Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Bársonyszékeket ingat az EU-csatlakozás

A héten tovább folytatódott az EU-országjelentéssel kapcsolatos vita. Úgy tűnik, az Európai Unióval kapcsolatos kérdések több miniszter székét mozgatták meg. Megfigyelők szerint először az uniós parlamenti képviselők szavazásáról rendelkező törvény meg nem szavazása Lamperth Mónika belügyminiszter, majd a nyilvánosságra került EU-országjelentésben megfogalmazott kritikák Németh Imre agrárminiszter bársonyszékét ingatták meg. A napokban a parlamentben is zajló csatározások lényege a felelősség megállapítása. 
A hazai politikai életre jellemzően azonban a jórészt szakmai kérdéseken alapuló problémát pártalapon, hozzáértő szakértők nélkül vitatják meg a politikusok. 


Németh Imre agrárminiszter Fotó: Vörös Szilárd

Az országjelentésben szereplő hiányosságok többsége a mezőgazdasági és vidékfejlesztési területek felkészülését érintik. Az ellenzék politikusai szerint a kormány nem tett meg mindent a rendelkezésére álló időben, a kormány szerint a lemaradás az ellenzék kormányzása alatt elszenvedett késedelmek miatt jött létre. Az igazság valószínűleg a két állítás között húzódik, mindkét kormányt komoly felelősség és megalapozatlan döntések sora terheli.
A EU agrárszabályozása, ezen belül is az agrár- és vidékfejlesztési támogatások lehívásának rendszere nyilvános és 1992 óta főbb pontjaiban változatlan. 
A felkészülés koordinálatlanul, de a kilencvenes évek közepétől elindult. Elkészült a szarvasmarha-nyilvántartás, elindult a gazdaregisztráció, bevezetésre kerültek EU-konform, például föld alapú támogatási formák, Phare-projektek keretében számos FVM munkatárs járt az EU országaiban, számos kiadvány született a várható változásokról, összességében sok milliárd forint került az EU-csatlakozás címén elköltésre. A felkészülés folyamán világossá vált hogy a jelentős változások egyrészt gyengíteni fogják az agrár-közigazgatási apparátus hatalmát, másrészt jelentősen átrendezik az agrárjövedelmi viszonyokat. Az évente támogatás címén kiosztott több tízmilliárd forint felhasználásának ellenőrzésére, a támogatások hatékonyságának mérésére csak morzsák jutottak. 
A fentiekből kitűnik, hogy a felkészülés jelentős érdekeket sértett és sért ma is. Eddig egy kormány sem rendelkezett annyi politikai erővel, hogy a lobbikkal és a velük összefonódott apparátussal szemben sikerre jutassa az EU elvárásait. A Fidesz-kormány ezt felismerve vette el a felkészülés irányítását az FVM-től, és helyezte a MeH irányítása alá. 
A mostani kormány koncepció és felkészülési stratégia nélkül kezdte meg a munkáját. Több kabinet-előterjesztés is született a témában, az első még hetvenmilliárdos költségtervvel indult és az időt és erőforrásokat figyelmen kívül hagyó grandiózus terveket tartalmazott. 
A jelentős késés a közvetlen támogatások esetében a jogcímek kötelező csökkentését jelentette. A politikai vita tovább folyik, a megoldásról eddig csak az hangzott el, hogy május 1-ig készen lesz, de ezt intézkedések nem támasztják alá. Szakértők szerint a támogatások elnyeréséhez nélkülözhetetlen ellenőrző rendszer fejlesztése, üzembe állítása, tesztelése több mint egy évet vesz igénybe, amit a rendszer akkreditálása követ, vagyis május 1-je továbbra is csak a munka ünnepe lehet, nem a kifizetések kezdete.