Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Sziklaszilárd Sevarnadze

A vasárnapi parlamenti választások óta folyamatosak a tüntetések Grúziában. Az előzetes eredmények szerint Eduard Sevarnadze jelenlegi elnök pártja nyerte a voksolást, azonban a különböző ellenzéki pártok összesen mintegy 70 százalékát szerezték meg a szavazatoknak. 
A harminc éve hatalmon lévő elnök uralma a vége felé közeledik, az ország gazdasága pedig komoly gondokkal küszködik.

Nehéz politikai váltás időszakát éli a napokban Grúzia. A vasárnap lezajlott parlamenti választások minden bizonnyal a „Sevarnadze utáni” időszak nyitányának tekinthetők, mivel az elnök 2005-ben lejáró mandátumáig már nem lesznek választások Grúziában (az alkotmány szerint az elnök két letöltött ciklus után nem jelöltetheti magát újra). A szavazatszámlálás előzetes eredményei szerint a jelenlegi elnököt támogató „Új Grúziáért” párt szerezte meg a legtöbb szavazatot, ez azonban szám szerint csak 24,3 százalékot jelent, míg az ellenzéki pártok fogják adni együtt az új parlament többségét. 
A választásokat követően az ellenzék az utcákra vonult, követelve, hogy az elnök ismerje el a választásokon elszenvedett vereségét, és mondjon le. Az ellenzék választási csalással vádolja a jelenleg - még - hatalmon lévő vezetést. A nyugatorientált, generációváltást képviselő ellenzék fiatal vezére, a 35 éves Mihail Szakasvili tiltakozó akciók szervezésére szólította fel a lakosságot. Bár a tüntetések során nem történt komolyabb incidens, Sevarnadze elnök a választások másnapján riadókészültséget rendelt el a rendfenntartó erőknél. A lemondásra felszólított elnök a nemzeti televíziócsatornán kedd este kijelentette: nem fél a fenyegetésektől. A hatóságok elleni erőszakra való felszólítás azonban mindenkinek sokba kerülhet, tette hozzá nyilatkozatához.
Grúzia jövője szempontjából az egyik legnagyobb kihívás továbbra is a BTC olajvezeték megépítése marad, amely a Kaszpi-tengeri olajmezőket kötné össze a törökországi Ceyhan olajkikötővel. A fiatal államról azonban Moszkva nem akar lemondani. Korábbi pozícióinak visszaszerzésére például az orosz villamosenergia-ipari monopólium jelentős piaci pozíciókat szerzett a grúz energiaiparban. Azonban Washington sem tétlenkedett. Az utóbbi évtized során jelentős pénzügyi hiánnyal küszködő ország az egyik kiemelt címzettje volt a korábbi szovjet államokba áramló amerikai segélyeknek - amely döntésben viszont jelentős szerepet játszott Sevarnadze személye is (ő volt James Baker volt amerikai külügyminiszter tárgyalópartnere a hidegháború lezárása során). Az Egyesült Államok nem vonul ki az országból - állította Alexandre Rondeli külpolitikai tanácsadó. „Katonai támogatásuk tovább folytatódik” - utalt a grúz hadseregnek speciális amerikai erők bevonásával mintegy egy éve folyó kiképzésére. Rondeli véleménye szerint az Egyesült Államok számára nem annyira Sevarnadze személye, mint inkább maga az állam, Grúzia támogatása fontos.