmúltban ezt a döntést egy másik ellenőrzőbizottság felülbírálta. Értetlenkedésére válaszul az ellenőr csak annyit közölt: „Nem a mi feladatunk, hogy önt kioktassuk.”
Surányi Lajos, a Budapesti Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa a Heteknek úgy nyilatkozott, hogy jelenleg és a jövőben is ugyanazon Európai Unióval harmonizált jogszabályok alapján ellenőrzik a feldolgozóüzemeket, mint eddig. Az igazgató szerint a szigorúságot az fogja jelenteni, hogy a csatlakozás egyre közelgő dátuma miatt nem adhatnak olyan mértékű haladékot a hiányosságok pótlására, mint eddig. „Ha egy vállalkozó eddig halogatta a fejlesztéseket, akkor valóban nehéz dolga lesz, de aki figyelembe vette az eddigi ellenőrzések során adott jelzéseinket, annak nem kell aggódnia” - hangsúlyozta Surányi Lajos.
„A magyarországi élelmiszer-feldolgozó üzemek 30-35 százaléka felel meg jelenleg minden európai uniós követelménynek, bezárásra pedig mintegy 10 százalékuk, számszerűen közel száz került. 
A többi üzemmel kapcsolatban felelőtlenség lenne bármit mondani, hiszen felkészülésük jelenleg is tart” - tájékoztatta lapunkat Nagy Balázs, az FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának osztályvezetője. Mint elmondta, a hiányosságok pótlásának határideje a vágóhidaknál 2003. december 31-e, a többi élelmiszer-feldolgozó üzem esetében pedig jövő év március 15-e. 
Egyes húsfeldolgozó üzemek esetében könnyebbséget jelenthet, hogy - a tagországokhoz hasonlóan - nálunk is van lehetőség olyan minősítés megszerzésére is, amellyel belföldi piacra termelhetnek - ebben az esetben a követelmények enyhébbek. Bár a tejüzemeknél erre nincs mód, itt is van némi (szintén az egész EU-ra érvényes) könnyítés, miszerint a kis- és közepes üzemeknek nem mindenben kell olyan szigorú szabályoknak megfelelniük, mint a tőkeerős multiknak.
Ennek ellenére a száznyolc tejüzem közül mindössze harmincöt felel meg maradéktalanul az előírásoknak, tizet már bezártak, a többiről márciusban várható döntés. Arra a kérdésre, hogy a magyar feldolgozók számára miért nincs „türelmi idő” a szükséges fejlesztések elvégzésére, mint például a lengyelországi tejüzemeknek, Nagy Balázs emlékeztetett rá, hogy az erre vonatkozó engedményeket (az úgynevezett derogációt) még 2001-ben, a csatlakozási tárgyalások során lehetett volna elérni, ám ez csak negyvennégy húsfeldolgozó üzem esetében sikerült. (Számukra a lengyel tejüzemekhez hasonlóan 2006-ig van biztosítva haladék arra, hogy minden előírásnak megfeleljenek.) „Mi akkor jeleztük a Külügyminisztérium felé, hogy a baromfi-, illetve a tejüzemek számára is indokolt lenne a derogáció, ám ezt sajnos nem tudták elérni” - mondta Nagy Balázs. 
Az üzembezárások a osztályvezető szerint nem veszélyeztetik a termelőket és a hazai élelmiszerpiacot sem. Ugyanis az előírásoknak jelenleg megfelelő üzemek a szükséges feldolgozókapacitás hetven százalékát lefedik. 
A lapunknak nyilatkozó tejüzem-tulajdonos szerint a felkészülésüket az is nehezíti, hogy az agrárvezetés nem nyújt elegendő szakmai támogatást az EU-jogszabályokban való eligazodáshoz. Schütz Nándor, az FVM EU-integrációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese erre reagálva kijelentette: nem lehet elvárni a minisztériumtól, hogy az uniós szabályozás legapróbb részleteiben is segítsen eligazodni. „A mi feladatunk, hogy bizonyos sarokpontokat lefektessünk, alapinformációkat továbbítsunk, segítsük a tanácsadói háttér kialakítását, de a feltáró, értelmező munkában, a tanácsadásban a szakmai szervezeteknek meghatározó szerepet kell betölteniük, felvállalniuk” - fogalmazott Schütz Nándor, aki szerint azt nem lehet megspórolni, hogy a vállalkozók tanulmányozzák az uniós rendeleteket, már csak azért sem, mert nekik nagyobb rálátásuk van a saját szakmájukra, mint másoknak.