Vissza a tartalomjegyzékhez


Rejtő elrablása II.

Hétfő esti Újságíróklub Avar János, Galló Béla és Németh Péter vendégekkel. A műsorvezető: Dési János.

Műsorvezető: Kedvenc lapunk, a Népszava, úgy fogalmazott, hogy az ügyészség elrabolta Rejtő E. Tibort, a K&H Bank ügyvezetőjét. Természetesen, semmi törvénytelen nem fordulhatott elő, hiszen a vonatkozó jogszabályok lehetőséget adnak az ügyészségnek arra, hogy magához vonjon egyes nyomozati cselekményeket, mégis elég furcsa, hogy Rejtőt még az első kihallgatása előtt elvitték!
Galló Béla: Nem törvénytelen, hanem inkább szokatlan dolog történt. Párbajt vívott az ügyészség a rendőrséggel, és az „elrablás” körülményei sem tisztázottak. A társadalom körében nagyon rossz a visszhangja annak, hogy az igazságszolgáltatás e két csapata egy viszonylag egyszerű ügyben így „egymásnak esik” a nyilvánosság előtt.
Németh Péter: Ez az eset nem utal a rendőrség és az ügyészség harmonikus együttműködésére. Több nap múlva sem kapott a rendőrség hivatalos magyarázatot az ügyészségtől. Az nem pontos kifejezés, hogy szokatlan: ez az eset lehetetlen és elfogadhatatlan! Az ügyészség elvihette volna Rejtő Tibort „elrablás” nélkül is, hiszen az is jogszerű lett volna, ha felveszi a kapcsolatot a rendőrséggel, és azt mondja, hogy én fogom tovább vinni a nyomozásnak ezt a szakaszát.
Avar János: Más szempontokat is fontosnak tartok. A parlamentben Répássy úr szájából elhangzott, hogy a szocialisták félnek. Azonban lehet, hogy a másik oldal fél, és feltétlenül úgy akartak beszélni Rejtővel, hogy a rendőrség ne legyen ott. Tudni kell, hogy a rendőrség szoros ügyészi felügyelet alatt működik. Jelen helyzetben azonban egy olyan kihallgatásra került sor, amelyről a rendőrség csak jegyzőkönyvet kap, és nem vehettek részt a kihallgatáson azok a rendőrök, akik már hónapok óta az ügyben nyomoznak. Vajon miért? Erre én egyelőre nem tudok logikus magyarázatot adni. Egy ilyen lépést megtenni nagyon nagy politikai hiba volt egy olyan főügyészség részéről, amelynek a vezetője korábban fideszes politikus volt. Nagyon fontos lenne pedig megőrizni a pártatlanság és elfogulatlanság látszatát.
Galló Béla: Vajon van-e összefüggés azokkal a korábbi politikai vitákkal, amelyeknek az volt a témája, hogy a Fidesz-közeli cégekhez tartozó ügyek egyetlen egyszer sem jutottak a bíróság elé?
Németh Péter: Ha normális viszonyok lennének, akkor a Fidesz által is meg kellett volna kérdőjelezni az ügyészség lépését. Ezzel szemben Répássy Róbert kivont karddal védte az ügyészséget. A végeredmény az, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek társadalmi megítélése lesújtó.
Galló Béla: Borzasztónak tartom, hogy ebben a játszmában mi, a közvéleményt valamennyire befolyásoló és az ügyeket figyelemmel kísérő emberekként még csak kibicek sem vagyunk: nem látunk bele a „játékosok” lapjaiba. Ez egy olyan játszma, amit nem az asztalon játszanak, hanem az asztal alatt, még a lapokat is ott osztják. Nyilvánvalóan előnyös lehet Rejtő E. Tibor számára, ha olyan politikai helyzetbe kerül, hogy tárgyalási alap lehet, mit vall be vagy mit nem.
Németh Péter: Kiegészítésként szeretnék utalni arra a Kulcsár Attilának tulajdonított, 14 pontban összefoglalt „feljelentéshalmazra”, amely elsősorban Rejtő E. Tibor ellen irányul, azonban megemlít néhány fideszes politikust is, többek között Kövér Lászlót és Pintér Sándort.
Mv: Juhász Gábor a sajtótájékoztatóján azt a kérdést vetette fel, hogy vajon nem azért kellett-e elvinni Rejtőt az ügyészségnek, mert vallomást tehet Pintér Sándor korábbi rendőrkapitányra nézve terhelő adatokról, és a rendőröktől nem elvárható, hogy egykori kollégájuk ellen nyomozzanak. 
Avar János: Ebben az ügyben is a bíróság fog dönteni. Ismerve a magyar bíróságokat, ez több évig is eltarthat, ennél fogva az európai választások kampányába ez az esemény jelentős szerephez juthat. A főügyész, sajnos, nemhogy tenne a negatív látszatok ellen, még okot is szolgáltat a gyanakvásra, ami nagyon elmérgesítheti a légkört az elkövetkező hónapokban.
Németh Péter: Azt hiszem, nem ügyel itt senki már a látszatra, hanem teszi azt, amit gondol, és utána alátámasztja valamiféle ideológiával. Az egész magyar politikai életre ez a fajta mentalitás jellemző. 
Mv: Feltételezhetjük-e, hogy az ügyészség egy igazi, rendes nyomozást végez, és Rejtő E. Tibor kimentése nem politikai akció volt?
Németh Péter: Ügyész legyen a talpán, aki kivonja magát az alól, amilyen támadássorozat éri most baloldalról.
Galló Béla: Szerintem túlságosan figyelmen kívül hagyjuk a társadalom szempontjait. Hazánkban még egyetlen egy korrupciós ügyet sem derítettek fel A-tól Z-ig az elmúlt 10-15 év alatt, a Tocsik-ügy kivételével. Azonban az ő esetében sem jött a napvilágra minden. Itt a társadalom már elveszítette abbéli bizalmát, hogy az igazság kiderül! Arról van inkább szó, hogy a politikai felek hogy tudnak ebből úgy kijönni, hogy a másik arcára több sarat kenhessenek.
Mv: Amiben nagyon buzgók! Nézzünk egy következő történetet: Kondor Katalin az Állambiztonsági Szolgálatok levéltáránál megnézte azokat az iratokat, amelyeket a Népszava hozott le először.
Galló Béla: Szerintem az ügy megítélésénél meg kell várni, amíg személyesen nyilatkozik. 
Avar János: Továbbra is azon az állásponton vagyok, hogy ezek a papírok nagy valószínűséggel - minden szakértő azt tippelte - valódiak. Meglepetés mindig adódhat, és lehet, hogy ezekről valaki kideríti, hogy hamisítványok, bár ezt nehezen tudom elképzelni. Az a lényeges kérdés, hogy milyen a rádió helyzete, és erről kellene inkább beszélnünk! Továbbá még egy kérdés felvetődik: a jobboldalnak ugyanis döntenie kell arról, hogyan viszonyul Kondor Katalin feltételezett ügynökmúltjához. Vajon kiállnak-e mellette?
Mv: Bayer Zsolt szombaton a rádió előtt egy kisebb tüntetésen azt mondta, hogy mindenképpen kiállnak mellette. 
Németh Péter: Ennek a tömegnek volt egy metakommunikatív jelzése, amelyben nem fogadta el azt, hogy át kell gondolni Kondor Katalin támogatását abban az esetben, ha bebizonyosodna az érintettsége. Bayer Zsolt erre reagálva mondta, hogy akkor is kiállnak mellette. 
Avar János: Megtehetik azt is, hogy kihátrálnak mögüle, mert ezzel alkalom kínálkozik számukra a Medgyessy-kérdést újra elővenni. Azonban ha hirtelen „ejtenek” egy olyan szereplőt, akit eddig nagyon védtek, annak hatása saját táborukra nézve kiszámíthatatlan. Kondor Katalin múltja, azt hiszem, jobboldali probléma. A baloldal problémája változatlanul a rádió közszolgálatiságának a megsértése.
Németh Péter: Amennyiben Kondor Katalin mögül kiállnak, mert a III/II-es múltját bizonyítottnak látják, akkor nagy valószínűséggel Hollós János veszi át a rádió irányítását. Ez ugyanazt jelentené, mintha Kondor Katalin vezetné, tehát nem változna a rádió szellemisége. Szomorú, hogy a Magyar Rádió ilyen. Ebben az egyszemélyi vezetésben, amely most jellemzi a Magyar Rádiót, olyan közlemények is megjelennek, amelyek nem felelnek meg az objektivitás kritériumainak. Többek között egy közúti incidenst politikai merényletnek állítottak be bizonyos Bálint László nevezetű úrral kapcsolatban. 
Avar János: Olvastam, hogy ez az úr maga beszélt a rendőröknek, hiszen ők honnan tudhatták volna, hogy szóváltásra került sor a másik autóssal. Én olyan merénylőről még nem nagyon hallottam, az elmúlt pár ezer évet is beleértve, aki a merénylet előtt először megbeszéli a részleteket az áldozattal. Az egyetlen merénylő, akiről bizonyítható, hogy tényleg találkozott áldozatával, az Nikolajev volt, Kirov merénylője. Elég hamar el is hunytak mind a ketten.
Galló Béla: Nem vitás, a fenti eset a mai magyar politikai folklór részét képezi.