Vissza a tartalomjegyzékhez

Király Sándor
Érdemes-e várni?

Jövő májustól gyakorlatilag is tagjává válunk az EU-nak. A tagsággal járó, az autózás témakörét érintő előnyöket és hátrányokat megbonthatatlan csomagban kapjuk majd. Hasonlóan azokhoz a rugalmatlan üzletpolitikát folytató autóképviseletekhez, melyek árukapcsolással akarják ránk sózni a kevésbé kelendő extra felszereléseket.

A vállalkozó szellemű autóvásárlóknak komoly fejtörést okoz, hogy az uniós csatlakozás előtt vagy után járnak-e jobban külföldön történő gépjárművásárlás esetén. Első lépésként el kell döntenünk, hogy új autót szeretnénk-e vagy ugyanannyi pénzért magasabb kategóriájú, de jó állapotú használtat. Az EU-ban új autónak számít minden olyan gépkocsi, melynek első használatba vétele óta nem telt el több mint fél év, illetve 6000 kilométernél kevesebbet futott. A tagországok között jelentős eltérések tapasztalhatók a nettó árak, de az áfakulcsok között is. Amennyiben az új mellett döntünk, akkor irány Dánia. Ugyan ott is a hazánkkal megegyező áfakulcs terheli az új autókat, de vitathatatlanul itt találjuk a legolcsóbb európai nettó árakat, legalább is a felső-, közép- és a nagykategóriában. Higgyék el, megéri a fáradtságot az a néhány ezer kilométer. Új autók tekintetében olcsónak számít még az északi Finnország, mediterrán vidékeken pedig Görög- és Spanyolország. Német és brit nyelvterületeken kisebb nyereséget lehet realizálni. 
Az alább felsorolt dániai árak a közterhek kifizetése után kerültek kiszámításra:
Az Audi A6 2,4-est csakúgy, mint az Opel Omega 2,6 literes verzióját 2,8 millió forinttal olcsóbban tudjuk megvásárolni, mint a hazai márkaképviseleteknél. Szintén tetemes a nyereségünk a Rover 75 1,8 vagy, ha a Saab 95 2 literes verziója mellett döntünk. Az előbbinél 3, míg az utóbbinál 2,5 millió forintot könyvelhetünk el. Még a 2,2 literes Peugeot 607-es esetében is 2 millió, míg az S80-as 2,4 literes Volvónál 1,7 millió forint marad a zsebünkben. 
Egy kategóriával lejjebb már kisebb a nyereség: a Ford Mondeo 1,8 literes motorral 1,3 milliót, míg a Seat Toledo 1,6 pedig csak 1,1 milliót hoz, de talán még ebből is telik néhány éjszaka egy szállodai szobában. Vagy ha tudnak olyan utazási irodát, amely közel egymillió forintot fizet nekünk egy dániai körutazásért?
Egészen más a helyzet a kisautók esetében! Akik Opel Corsát, 206-os Peugeut-ot, esetleg Skoda Fabiát szeretnének vásárolni, azok Magyarországon járnak a legjobban, 300-400 ezer forintot is megtakaríthatnak a legolcsóbb külföldi árhoz képest. Kivételes a Citroën Xsara Picasso hazai árképzése: nálunk 1,4 millió forinttal olcsóbb, mint bárhol Európában! Tekintettel arra, hogy egy takarékos 2 literes HDI dízelmotorral szerelt családi egyterűről van szó, nyugodtan nevezhetjük a Picassót hazai „best buy”-nak. 
Több érv szól amellett, hogy az amúgy is betervezett autóvásárlást nem nagyon érdemes halogatni. 2001. január elseje óta 0 százalékos az EU-ból importált autók vámtétele, ennél kevesebb már nem lesz. Jövő májustól a külföldről vett új autó esetében az áfát Magyarországon kell kifizetni. Ezzel megszűnik a tagországonkénti eltérő áfakulcsokból adódó nyereség. Ugyan eltörlik a 10-20 százalékos fogyasztási adót, de a szerepét azonnal átveszi majd a regisztrációs díj. A másik ok Brüsszelnek az autóiparra irányuló azon törekvése, mely szerint a tagországok közötti árkülönbséget csökkenteni kell. Hogy hogyan alakulnak jövő májustól az új autók magyarországi árai, azt egyelőre nehéz modellezni. Mivel a hazai eladások minden évben rekordot döntenek, várható néhány hazai és külföldi tőkeerős vállalkozás autópiaci színre lépése, így akár csökkenhetnek is az autóárak. 
Az autógyártók nem szabhatják majd meg sem a márkakereskedések helyét, sem azok számát. Az autókereskedések akár márkafüggetlenek is lehetnek, extrém példaként egy szalonban lesz kipróbálható a Lada Níva és a Jaguar X-type is. Megszűnik a kereskedések azon kötelessége is, hogy szervizeket működtessenek, valamint feloldják azt a kötöttséget is, mely szerint csak gyári alkatrészt árusíthatnak.